„Egyébiránt időm honn jól telék.
Vers, pajtikám, hó! vers termett elég.
Nem vagyok én verseknek szűkiben,
Bár pénzem jőne olyan könnyeden.
A pénz, a pénz! ez ám a bökkenő.
Ez életünkben a szekérkenő.
Nélkűle a kerék lassan forog,
S forgása közben szörnyen nyikorog.
Azonban érte nem töröm magam;
Jelenleg is – amennyi, annyi – van.
Naponként jön, miből eszem s iszom;
A holnapról én nem gondolkozom,
S ha a jövőbe vetem is szemem:
Vagyon dolgában bizonyára nem;
Azt kérdezem magamban legfölebb:
Mikor mulathatok megint veled?
Veled s a többiekkel, akiket,
Mint téged, oly őszintén szeretek.”
( Petőfi Sándor: Kerényi Frigyeshez, Pest, 1844. június 25. )
Petőfi Sándor tudatosan építette és már életében mitizálta életrajza bizonyos pontjait. Példaképét, Csokonai Vitéz Mihályt ( viselkedésében, öltözködésében ) utánozva építette fel karakterét. Ehhez segítségül hívta a nyilvánosság, a média erejét, elsőként ismerve fel az ebben rejlő lehetőségeket: a lapokban közzétett versei, arcképe mellett az olvasókat egyaránt beavatták a költő mindennapjaiba, többek között házasságkötésébe. A fővárosi irodalmi közegben ő volt az első, akinek költőként először sikerült önálló polgári egzisztenciát teremteni, amely tulajdonképpen erre a jól körvonalazott és fenntartott imázsra épül. Megélhette tehát a polgári létformához kapcsolódó írói függetlenséget, amelyre egész életében törekedett, ámbár mindez egy meglehetősen törékeny, anyagi vonatkozásában semmiképp sem stabil életformának számított. A csupán írói tevékenységhez kapcsolódó honoráriumok, jövedelmek összességében egy kispolgári nívó fenntartásához voltak elégségesek. A kezdetek számára is döcögősek voltak, íme pár adalék, amelyek a honoráriumára vonatkoztak és a költéseit is láttatni engedik.
-
1842-ben, Pápán, a Szín és való című verse megnyerte a képzőtársulat pályázatának egy díját, a 2 aranyat, melyet hazavitt a szüleinek Dunavecsére, ám ők nem fogadták el- annak ellenére, hogy nagyon rossz anyagi körülményke között éltek. Végül a díjat Pesten költötte el, a Deák téren ( akkori Szén tér ), ahol sok „viselt ruhakereskedés volt” abban az időben. Petőfi itt egy sötétzöld, sárga gombos frakkot, és egy magas tetejű fehér kalapot vásárolt, először öltözött fel saját keresetéből.
-
Az 1843 májusában Pozsonyba toppanó Petőfi hamar szembesült azzal, hogy nem akad számára hely a színtársulatban, ahová jelentkezett. A zsebében feltehetően megbúvó pár krajcár csupán némi kenyérre, gyümölcsre volt elég, szállását az első napokban a liget padja adta, a későbbiekben barátai fogadták be. Ez a kétségbeesett helyzet kényszeríthette arra, hogy elfogadja az országgyűlési tudósítói munkát, másolóként.
-
Ebből a lehetetlen helyzetből barátai segítették ki pénzzel, ruhával, de ami még az anyagi segítségnél is többet jelentett, az ő segítségükkel megszabadul gyűlölt munkájától is. Egyszerre írói és színészi lehetőségek nyíltak meg előtte, végül elfogadta Nagy Ignác ajánlatát és Pestre ment, ahol többek között fordításból élt ( Robin Hood, illetve A koros hölgy című mű is fordítói munkáját dicséri ).
-
A májusi pozsonyi nyomor után 1843 nyarán merőben más élet várta Pesten: rendes szobát bérelhetett barátjával, Fekete Lajossal, majd az Ország úton, immár egyedül. Ennek ablakai a múzeum hatalmas épületére néztek rá. Reggelire az Uri utcában lévő Pilvax kávéházba járt, estéit színházban töltötte.
Ezt a gondtalan időszakot idézik fel leginkább az alábbi sorok:
„Jertek, barátim, van egy-két forintom,
Hágjunk nyakára, a rézangyalát!
Mit a jövendő! arra semmi gondom;
A jóisten majd eztán is csak ád.
Azért szerezzem a pénzt, hogy legyen?
Azért szerzem, hogy eligyam s egyem.”
( Gazdálkodási nézeteim; Dunavecse, 1844. április – május )
-
1844. július elseje fordulópontot teremtett Petőfi életében. Első kötetének kiadásra való elfogadása nem csupán az adósságtól való megszabadulást jelentette. A verskötet kaput nyitott számára az irodalmi életbe, és lehetővé tette, hogy nem csupán fordításokból, hanem saját önálló író munkásságából gondoskodhasson megélhetéséről. A Pesti Divatlap segédszerkesztőjévé vált, melyért 15 pengő forint fizetést, lakást, kosztot, s versenként 2 pengő forint honoráriumot kapott.
