Amíg mi aludtunk, a japán központi bank súlyos döntést hozott, ami még lehet minket is érinteni fog.

Régen, már jó régen jelentkeztem “gazdasági” cikkel. Azt hogy pont most, munka előtt, reggel 7.00-kor szántam rá magam, egy éjszakai hír elolvasása döntette el velem. Az utolsó “elemző” cikkemet október 15.-én írtam,  Elképzelhető, hogy a FED hibája miatt, újra beindul az arany, és ezüst vonat? címmel.

Az abban a cikkben leírtak, gyakorlatilag mind úgy történtek ahogy gondoltam. Ugye több mint 2 hónap telt el azóta. A tőzsdei short pozíciókat tartó befektetőknek “fájdalmas”, számomra ráadásul dühítő időszak volt, hisz a fent említett cikkben leírtak ellenére, a tőzsdék egy igen komolyat rallyztak felfelé. Ezt ezen a grafikonon láthatjátok:

Ennek több oka is volt, és nagyon sokáig lehetne elemezni, de mivel mint ahogy fentebb is írtam, lassan indulok munkába, csak röviden foglalom össze. A sok naiv befektető, még mindig nem hajlandó elhinni, hogy a központi bankok, de legfőképpen a FED szigorítási ciklusának még nincs vége. Illetve, hogy az eddigiek nem fognak recessziót okozni, a cégek, és magánemberek könnyedén fogják ezt az időszakot viselni….ja, és 2 egymást követő adathalmazban, csökkent az amerikai infláció. Huha 🙂 Bár még mindig 7% felett van, de már nem 10%, vagyis meg volt a csúcsinfláció, vége a szigornak, újra pénznyomtatás indul, tőzsde=vétel!! Nos a bevezetőben említett cikkemben leírtam, hogy a FED dönti el, mikor van vége a válságnak! Vicces kijelentés, de ha elhiszed, hogy ha a FED pénzt nyomtat, akkor minden kockázati eszköz = vétel, akkor ezt fordítva miért nem fogadod el? Ezt emésztgetik most a befektetők, ugyanis a kedvező ( mert azért az volt ) inflációs adatok után, pár nappal Jerome Powell amerikai jegybank elnök gyakorlatilag a következőket mondta. Még mindig több adat kell, hogy elhiggyük, biztosan győzhetünk az infláció ellen, ( csak mellékesen jegyzem meg, 2 % a cél, az azért még elég messze 🙁 ) . Ráadásul én úgy vélem, hogy a FED-nek mintha fontosabb lenne a hitelességének visszaszerzése, ami azon alapul, hogy a legfőbb feladata az árstabilitás fenntartása, nem pedig a tőzsde spekuláció támogatása.

Na ez a felismerés, rohadt lassan ugyan, de pár nap alatt átment  a befektetőkön, bár kétségbeesetten próbáltak keresni a nyilatkozatban bármit, ami okot ad a vételre, vagy minimum tartásra, de végül esés indult. Az arany, és ezüst ezzel szemben most remekül helytáll, ahogy a fent említett cikkben írta, a dollár gyengülése kézenfekvő volt, így ez támogatta az aranyat, és ezüstöt, plusz úgy tudni, hogy Kína, és néhány más ország jelentős mennyiségben vásárolt nemesfémeket, hogy a tartalékaikat növeljék.

Ezzel párhuzamos “jó” hír volt még, ami az emelkedést támogatta, hogy Kína “újranyitott”, elhagyta a zéró Covid politikát. Nos, ahogy azt sejtettem, ez jó hír ugyan, de nem akkora, hogy eufóriába kerüljünk. A véleményem szerint a zéró politika egyértelműen “zsarnoki” szinten volt, azonban azt azért tudni kell, hogy Kína más, mint a világ többi része. Ott tényleg sokan!! élnek, és sokkal könnyebben terjedhet egy adott vírus ( ezért sajnos drasztikusabb módon lehet csak megállítani egy járványt ), és hát most úgy néz ki, ez meg is történt. Bár könnyítettek rengeteget a korlátozásokon, ez az esetszámok azonnali megugrását jelentette, ami miatt most sokan kiesetek a munkából, és még jobban félnek mint eddig. Ez még visszaüthet…. ez egyértelműen kockázat.

…éééés a ma éjszakai hír. Ez most a lényeg. Központi banki szigor, politika szempontjából, jelenleg a legenyhébb, és ezt már évek óta elmondhatja magáról, a japán központi bank ( Bank of Japan, BoJ ). A Boj “cselekedetei” nem szoktak hatalmas mozgásokat indítani, csak ha valamilyen nagyobb volumenűt lép. A jelen állás szerint valami ilyesmi történhetett éjszaka.

Miután változatlanul hagyta az irányadó kamatokat ( nem emelt ), a világ „legkönnyebb” bankja úgy döntött, hogy drámai módon módosítja az úgynevezett hozamgörbe szabályozási keretrendszerét, és növeli a havonta vásárolt államkötvények mennyiségét ( miközben a világ többi része ennek az ellenkezőjét teszi ). Illetve lekommunikálta, hogy ha a jelenlegi piaci feltételek továbbra is fennállnak, az negatív hatással lehet a pénzügyi feltételekre.  A tartomány növekedése óriási (-0,5%-ról +0,5%-ra hozam). Így reálisan ez egy szigorító politikai lépés, amely lehetővé teszi a hosszú kamatláb 25 bps-ról ( a korábbi YCC-korlát ) 50 bps-ra ( a jelenlegi YCC-korlát ) történő emelést. A BoJ lehetővé teszi, hogy a 10Y 0,25%-ról 0,50%-ra emelkedjen, de annak érdekében, hogy az átállás a lehető legfájdalommentesebb legyen, a kötvényvásárlásokat 9 billió / évre emeli a havi 7,3 billió / évről.

Ezt a döntést többféleképpen értelmezik az elemzőházak. Jelenleg is vitatkoznak ezen. A tőzsdék erős esésbe kapcsoltak, majd óvatosan emelkednek ( egyenlőre ). Az én véleményem szerint is, ez egy igen komoly horderejű döntés, azt közvetíti, jelzi, hogy a BOJ „engedi” az árfolyamok emelkedését, így tulajdonképpen szigorít. Ha pedig a japán központi bank szigorít, vagy csak “szigorúbb” lesz, az elég jelentős hír ( negatív ), hisz ő volt még az egyik egyetlen, aki szinte csak pénzszórással próbált minden megoldani. Ennek hatásai ( jelenleg ez elsősorban a jen erősödésében látszik, illetve közepes tőzsdei esés van, és a 10Y JGB hozama azonnal feljebb, 2015 óta a legmagasabbra emelkedett ) simán tovább gyűrűzhetnek, további változásokat indítva más központi bankok esetében is.