Tudtad? ( történelmi érdekességek )

1816-ban nem volt nyár a Földön. A "Dido building Carthage" című William Turner festményen egy szokatlanul ragyogó Napot láthatunk. Talán a művész így próbálta meg ábrázolni az indonéz Tambora vulkán kitörése miatt keletkező szokatlan fényhatásokat. 1815 áprilisában szokatlan természeti katasztrófa következett be a Földön: a Tambora vulkán kitörése annyi gázt és hamut lövellt a légkörbe, ami éghajlatváltozást okozott az egész bolygón. 1816-ot ezért nyár nélküli évnek nevezik, és a mai napig ez volt a leghidegebb év az emberiség történelme során, amióta csak dokumentáljuk az időjárási megfigyeléseket. A hőmérséklet világszerte csökkent, ami hatalmas terméskiesést, állatpusztulást és globális élelmiszerhiányt okozott. A tudósok szerint az abnormális hideg oka az 1815-ös indonéz vulkánkitörés, valamint számos más nagyobb kitörés volt 1808 és 1814 között. A légkörben felhalmozódott jelentős mennyiségű hamu következtében kevesebb napfény jutott át a sztratoszférán. Több hónapba telt, mire a hamu teljesen szétterjedt a Föld légkörében, így az 1815-ben bekövetkezett hatalmas kitörés hatása ebben az évben még nem is volt igazán észlelhető Európában, 1816 márciusában azonban már annál inkább, amikor nem érkezett a tavasz, hanem továbbra is szokatlanul télies maradt a hőmérséklet. Áprilisban és májusban rengeteg hó, eső és jégeső esett, júniusban és júliusban pedig nulla fok alatti hőmérsékletek voltak az Egyesült Államokban: New Yorkban és New Englandben a hó is esett. Németországot szokatlanul erős viharok sújtották ebben az évben, sok folyó kiöntött, Svájcban pedig az év minden hónapjában esett a hó.
Posted in

Tudtad, hogy már több mint 40 éve lehet tévét nézni karórán? A japán Seiko 1982-ben már piacra dobta „minden okosórák ősét”!

A hordható technológia történetét ma leggyakrabban az okosórák megjelenésétől számítjuk, holott a gondolat jóval korábban megszületett. Már a nyolcvanas évek elején akadt egy japán mérnökcsapat, amely komolyan vette azt az elképzelést, hogy az információ- és médiatartalom ne helyhez kötötten, hanem mozgás közben is elérhető legyen. Ennek a gondolkodásnak az egyik legkülönlegesebb, ma már legendás eredménye volt az 1982-ben bemutatott Seiko TV Watch, egy karóra, amely valódi televízióadás megjelenítésére volt képes. Ez az eszköz egyszerre testesítette meg a korszak technológiai optimizmusát és naiv merészségét: praktikussága erősen korlátozott volt, mégis olyan hatást gyakorolt a kortársakra és az utókorra, amely messze túlmutatott tényleges használhatóságán.


A nyolcvanas évek technológiai háttere

1982 különösen eseménydús év volt, világszerte és Magyarországon egyaránt. Politikai konfliktusok, kulturális mérföldkövek és technológiai áttörések egyszerre formálták a korszak hangulatát. Megjelentek az első igazán népszerű otthoni számítógépek, mint a Commodore 64, a popkultúrát olyan filmek és sorozatok uralták, mint az E.T. vagy a Knight Rider, Michael Jackson pedig kiadta a Thriller című albumát. Ebben a környezetben a technológia még nem volt láthatatlan háttér-infrastruktúra: önálló élményt jelentett. Az emberek nem függtek tőle, hanem rácsodálkoztak. A Seiko TV Watch pontosan ebbe a világba illeszkedett bele.


Japán mérnöki gondolkodás és a “kvarcforradalom”

A Seiko nem véletlenül vált a technológiai újítások egyik élharcosává. A japán óraipart nem kötötték azok a több évszázados hagyományok, amelyek a svájci gyártókat sokszor óvatosságra kényszerítették. Ennek köszönhetően a Seiko már 1969-ben történelmet írt az Astron kvarcórával, amely nagyságrendekkel pontosabb volt a mechanikus óráknál, és elindította az egész világot felforgató kvarcforradalmat. Ez a szemlélet vezetett oda, hogy a nyolcvanas évekre a Seiko mérnökei már nemcsak az idő mérésében gondolkodtak, hanem abban is, hogy mit lehet még egy karórára „rátenni”.


A Seiko TV Watch bemutatása

A Hattori Seiko vállalat 1982 nyarán mutatta be Tokióban a TV Watch névre keresztelt készüléket. A fejlesztésre több százmillió jent költöttek, ami jól mutatja, mennyire komolyan vették a projektet. Az óra Japánban először DXA001 és DXA002 típusszámon jelent meg, elsősorban Tokióban és Oszakában.

A két változat közti különbség elsősorban esztétikai és csomagolási volt:

  • a DXA001 fekete keretet kapott a kijelző köré,

  • drágább fejhallgató járt hozzá,

  • míg az olcsóbb változat egyszerűbb fülhallgatót tartalmazott.

Az ár – 98–108 ezer jen – magas volt, de nem kirívó egy ilyen technológiai különlegesség esetében.


