Az első világháború történetét gyakran a lövészárkok embert próbáló harcai, a tömeges veszteségek és a modern ipari hadviselés kegyetlenségei határozzák meg. Kevésbé ismert azonban az a jelenség, hogy a frontokon nemcsak felnőtt férfiak, hanem gyermekek is harcoltak. A brit hadsereg hivatalosan csak tizennyolc éves kortól engedélyezte a szolgálatot, mégis fiúk tízezrei jutottak ki a frontra hamis életkorral vagy a toborzók hallgatólagos beleegyezésével. A legmegdöbbentőbb történetek közé tartozik Sidney Lewis esete, akit később a legfiatalabb hitelesített brit katonának ismertek el az első világháborúban. Története azonban csak egy a sok közül: a Somme poklában és más csatatereken számos, még kamaszkorú fiú szolgált és halt meg.
A kiskorú katonák jelensége az első világháborúban
Az első világháború kitörésekor hatalmas hazafias lelkesedés söpört végig Nagy-Britannián. A toborzóirodák előtt hosszú sorok álltak, és sok fiú — akik még messze voltak a hivatalos korhatártól — szintén jelentkezett. A toborzók gyakran szemet hunytak a valós életkor felett, különösen akkor, ha a jelentkező erős testalkatú volt. Korábban úgy tartották, hogy a legfiatalabb brit katona egy névtelen, tizenkét éves fiú volt, akit 1917-ben más kiskorúakkal együtt hazaküldtek Franciaországból. Ez az állítás azonban soha nem nyert hivatalos megerősítést.
George Maher és a „legfiatalabb katona” legendája
A fiatal önkéntesek egyik legismertebb példája George Maher volt, aki 1903. május 20-án született. Mindössze tizenhárom évesen jelentkezett katonának, és azt állította a toborzótisztnek, hogy tizennyolc éves. Így került a King’s Own Royal Lancaster Regiment 2. zászlóaljához. A fronton azonban hamar kiderült valódi kora. Egy heves tüzérségi támadás alatt sírni kezdett, ami gyanút keltett. Amikor életkora napvilágra került, több más kiskorú fiúval együtt egy vasúti kocsiba zárták, hogy hazaszállítsák őket. Maher később így emlékezett:
„A legfiatalabb tizenkét éves volt. Kis, zömök fickó volt. Viccelődtünk, hogy a többi katonának fel kellett volna emelnie, hogy kilásson a lövészárokból.”
Története először Richard van Emden 1998-as Veterans: the last survivors of the Great War című könyvében jelent meg, majd a Last Voices of World War 1 című 2009-es dokumentumfilmben is szerepelt. A Maher által említett fiú sokáig a legfiatalabb brit katonának számított — ám ezt soha nem sikerült hitelesen bizonyítani.
Sidney Lewis – a legfiatalabb hitelesített brit katona
Sidney George Lewis 1903. március 24-én született, és mindössze tizenkét éves volt, amikor 1915 augusztusában jelentkezett a East Surrey Regiment kötelékébe. Szülei ekkor még azt sem tudták, hol tartózkodik. Magas, erős testalkatú fiú volt, ami nagyban hozzájárult ahhoz, hogy átcsússzon az ellenőrzésen. A brit hadsereg minimális magassági követelménye akkoriban 160 cm volt, ő pedig már fiatalon jóval magasabbnak tűnt, később pedig elérte az 188 cm-es testmagasságot. Abban az időben ritkán kértek születési anyakönyvi kivonatot, így könnyen bevonulhatott. Lewis a Machine Gun Corps 106. géppuskás századába került, és tizenhárom évesen részt vett az 1916-os somme-i csatában. Hat héten át harcolt a Delville Wood körüli harcokban, amelyek a Somme egyik legvéresebb epizódjai közé tartoztak. Végül egy szabadságon lévő bajtársa értesítette édesanyját, Fanny Lewist fia hollétéről. Az anya azonnal fellépett, elküldte fia születési bizonyítványát a Hadügyminisztériumnak, amely kénytelen volt leszerelni a fiút. A Daily Mirror 1916. szeptember 18-i száma már így számolt be róla:
„S. Lewis közlegény, aki jelenleg Granthamben várja leszerelését. 1915 augusztusában, mindössze tizenkét évesen csatlakozott Kingstonban az East Surrey ezredhez, és hat héten át harcolt a Somme-nál.”
Lewis szolgálatáért megkapta a Victory Medal és a British War Medal kitüntetéseket.
Az 1916. szeptember 18-i Daily Mirror beszámolt Sidney Lewisról. A képaláírás így szólt: „S. Lewis közlegény, aki jelenleg Granthamben várja leszerelését. 1915 augusztusában, mindössze tizenkét évesen csatlakozott Kingstonban az East Surrey ezredhez, és hat héten át harcolt a Somme-nál.”
