Bár Esztergom a magyar történelem egyik legfontosabb városa volt – itt született Szent István, itt koronázták királlyá, és hosszú ideig királyi, valamint egyházi központként működött –, meglepő módon évszázadokon át nem ismertük pontosan, hogyan nevezték a települést a korabeli hétköznapi használatban. A középkori latin források csupán a Strigonia nevet említik, de ez nem feltétlenül tükrözte a valódi, élő nyelvhasználatot. Most azonban egy rendkívül ritka Árpád-kori ezüstérme új megvilágításba helyezheti ezt a régi rejtélyt.
Egy magyar numizmatikai aukción különleges ezüstpénz került elő, amely első pillantásra I. András király gyakrabban előforduló pénzeihez hasonlít. Méretében és tömegében szinte teljesen megegyezik velük: tömege 0,41 gramm, átmérője pedig körülbelül 14,5 milliméter. Alaposabb vizsgálat során azonban kiderült, hogy egy rendkívül ritka és egyedi darabról van szó. A kutató, Spielmann Gábor részletes elemzése szerint az érme különlegességét a rajta látható körirat és jelképek adják. A pénzen szereplő felirat: ESZRIGIN. A kutató szerint ez nem más, mint Esztergom korabeli neve, méghozzá olyan formában, ahogyan azt a hétköznapokban használhatták. Első látásra a név távolinak tűnhet a mai „Esztergom” alakhoz képest, azonban nyelvtörténeti szempontból több tényező is ezt támaszthatja alá. A történeti és etimológiai kutatások korábban már említettek hasonló alakokat, például Estrigun vagy Estrigim formában. A 12. században például VII. Lajos francia király keresztes hadjáratának egyik résztvevője, Odo de Deogilo lovag Estrigim néven említi a várost.
I. András király korából származó különleges ezüstérme ( A kép forrása: Spielmann Gábor )
Tudtad? ( történelmi érdekességek )
| A Bastille ostroma ( 1789. július 14. ) idején összesen csak 7 fogoly volt bebörtönözve. Közülük négyen váltóhamisítók voltak, ketten elmebetegek, a hetediket pedig a szexuális perverziói miatt zárták be. |
A magyar nyelv sajátossága, hogy nehezen kezeli a mássalhangzó-torlódásokat. Az eredeti STR hangkapcsolat idővel átalakulhatott, egyszerűsödhetett, amelyből kialakulhatott az Eszrigin alak. Ez alapján az érme felirata fontos bizonyítékként szolgálhat Esztergom nevének eredetéhez. Az érme további érdekessége a rajta látható szvasztika és kereszt közötti két betű: A és S. A kutató feltételezése szerint ezek I. András és fia, Salamon nevének kezdőbetűi lehetnek. Ez arra utalhat, hogy az érmét Salamon királlyá koronázásának alkalmából verhették. Mivel Salamon 1057-ben még gyermek volt, koronázása különösen szokatlan eseménynek számított. Elképzelhető, hogy I. András különleges emlékpénzt készíttetett az alkalomra, amelyből talán csak néhány ezer példány készült. A feltételezések szerint ezeket akár a nép közé is szórhatták a koronázási ünnepség során, hasonlóan a későbbi magyar koronázási hagyományokhoz. A korszak pénzverése önmagában is figyelemre méltó. A legelső magyar ezüstpénzeket még Szent István idején verték, később pedig a pénzrendszer jelentős változásokon ment keresztül. Ennek egyik érdekes példája II. Géza apró ezüstpénze, amely a világ legkisebb ismert pénzérméi közé tartozik, és értékét tudatosan csökkentették.
Kapcsolódó tartalom
Ismerjétek meg a reklámszakemberből lett numizmatikus-t, Spielmann Gábort, az “Érme-rejtélyfejtőt”!
Egyetlen apró ezüstérme néha többet árulhat el a történelemről, mint hosszú krónikák vagy oklevelek. Az ESZRIGIN feliratú pénz nemcsak numizmatikai ritkaság, hanem olyan lehetséges bizonyíték is, amely közelebb vihet Esztergom valódi korabeli nevének megismeréséhez. Bár a tudományos viták valószínűleg még folytatódnak, a lelet új és izgalmas fejezetet nyithat a magyar középkor kutatásában.
Hirdetés
