Hirdetés


Morgan ezüst dollár ( az érme amit sokan ritkának hisznek, de nem az :) )


A bejegyzés becsült olvasási ideje 5 perc

A 19-ik században a világ országai sorra tértek át az ezüstről aranyvalutára. A megnövekedett kereslet miatt egyre több bankjegyre volt szükség, ami iránt a bizalmat csak úgy tudták biztosítani ha az államok jegybankjai vállalták a nemesfémekre való átválthatóságot. Ez a gyakorlatban azt jelentette, hogy ha valaki besétált egy 5 fontos bankjeggyel a Bank of England-be, akkor ott kötelesek voltak neki 5 font értékű aranyat ( aranyérmet ) átadni. Ez addig működött amíg a kormányok nem kezdtek el fedezet nélkül bankjegyeket kibocsájtani ( jellemzően az első világháborúban érkezett el ez a korszak ), másrészt szorosan az arany árfolyamához kötötték a valuták árfolyamát, volt elég valódi arany a széfekben ( később ez megfogyatkozott, mert a háborúkban csak aranyért kereskedtek ), és az emberek megbíztak saját valutájukban.

Az arany alapot ( vagy aranystandardot ) Anglia vezette be a 18-ik században, itt volt a világ pénzügyi központja 1914-ig. A pénzvilágban mindenki azt nézte mit csinál a Bank of England, és őt utánozták. Az Osztrák-Magyar Monarchia 1892-ben tért át az aranyvalutára, a korona, a pengő és eleinte a forint is aranyalapú volt, de csak a koronát lehetett valóban átváltani aranyra ( ezt mutatja az is, hogy csak a monarchia idején voltak valódi aranyból készült forgalmi pénzeink, amik nagyon népszerűek a gyűjtők körében ma is, és a ritkábbakat rendesen hamisítják is, főleg mert ezt az arany érmékkel a legkönnyebb megcsinálni ). Az ezüststandardot legtovább Kína használta 1935-ig.

Szóval a világ pénzügyeinek fősodratából az USA sem maradhatott ki, így 1873-ban meg is hozták a negyedik pénzverési törvényt ( Fourth Coinage Act ), ami többek között bevezette az aranyalapot, rendelkezett a négy nagy pénzverde létesítéséről: Philadelphia, San Fransisco, Carson City, Denver, és két kisebb verdéről is: New York, Boise City. Ezeket az érmeken különböző betűkkel jelölik, pl a CC a ritkábbak közé tartozik. Ezen kívül a törvény megszüntetett néhány érme fajtát: a két és három centest és a half dime-ot.

Morgan dollár, 1882-S $ 1, PCGS MS68+

A Bland-Allison Act

Mint minden változás – főleg a gazdaságban – ez is érdekeket sértett. A nagy nyugati ezüst bányák csak mint a ’73-as büntettként kezdték emlegetni a törvényt, és nagy nyomás alá helyezték a kormányt az ezüst újra-használata miatt.

A kormány néhány évig elbírt a lobbival, de aztán meghozták a híres Bland-Allison törvényt 1878 február 28-án. Ez rendelkezett arról, hogy a kormány köteles havonta 2-4 millió dollár értékben ezüstöt venni a nyugati bányáktól 16:1-es arányú árral az aranyhoz képest, és ezeket érmék formájában forgalomba is kellett bocsájtani. Ezek lettek a jól ismert Morgan dollárok. A gyakorlatban ez az jelentette, hogy az USA-ban ebben az időszakban bimetallic ( kétfémes ? ) rendszer volt érvényben, azaz arany- és ezüst érmeket is használtak és be is lehetett ezeket váltani.

Az új bányák nyitásának és az egyre nagyobb ezüstkitermelés követekezménye lett világszerte az ezüstár zuhanása, 1908-ra az aranyhoz képest 40:1-hez váltották. Ilyen körülmények között az USA kormányának már igen nagy veszteséget jelentett a rögzített 16:1-es arányban felvásárolni a nyugati bányák ezüstjét. Ez vezetett oda, hogy 1900-ban az USA végleg a kizárólagos aranyalapra tért át, és 1904-ben megszüntették a Morgan-dollárok verését. 1921-ben egy évig újra kezdték készíteni, de az már csak rövid epizódot jelentett az érmetípus életében.


Fénykép a philadelphiai pénzverde metszőiről. Felső sor ( balról jobbra ): Charles Greth, John Beally, Harry Blythe, Charles Conway, James Blythe. Alsó sor ( balról jobbra ): William Key, Charles E. Barber, George T. Morgan, Ismeretlen.

