A Magyar Honvédség “utolsó csatája” – A kabuli evakuáció ( 2021 )

Magyarország szinte a kezdetektől, 2003-tól kezdve vett részt a NATO afganisztáni műveleteiben. Ez a misszió az elmúlt közel két évtized legjelentősebb és legösszetettebb külföldi katonai vállalása volt hazánk részéről. A magyar katonák kezdetben Kabul térségében láttak el biztonsági és őrzési feladatokat, majd 2004-től egy megerősített századnyi erő állandóan jelen volt a térségben.

2006-ban a Magyar Honvédség átvette a Baghlan tartományban működő Tartományi Újjáépítési Csoport vezetését, amelynek célja a helyi közigazgatás, közbiztonság és infrastruktúra megerősítése volt. A magyar katonák a helyi lakosság életkörülményeinek javításában is szerepet vállaltak, miközben saját biztonságukat is folyamatosan biztosítaniuk kellett a növekvő gerillatámadások közepette. A PRT tevékenysége 2013-ban zárult le, ezen időszak alatt a Magyar Honvédség egy évre a kabuli Hamid Karzai Nemzetközi Repülőtér védelmét is ellátta. Ahogy az afganisztáni biztonsági helyzet fokozatosan romlott, a feladatok jellege is átalakult. Egyre nagyobb hangsúlyt kapott az Afgán Nemzeti Védelmi és Biztonsági Erők felkészítése és kiképzése. A magyar katonák részt vettek a szárazföldi, különleges rendeltetésű, helikopteres, logisztikai és harci támogató alegységek képességfejlesztésében. Ezt a munkát kiképző- és tanácsadócsoportok végezték, őket pedig biztosító egységek védték.

Nehéz idők. Afgán katonai konvojt figyel egy magyar katona az afganisztáni Baglán tartományban lévő Dusi határában ( A kép forrása: MTI / Koszticsák Szilárd ) 

A magyar részvétel nem volt veszteségek nélküli. Az afganisztáni misszió 18 éve alatt hét magyar katona halt hősi halált. Elsőként Kovács Gyula tűzszerész főtörzsőrmester 2008 júniusában vesztette életét egy pokolgép hatástalanítása közben. Alig egy hónappal később utódja, Nemes Krisztián százados is egy házi készítésű robbanószerkezet áldozata lett. 2010-ben egy hazafelé tartó magyar konvojt támadás ért, amelyben Pappné Ábrahám Judit törzsőrmester azonnal elesett, Kolozsvári György zászlós pedig két héttel később halt bele sebesüléseibe. 2011-ben újabb tragédiák történtek: Róth Orsolya őrmester és Dálnoki András szakaszvezető közúti balesetben, míg Borbély Csaba orvos százados a bázison hunyt el. A küldetés lezárása fokozatosan ment végbe. A magyar katonai kontingens létszámát a kivonás előkészítése során folyamatosan csökkentették, míg 2020-ra már csak kilenc egyéni beosztású magyar katona szolgált Afganisztánban. Ők 2021-ben tértek haza, ezzel véget ért hazánk közel két évtizedes katonai szerepvállalása a térségben.

Az afganisztáni szerepvállalás befejeztével Magyarországra, a kecskeméti MH 59. Szentgyörgyi Dezső repülőbázisra érkezett haza az utolsó váltás kilenc katonája. ( A kép forrása: MTI / Ujvári Sándor )

A Magyar Honvédség kabuli kimenekítési művelete ( 2021 )

2021 augusztusában az afganisztáni helyzet drámai fordulatot vett. Miután az Egyesült Államok bejelentette csapatainak teljes kivonását, a tálib fegyveresek villámgyors offenzívába kezdtek, és rövid idő alatt elfoglalták az ország nagy részét. A kabuli kormány összeomlott, az afgán hadsereg szétesett, a tálibok pedig szinte harc nélkül bevonultak Kabulba, így visszaszerezték a hatalmat, amelyet korábban az amerikai invázió során veszítettek el. A váratlanul gyors hatalomátvétel hatalmas menekülthullámot indított el: több százezer ember próbált minden lehetséges módon eljutni a nyugati országokhoz, tartva a megtorlásoktól és az új rezsim alatt rájuk váró bizonytalanságtól. Ebben a feszült és kaotikus helyzetben döntött a Magyar Honvédség arról, hogy sürgősséggel megkezdi az Afganisztánban maradt magyar állampolgárok, valamint a magyar missziókban dolgozó, Magyarországhoz kötődő afgán munkavállalók kimenekítését. A cél az volt, hogy minden veszélyeztetett személyt biztonságban kihozzanak az országból, mielőtt a kabuli repülőtér is a tálibok ellenőrzése alá kerülne.

A műveletet rendkívül rövid idő alatt kellett megtervezni és végrehajtani. A magyar katonák a kabuli nemzetközi repülőtéren települtek, ahol a nemzetközi erőkkel szorosan együttműködve irányították és biztosították a menekültek ( 2021-es kabuli légi szállítás ) mozgását. A művelet során folyamatos volt a fenyegetettség: a reptér környékén fegyveres összetűzések, tömegpánik és terrortámadások veszélyeztették a civileket és a katonákat egyaránt. Ennek ellenére a magyar kontingens fegyelmezetten, veszteségek nélkül hajtotta végre feladatát. Összesen mintegy 547 személyt sikerült kimenekíteni, köztük magyar állampolgárokat, diplomáciai alkalmazottakat, katonai segítőket és több száz olyan afgán civilt, akik a korábbi magyar missziókban tolmácsként, sofőrként, technikai személyzetként dolgoztak. A művelet során senki sem sérült meg, ami komoly szakmai elismerést váltott ki nemzetközi szinten is. A kimenekítés a magyar katonai történelem egyik legösszetettebb, leggyorsabban végrehajtott és legsikeresebb humanitárius-mentő akciója volt. Az események később ihletforrásul szolgáltak egy magyar háborús filmhez is, amely „Sárkányok Kabul felett” címmel 2025 őszén kerül a mozikba. A film elkészítését a közmédia is támogatta, célja pedig, hogy bemutassa a magyar katonák bátorságát és professzionalizmusát a világ figyelmétől kísért, rendkívüli körülmények között végrehajtott akció során.

A Magyar Honvédség utolsó éles harci bevetése tehát ezidáig ( 2025 ) a 2001 és 2021 között zajló afganisztáni háború során történt. Az utolsó dokumentált fegyveres összecsapásra 2021 augusztusában, a kabuli evakuáció idején került sor. Ez volt az utolsó alkalom, amikor magyar katonák valódi csataszerű helyzetben, éles lőfegyverrel vettek részt harci műveletben.