Hogyan működött a „karórába zárt televízió”?

A Seiko TV Watch valójában három fő egységből állt:

  1. maga a karóra, amely a kijelzőt tartalmazta,

  2. egy külső vevőegység, körülbelül egy Walkman méretében,

  3. egy fülhallgató, amely egyben antennaként is szolgált.

A karóra 1,2 hüvelykes, háttérvilágítás nélküli folyadékkristályos kijelzőt kapott, közel 32 ezer képponttal és tíz szürkeárnyalattal. A kép fekete-fehér volt, alacsony kontraszttal, így a részletek felismerése gyakran nehézséget okozott. A technológia korlátai miatt az analóg TV-vételhez szükséges elektronikát nem tudták teljesen az órába zsúfolni, ezért volt szükség a zsebre vágható vevőegységre. A kábel – amelyet a kabát ujján keresztül vezettek – egyszerre továbbította az áramot, a videójelet és a szinkronizációt. Az egész rendszer öt órányi működést biztosított egy elemkészlettel.

Hogyan hatott a Seiko TV Watch a modern okosórák fejlődésére?

A Seiko TV Watch ugyan nem aratott komoly kereskedelmi sikert, mégis meghatározó hatással volt a csuklón viselhető okoseszközök későbbi fejlődésére. 1982-ben a Seiko bemutatta a világ első olyan karóráját, amely mozgóképes tartalom megjelenítésére volt képes, „alkalmazásszerű” funkciókat kínált, sőt élő televíziós adások vételét is lehetővé tette. Ez az alapgondolat közvetlen előképe lett a mai okosóráknak, például az Apple Watchnak vagy a Samsung Galaxy Watchnak. A Seiko mérnökei képesek voltak rendkívül fejlett alkatrészek miniatürizálására, köztük egy aktív mátrixos LCD-kijelzőre, amely méretéhez képest meglepően jó képminőséget biztosított. Az órába mikroprocesszor is került, amely a televíziós funkciók vezérlését látta el, és egyértelműen jelezte a gyártó elkötelezettségét a hordható technológia határainak feszegetése iránt. A Seiko TV Watch alapjaiban értelmezte újra, mire lehet képes egy „televíziós karóra”, és ezzel megnyitotta az utat azok előtt a többfunkciós, intelligens csuklón viselhető eszközök előtt, amelyek ma már a mindennapjaink részét képezik.


Tudtad? ( történelmi érdekességek )

A Luftwaffénak volt egy fő vallatója, Hanns Scharff, akinek a taktikája az volt, hogy a lehető legkedvesebb legyen. Scharff legjobb taktikája a foglyok információszerzésére a következők voltak: természetjárás őrök jelenléte nélkül, házi ételek sütése, viccek mesélése, sörivás és délutáni tea ismert német pilótákkal. "Kihallgatásai" annyira sikeresek voltak, hogy az amerikai hadsereg később beépítette módszereit, saját oktatási rendszerébe.


Filmvászon és világhír

A Seiko TV Watch igazi világhírét nem a mindennapi használat, hanem a popkultúra hozta meg. 1983-ban Roger Moore az Octopussy című James Bond-filmben viselte, ezúttal a megszokott Rolex helyett. Bár a filmben az óra fülhallgató és antenna nélkül, sőt színes kijelzővel szerepelt, a hatás óriási volt. Később, 1987-ben Tom Hanks csuklóján is feltűnt a Dragnet című filmben. Ezek a megjelenések jelentősen hozzájárultak ahhoz, hogy az óra a gyűjtők körében kultikus státuszba emelkedjen.


Technikai adatok röviden

  • kijelző: 1,2 hüvelykes LCD, háttérvilágítás nélkül

  • felbontás: 31 920 képpont

  • vétel: analóg VHF és UHF csatornák ( 2–83 ), FM rádió

  • funkciók: stopper, ébresztőóra

  • üzemidő: kb. 5 óra

  • tömeg: óra ~80 g, vevőegység ~190 g

A Guinness Rekordok Könyve 1984-ben a Seiko TV Watchot a „világ legkisebb televíziójaként” tartotta számon, még ha ez az állítás némileg vitatható is a külső vevőegység miatt.


A Seiko TV Watch ma már nem működik eredeti funkciójában: az analóg televíziós adások megszűnésével technológiai értelemben a múlt része lett. Mégis, jelentősége megkérdőjelezhetetlen. Nem pusztán egy furcsa karóra volt, hanem egy kísérlet arra, hogy a technológiát személyessé és hordhatóvá tegyék – évtizedekkel az okostelefonok és okosórák előtt. Joggal nevezték „minden okosórák ősének”. A Seiko TV Watch nem azért vált legendává, mert praktikus volt, hanem mert megmutatta, milyen messzire mertek álmodni a nyolcvanas évek japán mérnökei. És ebben az értelemben ma is éppoly lenyűgöző, mint bemutatásának évében.

 

Felhasznált források:

by.seiko-design.com,  TVウオッチ, T001

museum.syssrc.com, Seiko TV Watch

blog.creationwatches.com, The Seiko TV Watch: World’s First Wrist Watch With A Built-In TV

 

A cikk írásába besegített: ChatGPT ( OpenAI mesterséges intelligencia kutató laboratórium által kifejlesztett chatbot )

Hirdetés