Hirdetés


Eddig is így képzeltük! Mesterséges intelligencia alkotta meg Jézus arcképét a torinói lepel alapján! Nézd meg a képet!


A bejegyzés becsült olvasási ideje 4 perc

Jézust azért általában hasonlóképpen szokták ábrázolni, megjeleníteni. Vékony férfiként, hosszú hajjal, sok esetben szakállal. Azért írtam, hogy általában, mert léteznek történelmi személyek akiket ellenben nagyon sokféleképpen, olykor teljesen eltérő módon képzelnek el, és jelenítenek meg. Ugyebár fennmaradt fénykép távoli időkből nincs, ha pedig készült festmény vagy rajz, annak 100%-os hitelessége is megkérdőjelezhető, főleg akkor, ha csak egy készült az adott személyről. 

Amióta “létezik” a mesterséges intelligencia, sok mindenre használták már, próbálták ki. Most az ő segítségével megalkották Jézus Krisztus HD-felbontású képet. Hogyan csinálták, hogy valamennyire elhiggyük, hogy tényleg Jézust látjuk a képen?  A mesterséges intelligencia a torinói lepel alapján készítette el az ábrázolást. 400 éve mutatták be a nagyközönségnek a torinói lepelt, a Keresztelő Szent János-székesegyházban, Olaszországban. Egyesek azt állítják, hogy Jézust a keresztre feszítése után ezzel tekerték körbe, majd ebben is temették el. Ha jobban megnézzük, akkor pedig egy arcot és testet is láthatunk, ami pedig ez esetben Jézus arcképe, és testének lenyomata lehet. A lepel mindig is titokzatos és ellentmondásos tárgy volt. A szkeptikusak úgy gondolják, hogy a lepel inkább átverés.

Amit biztosan tudunk róla. A torinói lepel 436 centiméter hosszú és 110 centiméter széles, átlagos vastagsága 0,34 milliméter, tömege 2450 gramm, a 2002-ben végzett vizsgálat alapján. A szövet halszálka mintás, és azt bizonyosan állíthatjuk, hogy egy férfi negatív lenyomatát hordozza, ráadásul egy olyan férfiét, akit feltételezhetően valóban keresztre feszítettek, és kínoztak is. A vásznon találhatóak egyéb foltok is, amiket vérfoltoknak vagy víznyomoknak gondolnak. Égési sérülések is láthatóak a leplen, ezek pedig a franciaországi Chambéry várkápolnájában 1532-ben pusztított tűzvész nyomai. A lepel első említésével még Jézus életében találkozhatunk, majd a történelem során folyamatosan. Néhány példa. 340 – körül Szent Cirill említi Jeruzsálemben a feltámadás tanúit: a fehérrel erezett vörös sziklát és a leplet. 650 körül Arculfo jeruzsálemi zarándok látta a leplet és “ő maga megcsókolta…hosszú, kb. 8 lábnyi lepel”. 1081 körül I. Alexiosz bizánci császár segítséget kér IV. Henrik német-római császártól és flandriai Roberttől, hogy Konstantinápolyban összegyűjtött ereklyéket oltalmazza különösen „a vásznat, melyet a feltámadás után a sírban találtak”. 1320 – A vászon első „hivatalos” bemutatása előtt évtizedekkel korábban is kiállításra került. Ezt bizonyítja egy 1855-ben a Szajna folyó medréből előkerült zarándokjelvény. ( Megtekinthető: Párizs, Musée Cluny. ) A téglalap alakú tárgyon a lepelt közrefogja a Geoffroi és Vergy családok címerpajzsa. A két család címerét együtt csak Jeanne De Vergy és I. Geoffroi de Charny házassága idején használták. 1353 – I. Geoffroi de Charny vásárolta vagy kapta meg a leplet Franciaországban. Rokona Milo de Charny a templomos lovagrend egyik utolsó papjának, és unokaöccse Geoffroy de Charny templomos lovagnak ( nem tévesztendő össze avval, akit 1314-ben máglyán égettek meg ). A rokonság okán is feltételezhető, hogy ezelőtt a titoktartásra kötelezett Templomos lovagrend birtokában lehetett a lepel. 1355-ben, kiállítják, de Henri de Poitiers püspök betiltja a kiállítást. 1471 IV. Szixtusz pápa ( Francesco della Rovere ) 1464-ben megírt, de csak pápává választása után publikált könyvében a vászon hitelessége mellett tört lándzsát. 1598 Monsignor Paletto megírja az első könyvet a lepelről, amelyben már felhívja a figyelmet a vásznon látható csuklóseb és a festményeken ábrázolt tenyérseb különbségére. Majd jött a II. világháború, ami úgy általában mindent megváltoztatott. A lepelnek is “menekülnie” kellett.

