Hirdetés


Orosz megszállási érmék, török ágyúcsőből ( Moldávia és Havasalföld – Sadagura érmék ( 1771-1774 ) )


A bejegyzés becsült olvasási ideje 7 perc

Az oroszok, és törökök közötti feszültség igen régi történelmi múltra tekint vissza. A két hatalom közötti háborúkat már el sem nevezik elsőnek, másodiknak, és így tovább, csak az évszámokból tudhatjuk, hogy éppen melyikről van szó. Az oroszok a mongol-tatár uralom lerázása után keletnek és délnek terjeszkedtek, míg az Oszmán Birodalom a 16. századtól kezdett fokozottabb érdeklődést tanúsítani kelet felé. Várható volt, hogy előbb-utóbb “találkoznak”, és megütköznek egymással. Moszkva közben magát Konstantinápoly örökösének, a harmadik Rómának tekintette, ennél fogva az ortodox keresztények vezetését is magának követelve fordult a törökök kezén levő balkáni területek felé. A török uralom alatt álló népek, úgy mint az ortodox románok, szerbek, bolgárok és görögök, elsősorban Oroszországtól várták a török kiűzését, az oroszok felé húzást erősítette még, Moszkva szláv jellege is.

Orosz–török háború ( 1768–74 )

A “mi” 🙂  orosz-török háborúnk 🙂 1768 és 1774 között zajlott, stratégiai fontosságú konfliktus volt az Orosz és az Oszmán Birodalom között. A háború kiindulópontja a lengyel belső konfliktusokból és az orosz-francia ellentétekből táplálkozott. III. Mustafa szultán, 1768. szeptember 26-án hadat üzent Oroszországnak, francia bátorításra, különös okkal az orosz csapatok lengyelországi jelenléte és tevékenysége miatt. A konfliktusban a krími tatárok is részt vettek, akik támogatást kaptak a török oldaltól. A törököket támogatták még az oroszellenes lengyel felkelők. Azonban az orosz reguláris hadsereg mellett harcoltak a doni, tyereki, zaporozsjei és ukrajnai összeírt kozákok. Az oroszoknak több fronton kellett harcolniuk: a Kaukázusban, Dél-Ukrajnában, és tengeri ütközeteket is vívtak. Az orosz támadás megkezdése után, 1770-ben fellázadtak a török uralom ellen a peloponnészoszi görögök, 1771-ben pedig Egyiptom és Szíria is. Moldvában ( magyar köznyelvben is gyakran használt oroszos nevén Moldávia ) és Havasalföldön ( más néven: Román-alföld, régen: Munténia, Vlahföld, Oláhország, románul: Țara Românească, latinul: Valachia ) is harcok kezdődtek. Havasalföld, és Moldva Románia 2 fő történelmi tartománya. Történetük mint oly sok országé, népé, területé, igen véres, és zavaros, ami még a mai napig befolyásolja az oroszok, románok, vagy éppen ukránok döntéseit, politikai igényeit.

A románok ( vlachok ) története és elnevezése számos fordulóponton át követhető nyomon. Első említésüket a 11. századi Balkán belsejéből származó események kapcsán találjuk, különös tekintettel Macedóniára. Magyar forrásokban csak a tatárjárás után, később, a 13. századtól kezdve kerülnek említésre. Ekkortól két jól elkülönülő területen éltek: Havasalföldön és Moldvában, míg Erdélyben csak szórványosan. Tömeges betelepülésük a 18. század végén indult el. Középkori nevük a “vlach” volt, amelyből a magyar nyelvben az “oláh” szó származik. Ez a kifejezés egészen a 20. század elejéig használatos volt Magyarországon, de mára ez a megnevezés gúnynévként él a románok számára. Eredetileg a “vlach” szó minden újlatin nyelven beszélő embert jelölt, az “olasz” szó egyik alakváltozataként. 1859-ben a két román terület nemzetgyűlése közös fejedelmet választott, Cuzá Alexandru Ioant. Két évvel később, 1862-ben egyesült a két fejedelemség, létrehozva a Románia nevű új országot, Bukarest fővárossal. Az új ország autonóm státuszt élvezett a török birodalomban. A parlament 1866-ban Hohenzollern Károly porosz herceget választotta fejedelemmé.