Tudtad? ( történelmi érdekességek )
| 1887-ben néhány politikus férfiember úgy döntött, hogy poénból felkérik Susanna M. Salter-t, hogy induljon ő is a közelgő polgármester választáson. A férfiak ezzel a megmozdulással azt akarták bizonyítani, hogy a város polgárai nem fogják hagyni, hogy egy nő irányítsa őket. A tervük azonban nem jött össze, ugyanis a nő a szavazatok 2/3-t megszerezte, amivel meg is nyerte a választást. |
A háború után
Sidney Lewis története itt nem ért véget. 1918-ban ismét bevonult, és az ausztriai megszálló hadseregben szolgált géppuskásként. A háború után rendőr lett Kingston upon Thames városában, majd a második világháború idején bombahatástalanító egységben teljesített szolgálatot. Később egy kelet-sussexi faluban, Frantban kocsmát vezetett. 1969-ben hunyt el. Történetét csak 2013-ban hitelesítették véglegesen, amikor kutatások során előkerültek családi dokumentumai és születési anyakönyvi kivonata. Ezeket fia az Imperial War Museumnak adományozta, és korabeli újságcikkek is megerősítették történetét.
Ez a kép egy 1916-os történelmi pillanatot örökít meg a brit Hadügyminisztérium hivatalos levelén keresztül. A dokumentum a The Daily Mirror egyik cikkéhez kapcsolódik, amely a mindössze tizenkét évesen bevonult fiatal katonákról számolt be. A levelet 1916. augusztus 23-án keltezték a londoni Hadügyminisztériumban, és arról értesít egy édesanyát, hogy kiskorú fiát azonnali hatállyal kivonják a frontszolgálatból, majd hazaküldik leszerelésre. Fordítás: Hely: Hadügyminisztérium, London, S.W. Dátum: 1916. augusztus 23. Levél: „Hölgyem! Fiára, a 14645-ös számú S. G. Lewis közlegényre, a Géppuskás Hadtest tagjára vonatkozó, 18-án kelt levelére hivatkozva tájékoztatom, hogy távirati utasítás történt azonnali kivonására a frontvonalból, valamint hazaküldésére leszerelés céljából. Az országba való megérkezésekor haladéktalanul elbocsátják a hadsereg kötelékéből. Alázatos szolgája, S. L. Shever Mazd.”
Más fiatal katonák sorsa
A BBC Teenage Tommies című dokumentumfilmje szerint a brit hadsereg mintegy 250 000 tizennyolc év alatti fiút toborzott az első világháború idején. Közéjük tartozott Horace Iles, akit tizennégy évesen egy nő fehér tollal — a gyávaság jelképével — megszégyenítve vett rá a bevonulásra. Tizenhat évesen halt meg a Somme-nál. Reginald St John Battersby tizennégy évesen lépett be közlegényként. Apja és iskolaigazgatója nyomására később hadnaggyá léptették elő, mert rangját nem tartották megfelelőnek egy középosztálybeli fiú számára. A Somme-nál embereit vezetve géppuskatűz sebesítette meg, majd három hónappal később egy gránátrobbanás miatt elvesztette egyik lábát. Valentine Strudwick szintén tizennégy évesen vonult be 1915-ben, és tizenöt évesen esett el Belgiumban. Az East Surrey Regiment különösen hírhedt volt fiatal önkénteseiről. John Masters — született William Masters — állítólag valódi életkorát mondta meg jelentkezéskor, mire azt tanácsolták neki, sétáljon egyet a háztömb körül és „számoljon egy kicsit”, hogy idősebb legyen. 13 év és 8 hónaposan került a frontra, és még tizenötödik születésnapja előtt kétszer is harcolt. A korabeli újság így írt róla:
„A fiú rendkívül lelkes hazája szolgálatát illetően, és könyörgött, hogy senki se próbálja meg kivetetni a hadseregből, mert legnagyobb vágya az volt, hogy a frontra jusson és kivehesse a részét a harcokból; levelei alapján pedig, noha ilyen fiatalon már valódi frontszolgálatot teljesített, lelkesedése mit sem csökkent.”
Masters sértetlenül tért haza, és a második világháborúban a Wimbledon Home Guard tagjaként szolgált.
Tágabb történelmi összefüggések
Nemcsak Nagy-Britanniában fordult elő gyermekkatonaság. A szerb Momčilo Gavrić már nyolcévesen katonaként szolgált, és sokáig őt tartották a háború legfiatalabb katonájának. Az ír John Condonról pedig sokáig azt hitték, hogy tizennégy évesen halt meg, később azonban kiderült, hogy valójában tizenhét volt. Napjainkban egyre több diák látogatja a francia–belga határvidék első világháborús temetőit. Sok látogató idősebb annál, mint azok a „férfiak”, akik ott harcoltak — és gyakran meghaltak.
Sidney Lewis története különleges helyet foglal el az első világháború emlékezetében, mert bizonyítottan ő volt a legfiatalabb brit katona, aki valóban harcolt a fronton. Ugyanakkor története nem kivétel, hanem egy szélesebb jelenség része: a háborús lelkesedés, társadalmi nyomás és a hadsereg emberhiánya gyermekeket is a lövészárkokba sodort. A Nagy Háború emlékművei ezért nemcsak katonákra, hanem elveszett gyermekkoraikra is emlékeztetnek — arra a generációra, amely túl fiatal volt ahhoz, hogy megértse a háborút, mégis kénytelen volt átélni annak legkegyetlenebb valóságát.
A cikk írásába besegített: ChatGPT ( OpenAI mesterséges intelligencia kutató laboratórium által kifejlesztett chatbot )
Hirdetés