  • 1939 A második világháború alatt a – Nápolyhoz közeli – campaniai Montevergine bencés apátságba szállítják. A németek ( kifejezetten Hitler, aki megszállott ereklye gyűjtő volt ) mindenáron meg kívánták szerezni, de csak egy másolatot adtak át részükre.
  • 1943 A német csapatok átkutatták a monteverginei templomot, a szerzetesek úgy tettek, mintha áhítatosan imádkoznának az oltár előtt, amelyben elrejtették. Talán ennek köszönhetően nem találták meg.
  • 1946 II. Umbertó, az utolsó olasz király parancsára szállították vissza Torinóba. Tulajdonjoga, amely korábban a királyi házat illette, a monarchia megszűntével a Szentszékre szállt.

1972. október 1. Egy ismeretlen bemászott a kápolna tetejéről a lepelhez, és megpróbálta elégetni. Nem sikerült, mert a leplet azbeszt takaró védte. 1973. november 23. Első televíziós bemutatása Olaszországban. 2002-ben restaurálták. A felújítás során eltávolították a lepelről az 1532-es chambéry-i tűz nyomait és más foltokat, valamint az 1534-ben hozzáadott szegélyt, és modernizálták az ereklye tartószerkezetét is. 2010. április 10-től május 23-ig ismét kiállították a leplet a nagyközönség számára a torinói székesegyházban. A fenti lista egyáltalán nem teljes, ha érdekel minden említés, minden időszakasz, itt olvashatsz róla részletesebben. Az első fotó a lepelről, 1898. május 25-én készült, I. Umbertó olasz király engedélyével. A fényképet Secondo Pia torinói ügyvéd és hobbifotós készítette. A fénykép előhívásakor a negatív lemezen kivehetővé vált egy emberi arc.


Tudtad? ( történelmi érdekességek )

A középkorban számos embert végeztek ki boszorkányság miatt, egy antropológus szerint számuk elérhette akár a 600.000 főt is.

Secondo Pia és társai akaratlanul is megtették az első lépést a modern sindonológia ( a torinói lepel formális tanulmányozása ) területén. 1898. május 25-én szerzett tapasztalatai alapján változtatta az expozíciós időket és a megvilágítást. Éjfél körül a három férfi visszament, hogy előhívják a lemezeket. Pia később elmondta, hogy majdnem leejtette és összetörte a fotólemezt a sötétkamrában a sokktól amint megpillantotta a “végeredményt”: a hátlapon egy férfi képe és egy szabad szemmel nem látható arc volt látható. A fenti képen ez a fotót, és Secondo Pia látható.

Erről értesülve Paul Vignon lefolytatja az első vizsgálatokat miután Torinóból visszatért, 1902-ben pedig megjelenik könyve: Krisztus leple. Az első színes fotó 1969-ben készül, majd több esetben is részletesebb vizsgálatoknak vetik alá a lepelt. Erről és sok egyéb további érdekességről a témában, a fent említett linken tudsz többet olvasni. Időről-időre fellángol a vita a hívők, és kétkedők között. Az elvégzett vizsgálatok olykor cáfolják, olykor igazolják a lepel hitelességét. Az bizonyosan állítható, hogy jelenleg a torinói lepel az egész kereszténység egyik legfontosabb ereklyéjének mondható. Nos nagyon röviden ennyit bevezetésképpen, és akkor most nézzük meg azt az ominózus képet. Ugyebár már van nekünk mesterséges intelligenciánk, ami majd “megváltoztatja” a világot. De mielőtt ezt megtenné, használjuk még erre-arra. Ezt gondolták a Daily Star-nál is, és a Midjourney segítségével megalkották, megalkottatták a torinói lepel alapján, Jézus arcmását, és testének egy részét. Íme:

Hirdetés


Van véleményed? Valamit javítanál a cikkben? Vagy csak hozzászólnál?


Legfrissebb bejegyzések