Fülöp belga király elítélte a Kongói Demokratikus Köztársaságban Belgium gyarmati uralma alatt tapasztalható rasszizmust, és kegyetlenkedéseket. “Ezt a rezsimet egyenlőtlen viszonyok, önmagában igazolhatatlan, paternalizmus, diszkrimináció és rasszizmus jellemezte” – mondta.
Fülöp király Félix Tshisekedi elnök meghívására egyhetes látogatást tesz a Kongói Demokratikus Köztársaságban. A király a Kongói Demokratikus Köztársaság parlamentjének épületében beszélt Kinshasában.
“Első kongói utam alkalmával, itt, a kongóiak és azok előtt, akik még ma is szenvednek tőle, szeretném megerősíteni a legmélyebb sajnálatomat a múlt sebei miatt” – mondta a 62 éves uralkodó. Belgium gyarmati uralma, a Kongói Demokratikus Köztársaságban az egyik legvéresebb volt Afrikában.
Miért volt olyan brutális Belgium gyarmati uralma?
- A 19. századtól az 1960-as függetlenségig Belgium uralta a hatalmas, ásványokban gazdag közép-afrikai országot, amely mérete 77-szer akkora, mint Belgium.
- Az egész országot kezdetben II. Lipót király személyes tulajdonának nyilvánították
- Feltételezések szerint több mint 10 millió afrikai halt meg uralkodása alatt betegségek, bántalmazások következtében, és miközben ültetvényeken dolgoztak rabszolgaként
- A hatóságok levágták a rabszolgák végtagjait, ha nem teljesítették a korona által megkövetelt anyagok, például a gumi kvótáját.
Korábban hétfőn Fülöp király egy óriási kongói maszkot adott át, amely a gyarmati korszakban készült mintegy 84 000 műtárgy egyike, amelynek visszaküldésébe Belgium beleegyezett. A Kakungu nevű maszkot korábban a belga Közép-Afrikai Királyi Múzeumban állították ki. Az újonnan visszavitt maszkot az ország délnyugati részéből származó Suku közösség gyógyító szertartásai során használta. Egy műkereskedő vásárolta meg 70 évvel ezelőtt, mielőtt a belga múzeumban kiállították volna. Nem világos, hogyan került a kereskedő birtokába a Suku emberektől.
Fülöp király azt mondta, hogy az említett maszkot, “határozatlan idejű kölcsönben” kapta a Kongói Demokratikus Köztársaság. A belga híroldal, a vrt news szerint jelenleg jogilag nem lehetséges, hogy Belgium szövetségi gyűjteményből származó tárgyakat adományozzon .
„A Nemzeti Múzeumban tett látogatásunk során és az ön jelenlétében szerettem volna visszaadni Önnek ezt a kivételes művet, hogy a kongóiak felfedezhessék és megcsodálhassák” – mondta a király. Ez a Belgium és Kongó közötti kulturális együttműködés megerősítésének szimbolikus kezdete” – folytatta.
Sokkal több műtárgyat kell visszavinni a Közép-Afrikai Királyi Múzeumból, amelynek műtárgyainak közel 70%-át a gyarmati időszakban foglalták le. Az átadás után megállapodást írtak alá a nyitott kulturális együttműködésről a Kongói Demokratikus Köztársaság Nemzeti Múzeuma és a Közép-afrikai Királyi Múzeum között, de a részleteket nem hozták nyilvánosságra. Fülöp király nagynénje, Esmerelda hercegnő azt mondta a BBC-nek, hogy helyes volt, hogy a kifosztott tárgyakat visszaadták.
“A volt európai gyarmati hatalmaknak szembe kell nézniük a múltjukkal” – mondta a BBC World Tonight című műsorában. Határozottan hiszem, hogy az afrikai és más országokból oly sok országból ellopott műtárgyaknak vissza kell kerülniük oda, ahová valók.”
