Hirdetés


Fülöp belga király a Kongói Demokratikus Köztársaságba látogatott, és bocsánatot kért a gyarmati időszakért…


A bejegyzés becsült olvasási ideje 3 perc

Fülöp belga király elítélte a Kongói Demokratikus Köztársaságban Belgium gyarmati uralma alatt tapasztalható rasszizmust, és kegyetlenkedéseket. “Ezt a rezsimet egyenlőtlen viszonyok, önmagában igazolhatatlan, paternalizmus, diszkrimináció és rasszizmus jellemezte” – mondta.

Fülöp király Félix Tshisekedi elnök meghívására egyhetes látogatást tesz a Kongói Demokratikus Köztársaságban. A király a Kongói Demokratikus Köztársaság parlamentjének épületében beszélt Kinshasában.

“Első kongói utam alkalmával, itt, a kongóiak és azok előtt, akik még ma is szenvednek tőle, szeretném megerősíteni a legmélyebb sajnálatomat a múlt sebei miatt” – mondta a 62 éves uralkodó. Belgium gyarmati uralma, a Kongói Demokratikus Köztársaságban az egyik legvéresebb volt Afrikában.

Miért volt olyan brutális Belgium gyarmati uralma?

  • A 19. századtól az 1960-as függetlenségig Belgium uralta a hatalmas, ásványokban gazdag közép-afrikai országot, amely mérete 77-szer akkora, mint Belgium.
  • Az egész országot kezdetben II. Lipót király személyes tulajdonának nyilvánították
  • Feltételezések szerint több mint 10 millió afrikai halt meg uralkodása alatt betegségek, bántalmazások következtében, és miközben ültetvényeken dolgoztak rabszolgaként
  • A hatóságok levágták a rabszolgák végtagjait, ha nem teljesítették a korona által megkövetelt anyagok, például a gumi kvótáját.

Korábban hétfőn Fülöp király egy óriási kongói maszkot adott át, amely a gyarmati korszakban készült mintegy 84 000 műtárgy egyike, amelynek visszaküldésébe Belgium beleegyezett. A Kakungu nevű maszkot korábban a belga Közép-Afrikai Királyi Múzeumban állították ki. Az újonnan visszavitt maszkot az ország délnyugati részéből származó Suku közösség gyógyító szertartásai során használta. Egy műkereskedő vásárolta meg 70 évvel ezelőtt, mielőtt a belga múzeumban kiállították volna. Nem világos, hogyan került a kereskedő birtokába a Suku emberektől.

Fülöp király azt mondta, hogy az említett maszkot, “határozatlan idejű kölcsönben” kapta a Kongói Demokratikus Köztársaság. A belga híroldal, a vrt news szerint jelenleg jogilag nem lehetséges, hogy Belgium szövetségi gyűjteményből származó tárgyakat adományozzon .

„A Nemzeti Múzeumban tett látogatásunk során és az ön jelenlétében szerettem volna visszaadni Önnek ezt a kivételes művet, hogy a kongóiak felfedezhessék és megcsodálhassák” – mondta a király. Ez a Belgium és Kongó közötti kulturális együttműködés megerősítésének szimbolikus kezdete” – folytatta.

Sokkal több műtárgyat kell visszavinni a Közép-Afrikai Királyi Múzeumból, amelynek műtárgyainak közel 70%-át a gyarmati időszakban foglalták le. Az átadás után megállapodást írtak alá a nyitott kulturális együttműködésről a Kongói Demokratikus Köztársaság Nemzeti Múzeuma és a Közép-afrikai Királyi Múzeum között, de a részleteket nem hozták nyilvánosságra. Fülöp király nagynénje, Esmerelda hercegnő azt mondta a BBC-nek, hogy helyes volt, hogy a kifosztott tárgyakat visszaadták.

“A volt európai gyarmati hatalmaknak szembe kell nézniük a múltjukkal” – mondta a BBC World Tonight című műsorában. Határozottan hiszem, hogy az afrikai és más országokból oly sok országból ellopott műtárgyaknak vissza kell kerülniük oda, ahová valók.”

Kongóiak milliói szenvedtek el kegyetlenségeket a gyarmatosítás során, különösen II. Lipót király uralkodása alatt, aki a Kongói Szabad Államot személyes tulajdonaként birtokolta. A mostani gesztus, Fülöp király nem első megnyilvánulása volt, mivel már 2020-ban az ország függetlenségének 60. évfordulója alkalmából is írt Tshisekedi elnöknek, amelyben kifejezte “legmélyebb sajnálatát” az ősei alatt elkövetett gyarmati visszaélések miatt.


Tudtad? ( történelmi érdekességek )

A Wrigley nevű cég, eleinte még szappanokat árult, ami mellé kis meglepetéseket adtak. Első körben sütőport, majd rágókat osztogattak a vásárlóknak. A vevők körében olyan nagy népszerűségnek örvendtek azok a rágók, amiket adtak, hogy már csak azért megvették a szappanokat, hogy hozzájussanak. Egy idő után a cég megváltoztatta a profilját és nagyüzemben kezdett el finom gumikat gyártani.

II. Lipót király 1865 és 1909 között uralkodott Belgiumban

Esmerelda hercegnő azonban azt mondta, hogy többre van szükség: “Úgy érzem, valószínűleg hamarosan meg kell érkezni a bocsánatkérések, hivatalos bocsánatkérések a múltért és az elkövetett gyarmati atrocitásokért”. Fülöp király egyhetes látogatása, amely 2013-as trónra lépése óta az első, vegyes fogadtatásban részesült azok részéről, akikkel a BBC Kinshasában beszélt.

“Nagyon örülök ennek a látogatásnak, mert a belgák távozása óta rosszul megy az ország” – mondta egy ember.

Míg egy másik kevésbé lelkesedett: “Az elnök úgy dönt, hogy meghívja a belga királyt, mit fog tenni, tán megint kifoszt minket?”

Az utazás részeként Philippe király találkozott Albert Kunyuku tizedessel is, az utolsó túlélő kongói második világháborús veteránnal, aki a belgákkal együtt harcolt. Az egykori harcosok emlékművénél koszorút helyeztek el, és Phillipe király érmet adományozott a Corp Kunyukunak.

Albert Kunyuku tizedest egy nagyszabású ünnepségen tüntették ki

Forrásbbc.com

II Lipót király gyarmati rémuralmáról, itt olvashattok még:  Megfelezhették Kongó lakosságát II. Lipót gyarmatosításról szőtt álmai

Hirdetés


Van véleményed? Valamit javítanál a cikkben? Vagy csak hozzászólnál?


Legfrissebb bejegyzések