Az érme leírása

Az érme a tervezőjéről, az angol Geroge T. Morgan-ről kapta a nevét, aki Londonban a királyi pénzverdében dolgozott, és később Amerikába vándorolt. Ott a philadelphia-i pénzverdében előbb segéd-vésnők lett, később vezető beosztásba került. Több próbaveretet is tervezett, aztán ő kapta az új 1878-as ezüst dollár tervezését is, ami manapság a gyűjtők körében az egyik legnépszerűbb amerikai érme.

Érdekesség: Egy Anna Williams nevű fiatal iskolai tanár pózolt Morgannak, akiről mintázta a  Lady Liberty-t az érme előlapján. Morgan megváltoztatta a lány megjelenését az érmén, hogy középkorúnak tűnjön. Ez megfelelt annak a hagyománynak, hogy egy anyai Lady Liberty-t ábrázoltak a nemzet érméin. 

 

Tudtad? ( történelmi érdekességek )

A 14. századi Angliában a futball még egy szabályok nélküli, kegyetlen, játéknak nem igazán nevezhető időtöltés volt, így hamarosan be is tiltották. Ellentétben az íjászattal, amelynek gyakorlását kötelezővé tették.

Az érme előlapján a szabadságot jelképező nőalak feje látható “Liberty” felirattal, a körirat pedig az USA jelmondata: “E pluribus unum” és az adott évszám. Érdekesség még, hogy a nyak vágásánál, ahol az utolsó hajfürt eléri, van egy M betű, ami a tervező nevéből származik.

A hátlapon az USA jelképe a sas látható, kiterjesztett szárnyakkal, “UNITED STATES OF AMERICA” és “ONE DOLLAR” feliratokkal, valamint alul a verdejel látható. A verdejelek:
CC- Carson City ( 1870-1893 )
D – Denver ( 1906- )
O – New Orleans ( 1838-1909 )
P – Philadelphia ( 1793- )
S – San Fransisco ( 1854- )

Ahol nincs verdejel, az az érme Philadelphia-ban készült, mert 1979 előtt ott nem jelölték a verdét. Az érme 26,73 gramm és 38,1 mm átmérőjű, és .900-es tisztaságú ezüstből készült.

Az évek során az érmeképen semmi változás nem történt, egyedül az évszámok és a verdejelek mutatnak némi változatosságot. Habár vannak verési hibák, és ritka évszámok, ezek közül néhány:
– 1889 CC. Nagyon kevés készült Carson Citiy-ben, és a legtöbb gyűjtő csak álmodik róla, hogy ezt a verziót be tudja szerezni, mivel az 1918-as Pittman törvény miatt a legtöbbet beolvasztották.
– 1893 S. Ez is az egyik legritkább típusba tartozik, pár ezer maradhatott fenn ezekből
– 1895 S. Szintén ritka típus, eleve kevés készült és sokat semmisítettek meg.

Verőtőhibák

– 1878 Philadelphia-ban véltelenül a többitől eltérő verőtővel kezdték gyártani az egy dollárosokat: a hátlapon a sas farka 7 helyett 8 darab tollat tartalmazott. Ezek egy része forgalomba került és most kedvelt gyűjtői relikviák, egy részüket felülnyomták a jó verőtővel, ami igen jól látszik is, aztán elkezdték ugyanebben az évben jó verőtővel is verni az érmeket. Így 1878-ban háromféle érme került ki a fő verdéből.
– 1880 CC. Ugyanilyen felülnyomás történt, amikor 1880-ban Carson City-ben a már kész 1879-es évszámokat nyomták felül és a régi számok részletei elég jól látszanak is.
– 1921 D. Nem nagy ritkaság, csak érdekesség, hogy az 1921-es Morgan dollár az egyedüli, ami ebben a sorozatban a denveri verdéből került ki, mert ott csak 1906-ban nyitották meg az üzemet, míg a dollár verését 1904-től leállították.

A darabszámokról általában elmondható, hogy az egy dollárosból minden éveben minden verdében átlagban pár millió darabot készítettek, volt pár ritkább évjárat, és volt néhány kiemelkedő, pl 1921 amikor csak Philadelphia-ban 44 milliót csináltak. Nem számoltam össze, de kb 300-400 millió készült összesen, tehát nem egy nagy ritkaság, bárki tud vásárolni az ebay-en vagy magyar aukciós oldalakon is, de jól vigyázzunk mert az egyik legjobban hamisított amerikai érme, és elég jó minőségben másolják. Aki nem biztos a tudásában, inkább kérdezzen meg szakembert.

Az 1878-as 7-8 tollas verzió és annak felülnyomott változata:

Forrás: penztortenet.blog.hu, Morgan dollárok

Hasznos linkek: finestknown.com, Morgan Silver Dollar Story / gainesvillecoins.com, A Concise History of the Morgan Silver Dollar

Hirdetés


Van véleményed? Valamit javítanál a cikkben? Vagy csak hozzászólnál?


Legfrissebb bejegyzések