Tudtad? ( történelmi érdekességek )
1816-ban nem volt nyár a Földön. A "Dido building Carthage" című William Turner festményen egy szokatlanul ragyogó Napot láthatunk. Talán a művész így próbálta meg ábrázolni az indonéz Tambora vulkán kitörése miatt keletkező szokatlan fényhatásokat. 1815 áprilisában szokatlan természeti katasztrófa következett be a Földön: a Tambora vulkán kitörése annyi gázt és hamut lövellt a légkörbe, ami éghajlatváltozást okozott az egész bolygón. 1816-ot ezért nyár nélküli évnek nevezik, és a mai napig ez volt a leghidegebb év az emberiség történelme során, amióta csak dokumentáljuk az időjárási megfigyeléseket. A hőmérséklet világszerte csökkent, ami hatalmas terméskiesést, állatpusztulást és globális élelmiszerhiányt okozott. A tudósok szerint az abnormális hideg oka az 1815-ös indonéz vulkánkitörés, valamint számos más nagyobb kitörés volt 1808 és 1814 között. A légkörben felhalmozódott jelentős mennyiségű hamu következtében kevesebb napfény jutott át a sztratoszférán. Több hónapba telt, mire a hamu teljesen szétterjedt a Föld légkörében, így az 1815-ben bekövetkezett hatalmas kitörés hatása ebben az évben még nem is volt igazán észlelhető Európában, 1816 márciusában azonban már annál inkább, amikor nem érkezett a tavasz, hanem továbbra is szokatlanul télies maradt a hőmérséklet. Áprilisban és májusban rengeteg hó, eső és jégeső esett, júniusban és júliusban pedig nulla fok alatti hőmérsékletek voltak az Egyesült Államokban: New Yorkban és New Englandben a hó is esett. Németországot szokatlanul erős viharok sújtották ebben az évben, sok folyó kiöntött, Svájcban pedig az év minden hónapjában esett a hó. -
Ez a fizetés a korabeli jövedelmeket és a teljes ellátást is figyelembe véve kb. egy líceumi tanár, vagy egy városi álügyvéd jövedelmének felelt meg. Több volt annál, amit egy tanító kapott, de messze elmaradt a Nemzeti Színház vezetői művészeinek fizetése mögött. Körülbelül a fizetése ( az ellátással együtt ) megfelelt annak az összegnek, melyet Vörösmarty Mihály a Tudományos Gyűjtemény szerkesztéséért kapott.
-
Erről a biztos egzisztenciáról mondott le 1845 második negyedévében azzal a merész elhatározással, hogy csak a költészetéből fog megélni, és felhagy az időrabló segédszerkesztői tevékenységgel.
Nos ebben, nem is tévedett nagyot 🙂 … Petőfi még 1844-ben írta meg híres elbeszélő költeményét, a János vitézt ( mindössze egyetlen hét alatt ), amiért 100 akkori forintot kapott. Ez mai értéken nagyjából 250 ezernek felel meg, amint azt Dr. Juhász István összefoglaló munkájából megtudhatjuk. Petőfi 1846-ban aztán ismét szorgosan termelte a verseket ( és ezzel a bevételeket ), A hóhér kötele című, ma már kevésbé ismert regényéért például 150 forintot ( azaz 380 ezret ) kapott. Ezek jó kis mellékes jövedelemnek számítottak a Pesti Divatlapnál összekapart segédszerkesztői fizetése mellé. Petőfi 1846 júniusában eladta összes verseinek kiadói jogát Emich Gusztávnak. 500 pengő forintot kapott érte, amivel bizony milliomos lett, hiszen ez mai értéken bő 3 milliót jelentett. Vagyonos emberként kérhette meg tehát Szendrey Júlia kezét, ráadásul 1848 januárjában újabb szerződést kötött Emich Gusztávval. Ez már – több részletben – 3500 forintról (közel 22 millióról) szólt, ha tehát a szabadságharcban nem esik el, Petőfi alighanem gazdag emberként élhette volna le életét. ( Forrás: promotions.hu, Nem hiszed el! Milliomos lehetett a lázadó költő Petőfi Sándor )
Felhasznált források:
penzmuzeum.hu, Petőfi és a piszkos anyagiak
Törő Györgyi, Petőfi anyagi helyzete = Tanulmányok Petőfiről, szerk. Pándi Pál – Tóth Dezső, Akadémiai, Budapest, 1962, 41–90.
Szilágyi Márton: Petőfi, a polgár In: http://epa.uz.ua/00300/00381/00174/EPA00381_kortars_2012_10_12616.htm
Versek forrásai: Petőfi Sándor: Kerényi Frigyeshez ( részlet ) In: https://www.arcanum.com/hu/online-kiadvanyok/Verstar-verstar-otven-kolto-osszes-verse-2/petofi-sandor-DFB2/1844-E2C7/kerenyi-frigyeshez-E42B/
Petőfi Sándor: Gazdálkodási nézeteim ( részlet ) In: https://www.arcanum.com/hu/online-kiadvanyok/Verstar-verstar-otven-kolto-osszes-verse-2/petofi-sandor-DFB2/1844-E2C7/gazdalkodasi-nezeteim-E3B6/
Hirdetés
Van véleményed? Valamit javítanál a cikkben? Vagy csak hozzászólnál?