Tudtad? ( történelmi érdekességek )

1816-ban nem volt nyár a Földön. A "Dido building Carthage" című William Turner festményen egy szokatlanul ragyogó Napot láthatunk. Talán a művész így próbálta meg ábrázolni az indonéz Tambora vulkán kitörése miatt keletkező szokatlan fényhatásokat. 1815 áprilisában szokatlan természeti katasztrófa következett be a Földön: a Tambora vulkán kitörése annyi gázt és hamut lövellt a légkörbe, ami éghajlatváltozást okozott az egész bolygón. 1816-ot ezért nyár nélküli évnek nevezik, és a mai napig ez volt a leghidegebb év az emberiség történelme során, amióta csak dokumentáljuk az időjárási megfigyeléseket. A hőmérséklet világszerte csökkent, ami hatalmas terméskiesést, állatpusztulást és globális élelmiszerhiányt okozott. A tudósok szerint az abnormális hideg oka az 1815-ös indonéz vulkánkitörés, valamint számos más nagyobb kitörés volt 1808 és 1814 között. A légkörben felhalmozódott jelentős mennyiségű hamu következtében kevesebb napfény jutott át a sztratoszférán. Több hónapba telt, mire a hamu teljesen szétterjedt a Föld légkörében, így az 1815-ben bekövetkezett hatalmas kitörés hatása ebben az évben még nem is volt igazán észlelhető Európában, 1816 márciusában azonban már annál inkább, amikor nem érkezett a tavasz, hanem továbbra is szokatlanul télies maradt a hőmérséklet. Áprilisban és májusban rengeteg hó, eső és jégeső esett, júniusban és júliusban pedig nulla fok alatti hőmérsékletek voltak az Egyesült Államokban: New Yorkban és New Englandben a hó is esett. Németországot szokatlanul erős viharok sújtották ebben az évben, sok folyó kiöntött, Svájcban pedig az év minden hónapjában esett a hó.
Posted in

Módosultak a postai szolgáltatások! Jönnek az automata posták?

A csütörtök esti Magyar Közlönyben jelent meg a postai szolgáltatásokról szóló törvény módosítása, amelyben többek között olvashatunk arról, hogy hogyan módosultak a csomagok maximális súlyai és arról is, hány postának kell működnie a nagyvárosokban.-írja a vg.hu

A legfontosabb, hogy  módosult az egyetemes postai szolgáltatás elérhetősége. Ez a rendelkezés eredetileg azt mondja ki, hogy az egyetemes postai szolgáltató köteles a felvételi és kézbesítési pontok számát, elhelyezését és időbeli elérhetőségét úgy meghatározni, hogy az alkalmazkodjon a felhasználók igényeihez. Azt is rögzítik, hogy a postai küldemények felvételét és kézbesítését minden településen biztosítani kell. Változatlan maradt, hogy az egyetemes postai szolgáltató településenként legalább egy kézbesítési ponton, tehát kvázi postafiókon vagy a kézbesítést lehetővé tevő eszközön köteles a levélküldemény és a hivatalos irat kézbesítését lehetővé tenni.

Hány posta működik majd a nagyobb városokban?

Csakhogy eddig úgy volt, hogy a 25 ezernél nagyobb népességszámú településeken 25 ezer lakosonként kellet legalább egy postát vagy a kézbesítést lehetővé tevő eszközt fenntartani. Ezt azonban 30 ezerre változtatták, vagyis mostantól a 30 ezernél nagyobb népességszámú településeken 30 ezer lakosonként kell legalább egy olyan kézbesítési pontot fenntartani, amelynél lehetőség van a levélküldemény és a hivatalos irat kézbesítésére. A fejlemény lakosságarányosan sokakra vonatkozhat, ugyanakkor a 30 ezer fős vagy annál nagyobb városból 34-et tartanak nyilván Magyarországon, miközben majdnem 3200 település létezik.

Jönnek az automata posták?

 

Tudtad? ( történelmi érdekességek )

Japánban tett látogatása során 1891-ben, II. Miklós orosz cár sárkányt tetováltatott a jobb karjára.

Nagyon érdekes fejlemény, hogy postatörvény értelmező rendelkezése kiegészült a „kézbesítést lehetővé tevő automatizált eszköz” fogalmával. Ráadásul az eddigi kézbesítési pont, tehát a postafiók alpontjaként. A definíció szerint ez egy fizikai jelenlét nélkül üzemelő eszközt jelöl, amellyel lehetséges a személyes átadással kézbesítendő postai küldemény kézbesítése vagy a küldemény saját kézbesítése.

Hány kiló lehet a postán feladott csomag?

Hatályát vesztette az a pont, ami a postai hálózat szervezéséről szólt. Ebben az állt, hogy az egyetemes postai szolgáltatónak tartania kell magát ahhoz, hogy a felvételi pontok

  • ne legyenek légvonalban öt kilométernél távolabb a lakosság 95 százalékától
  • és légvonalban tíz kilométernél távolabb a lakosság 99,5 százalékától.

Érdemi változás állt be a belföldi vagy nemzetközi viszonylatú postacsomagoknál is. Ezek eddig 20 kilogrammig minősültek az egyetemes postai szolgáltatásba beletartozónak, azonban a jövőben ez 10 kilóra csökken.

Hirdetés