Kongóiak milliói szenvedtek el kegyetlenségeket a gyarmatosítás során, különösen II. Lipót király uralkodása alatt, aki a Kongói Szabad Államot személyes tulajdonaként birtokolta. A mostani gesztus, Fülöp király nem első megnyilvánulása volt, mivel már 2020-ban az ország függetlenségének 60. évfordulója alkalmából is írt Tshisekedi elnöknek, amelyben kifejezte “legmélyebb sajnálatát” az ősei alatt elkövetett gyarmati visszaélések miatt.
Tudtad? ( történelmi érdekességek )
| Az Inka Birodalom amelyet a kecsua néphez tartozó inka törzs tagjai hoztak létre a 15. században, a legnagyobb kiterjedésű civilizáció volt prekolumbián Amerika történetében. A birodalom hivatalos nyelve a kecsua volt, bár számos helyi dialektus létezett. Az "Inka Birodalom" kecsua elnevezése, Tawantinsuyu, "A négy régió" vagy "A négy egyesült tartomány" jelentéssel bír. Az inkák első képi ábrázolása Európában Pedro Cieza de León spanyol konkvisztádor Cronica del Peru ( 1553 ) című munkájában jelent meg. Az inka társadalom élén a Sapa inka, azaz "az egyetlen inka" állt, aki a Napisten képviselője volt. Az utolsó inka uralkodót, Atahualpát, Francisco Pizarro spanyol konkvisztádor fogta el 1532-ben, a cajamarcai csatában. Az inka építészet legjelentősebb példája a Machu Picchu, egy 2430 méter magasan fekvő romváros, amelyet Hiram Bingham fedezett fel 1911-ben. Bár pontos funkciója máig ismeretlen, valószínűleg a kilencedik Sapa inka, Pachacuti rezidenciája volt. Az inkák híresek voltak a Capacocha nevű emberáldozási szertartásokról, amelyeket fontos események, például uralkodói halál vagy éhínségek idején végeztek, gyakran gyermekeket áldozva fel. Az inka gyógyítók kiváló agysebészek voltak, a koponyalékelés (trepanáció) módszerét alkalmazva, amelyet a betegek legtöbbje túlélt. A kokacserje fontos szerepet játszott az inka kultúrában, vallási célokra, étvágy- és fájdalomcsökkentésre használták. A kokacserjelevél rágásának szokását a spanyol hódítók is átvették. Az inkák információkat a kipuk nevű csomózott zsinórok segítségével tárolták, amelyek feltehetően nem feleltek meg egy hagyományos írásrendszernek. Az inkák hadserege, bár nem rendelkezett vasfegyverekkel, a korszak legütőképesebb harcosait vonultatta fel, amelyet a fejlett úthálózat és a tambo nevű pihenőhelyek hálózata támogatott. |
II. Lipót király 1865 és 1909 között uralkodott Belgiumban
Esmerelda hercegnő azonban azt mondta, hogy többre van szükség: “Úgy érzem, valószínűleg hamarosan meg kell érkezni a bocsánatkérések, hivatalos bocsánatkérések a múltért és az elkövetett gyarmati atrocitásokért”. Fülöp király egyhetes látogatása, amely 2013-as trónra lépése óta az első, vegyes fogadtatásban részesült azok részéről, akikkel a BBC Kinshasában beszélt.
“Nagyon örülök ennek a látogatásnak, mert a belgák távozása óta rosszul megy az ország” – mondta egy ember.
Míg egy másik kevésbé lelkesedett: “Az elnök úgy dönt, hogy meghívja a belga királyt, mit fog tenni, tán megint kifoszt minket?”
Az utazás részeként Philippe király találkozott Albert Kunyuku tizedessel is, az utolsó túlélő kongói második világháborús veteránnal, aki a belgákkal együtt harcolt. Az egykori harcosok emlékművénél koszorút helyeztek el, és Phillipe király érmet adományozott a Corp Kunyukunak.
Albert Kunyuku tizedest egy nagyszabású ünnepségen tüntették ki
Forrás: bbc.com
II Lipót király gyarmati rémuralmáról, itt olvashattok még: Megfelezhették Kongó lakosságát II. Lipót gyarmatosításról szőtt álmai
Hirdetés