Moldva és Havasalföld, a kücsük-kajnardzsi béke

1769. november 16-án Ilie Lăpuşneanu vezetésével román önkéntesek meglepetésszerűen elfoglalták Bukarestet. Ugyanezen a napon egy orosz támadás Giurgiu városa ellen nem ért el sikert. 1769. december 1-jén Moldva fejedelme, Constantin Mavrocordat,  Galaţi városában meghal.1770. július 7-én és 21-én az orosz hadsereg ( román önkéntesekkel megerősítve ) győzelmet aratott Larga és Cahul csatáiban a törökök felett. Az oroszok végül gyakran győztek a csatákban, kiváló hadvezéreiknek köszönhetően, úgy mint Pjotr Rumjancev és Alekszandr Szuvorov. A çeşmei csatában például az orosz flotta jelentős vereséget mért a török flottára, ami tovább erősítette az orosz fölényt a Földközi-tengeren és a Fekete-tengeren. 1772 júliusától 1773 márciusáig Focşani és Bukarest városaiban békemegállapodásra irányuló tárgyalások folytak, amelyek végül eredményre is vezettek. A háború végén, a kücsük-kajnardzsi béke ( 1774. július 21. ) eredményeképpen Oroszország számos területet kapott, beleértve Dél-Ukránia egy részét és az Észak-Kaukázust. A Krími Kánság formálisan függetlenné vált, de gyakorlatilag orosz védnökség alá került. Az oroszoknak engedményeket adtak a török vizeken való hajózásban, és a balkáni keresztények jogait is biztosították. Összességében az Orosz-Török háború hozzájárult Oroszország déli határainak kiterjesztéséhez és megszilárdította pozícióját a Fekete-tenger régiójában, miközben gyengítette az Oszmán Birodalmat a térségben. Moldva, és Havasalföld is végül orosz védnökség alá került?? ( Javaslom erről olvass részletesen, mert sajnos nem találtam igazán átlátható, összefüggő összefoglalót erről az időszakról, hisz ekkor a két fejedelemség státusza folyamatosan változott, úgy mint hűbérbirtok, független, protektorátus, védnökség, és ezért nem is tudom megfelelően értelmezni ezt az időszakot! ).

18. század végi metszet, amely allegorikus jeleneteket mutat be a Küçük Kaynarca-i szerződés 1774-es aláírásához kapcsolódóan, amelynek eredményeként az Oszmán Birodalom területeit “felosztják”. Törökországot itt Ahmed Resmî Efendi, a török ​​delegáció vezetője személyesíti meg. ( A kép forrása: MM Alexandrescu-Dersca Bulgaru, Nicolae Iorga, az Oszmán Birodalom román történésze , Bukarest, 1972. )

A Fejedelemségek “kedvezményt” kaptak, és két évre mentesültek az adófizetési kötelezettség alól. Az 1775. május 7-i osztrák–török egyezmény értelmében azonban Ausztria elvette Moldva történelmi Cernăuţi és Suceava ( északi területeit ), amelyek később Bucovinának neveztek el. Ezen területen található a románok legfontosabb szentélye, a putnai Szent István nagyfejedelem sírja. Cernăuţi és Suceava területei 1918-ig osztrák kézen maradtak, amikor visszakerültek Romániához, mint északi Moldva fontos részei. Cernăuţi 1940-ben erőszakkal lett Szovjetunió által, egy katonailag végrehajtott ultimátum következményeként, és azóta sem tért vissza az anyaországhoz. Jelenleg Ukrajna része, ahogy Moldva más területei is, amelyeket 1812-ben választottak el Romániától.

Orosz megszállási érmék, török ágyúcsőből

Moldva 1769. szeptember 27-től 1774. szeptemberéig, Walachia ( Havasalföld, Valachia ) pedig 1769. novemberétől 1774. júliusáig orosz katonai megszállás alatt állt.  II. Katalin orosz cárnő tudta, hogy a háború sok pénzbe fog kerülni, és komoly költségvetéssel is számolt, azonban nem rendelkezett elég ezüsttel, vagy más fémmel, hogy fedezetet biztosítson a katonai kiadásokra. A katonákat és költségeket pedig fizetni kellett. Ezért engedélyezte az alábbi két “megszállási” érme verését.

A “megszállási pénzek” olyan pénzérmék vagy bankjegyek, amelyeket egy megszálló hatalom bocsát ki, hogy ellenőrzése alatt tartott területeken használatba vegyenek. Ezek általában ideiglenes pénzformák, amelyeket a megszállt terület gazdasági életének fenntartására vagy a megszálló hatalom saját gazdasági érdekeinek szolgálatára hoznak létre. A megszállási pénzek számos esetben felbukkanhattak a történelemben, például háborús időszakokban vagy megszállások során, amikor a megszálló hatalom ellenőrzés alatt tartotta a terület monetáris rendszerét. Ezek gyakran az ellenállás, vagy akár az elfogadás kényszerítésére is szolgálhattak a megszállt lakosság körében. Általában ideiglenesen használatosak voltak, és gyakran eltűntek vagy érvényüket veszítették, amint a megszállás véget ért, és a terület visszanyerte függetlenségét vagy önállóságát.

