Legyél „befogadóbb” – ne kívánj boldog karácsonyt a kollégáidnak. Ezt az üzenetet közvetítette az állami tulajdonú SSAB vállalat a dolgozói felé. Az intézkedésre élesen reagált a Svéd Demokraták párt, akik a közösségi médiában hangsúlyozták: „Svédországban azt mondjuk: Boldog karácsonyt.” -írja a samnytt.nu
Tudtad? ( történelmi érdekességek )
| 1816-ban nem volt nyár a Földön. A "Dido building Carthage" című William Turner festményen egy szokatlanul ragyogó Napot láthatunk. Talán a művész így próbálta meg ábrázolni az indonéz Tambora vulkán kitörése miatt keletkező szokatlan fényhatásokat. 1815 áprilisában szokatlan természeti katasztrófa következett be a Földön: a Tambora vulkán kitörése annyi gázt és hamut lövellt a légkörbe, ami éghajlatváltozást okozott az egész bolygón. 1816-ot ezért nyár nélküli évnek nevezik, és a mai napig ez volt a leghidegebb év az emberiség történelme során, amióta csak dokumentáljuk az időjárási megfigyeléseket. A hőmérséklet világszerte csökkent, ami hatalmas terméskiesést, állatpusztulást és globális élelmiszerhiányt okozott. A tudósok szerint az abnormális hideg oka az 1815-ös indonéz vulkánkitörés, valamint számos más nagyobb kitörés volt 1808 és 1814 között. A légkörben felhalmozódott jelentős mennyiségű hamu következtében kevesebb napfény jutott át a sztratoszférán. Több hónapba telt, mire a hamu teljesen szétterjedt a Föld légkörében, így az 1815-ben bekövetkezett hatalmas kitörés hatása ebben az évben még nem is volt igazán észlelhető Európában, 1816 márciusában azonban már annál inkább, amikor nem érkezett a tavasz, hanem továbbra is szokatlanul télies maradt a hőmérséklet. Áprilisban és májusban rengeteg hó, eső és jégeső esett, júniusban és júliusban pedig nulla fok alatti hőmérsékletek voltak az Egyesült Államokban: New Yorkban és New Englandben a hó is esett. Németországot szokatlanul erős viharok sújtották ebben az évben, sok folyó kiöntött, Svájcban pedig az év minden hónapjában esett a hó. |
Az SSAB belső intranetjén december 1-jén közzétett üzenetben arra kérték a munkatársakat, hogy a „boldog karácsonyt” kifejezés helyett inkább a semlegesebb „kellemes ünnepeket” vagy „kellemes hétvégét” használják. Az indoklás szerint a téli ünnepi időszak több különböző kultúra és vallás eseményeit foglalja magában, ezért a „kellemes ünnepeket” kifejezéssel nagyobb tiszteletet mutathatnak a sokféle háttérrel rendelkező emberek iránt. Az ajánlást Carrie Krauss, az SSAB globális befogadási és sokszínűségi bizottságának tagja, egyben a sokszínűség, méltányosság, befogadás és közösségi érzés ( DEIB ) szakértője fogalmazta meg. Az üzenetet később Caroline Modorato-Rosta, a cég kommunikációs munkatársa tette közzé az intraneten. A Svéd Demokraták párt élesen bírálta a lépést, amelyet a svéd kultúra és hagyományok elárulásának neveztek. „Olyan korban élünk, amikor különösen fontos megőriznünk a svéd kultúrát és hagyományainkat. Az, hogy egy részben állami tulajdonú vállalat, mint az SSAB, arra kéri dolgozóit, hogy a ’Boldog karácsonyt’ helyett ’Kellemes ünnepeket’ mondjanak, semmi más, mint saját kultúránk elárulása” – írta a párt a közösségi médiában. A párt szerint Svédországnak nem kellene alkalmazkodnia azokhoz, akik nem osztják a helyi hagyományokat. „Azok, akik itt élnek, inkább mutassanak tiszteletet a svéd karácsony és kulturális örökségünk iránt. Svédországban azt mondjuk: Boldog karácsonyt. Pont.” Az SSAB sajtófőnöke, Gunilla Hjalmarson – aki korábban Stefan Löfven kormányának kommunikációs vezetője volt – nem kívánt nyilatkozni az ügyben, mivel éppen egy megbeszélésen tartózkodott. Helyette kollégáját, Anna Molint javasolta, azonban ő sem válaszolt sem telefonon, sem e-mailben. Caroline Modorato-Rosta, a belső üzenetet közzétevő kommunikációs szakember sem reagált a megkeresésekre. Az ügy széleskörű vitát indított a svéd közéletben a sokszínűség, befogadás és a hagyományok megőrzésének kérdéséről.
Hirdetés