A két érme veréséhez felhasznált bronzot, pedig a hadizsákmányul szerzett beolvasztott török ágyú csövek biztosították. Az így kibocsátott érméket azonban továbbra sem fedezte semmi, de ennek ellenére rákényszerítették a román lakosságra. A megszálló orosz katonák ezekkel ( is ) fizettek a helyi kereskedelem során. Az “egyszerűség” kedvéért 2 módon jelezték az érmék értékét. Az akkoriban igen elterjedt ( logikus hisz török fennhatóság volt már régóta ) török para ( helyi pénznem )-ban, illetve orosz pénznemben kopek és dengi. A hátoldalon a helyi valuta értéke a török ​​rendszer alapján az orosz valutarendszerhez viszonyítva látható – első kiadott érték az  1 török ​​para = 3 orosz dengi; a második kiadott érték pedig a 2 para = 3 kopek volt. A kettős címlet ( orosz és helyi pénznemben ) segített a megfelelő egyenértékek megállapításában a helyi lakossággal való kalkuláció során, főleg élelmiszer és takarmány vásárlásakor.

Catherine II., Para / 3 Dengi 1772, Sadagura, Pesek Auctions Auction 13  29-31 Jan 2024, Lot 961, A kép forrása: numidbids.com

Az érméken a címletek mellett, a két fejedelemség címere együtt látható. II. Katalin tudta, hogy mindkét fejedelemséget románok lakják, már ezzel is “próbálta” egyesíteni a két területet, hisz céljai között szerepelt egy úgynevezett „dák királysággá” létrehozása, amelyet végül fiának adott volna. Az érméket az észak-moldvai Cernăuţi városa melletti Sadagurában verték. Az elsőt 1771-ben, a para/dengi változatott, majd 1772-ben jött a másik. Mindkét “címletet” 1774-ig verték.

A sadagurai érmék nevéről: a fent említett moldvai-valachi érméket sadagurai érméknek is nevezik, mivel mindegyiket a Gartenberg báró Csernyivci melletti birtokán, az újonnan alapított pénzverdében állították elő ( lengyelre fordítva ez a német vezetéknév hangzik mint Sadogursky ). Ezt követően a pénzverde körül egy megfelelő nevű település – Sadagura / Sadhora / Sadgora – nőtt ki. 1965 óta ez a terület Csernyivci város ( ma Ukrajna ) része.

Catherine II., 2 Paras / 3 Kopecks 1772, Sadagura, Pesek Auctions Auction 13  29-31 Jan 2024, Lot 960, A kép forrása: numidbids.com


Tudtad? ( történelmi érdekességek )

A Bastille ostroma ( 1789. július 14. ) idején összesen csak 7 fogoly volt bebörtönözve. Közülük négyen váltóhamisítók voltak, ketten elmebetegek, a hetediket pedig a szexuális perverziói miatt zárták be.

Az érmék bronz anyaga végül olyan rossz minőségű lett, hogy ma már alig találni megfelelő állapotú darabot. Az érmék numizmatikai értékét a történelmi narratíván kívül, az ő esetükben az állapot jelentősen befolyásolja.  Az érméket végül kivonták a forgalomból, és nagy részüket újra beolvasztották, illetve újra felhasználták. Erre íme egy példa, ami nagyon ritkának számít, kevés fellehető felülvert ( a lovas fejénél egyértelműen kivehető a “para” felirat ) darab létezik.

( A kép forrása: omnicoin.com )

Készültek még mintaérmék ( pattern ) is, amelyek azt bizonyíthatják, hogy az oroszok hosszútávon terveztek a területen, azonban végül ez nem így alakult. Íme egy példa erre, egy igen értékes, rendkívül ritka darab:

Moldavia & Wallachia. Catherine II silver Pattern 2 Para – 3 Kopecks 1773 UNC Details ( Obverse Spot Removed ) NGC, Sadagura mint, Bit-1270 ( R3 ), Diakov-1131 ( R4 ), Uzd-4917 ( Extremely Rare ), cf. Spassky-pg. 217, 1 ( for type in copper ). A truly spectacular and thoroughly rare emission in silver, and among Catherine II’s most difficult coinages to locate, with only seven auction appearances in the last two decades. A firm strike yields a nearly full expression of these instantly recognizable devices throughout, with every feature rising in clear contrast atop the highly flashy expanses beneath. Upon rotation, the piece glistens with mint brilliance, and despite the subtle evidence of an obverse spot removal to the right floral coat of arms, this ultimately does little to diminish both the visual allure and numismatic importance of the piece at hand. One of only two pieces currently certified and certainly worthy of advanced consideration by the Russian specialist. Heritage World Coin Auctions Dallas Signature Sale 3110  3-4 Nov 2023, Lot 30093 ( A kép forrása: numisbids.com )

Kapcsolódó tartalom

 

Románia egyik legjelentősebb numizmatikai ritkasága! ( 20 Lei, 1868 )

 

Felhasznált források:

romaniancoins.org, 1 para / 3 dengas 1772, és 2 paras 1772., 1773., 1774

nimrodnepe.blog.hu, Mit ünnepel Románia január 24-én

dema-coins.com, Sadagura coins: denga-kopeck | para ( double denomination )

gxseries.com, Moldavia & Wallachia – Sadagura coins ( 1771 – 1774 )

wikipedia.org, Orosz–török háború ( 1768–74 )

Hirdetés


Van véleményed? Valamit javítanál a cikkben? Vagy csak hozzászólnál?


Legfrissebb bejegyzések