Ismerjétek meg a reklámszakemberből lett numizmatikus-t, Spielmann Gábort, az “Érme-rejtélyfejtőt”!

Még tavaly nyáron készült egy interjú a Népszavában, “Tartsd a markod, a király üzen” címmel, amiben egy korábban reklámszakemberként dolgozó férfival, Spielmann Gáborral beszélgetett Forgács Iván újságíró. Annak apropóján kerestem rá a google-ban, Spielmann Gábor nevére ( szégyellem, de sajnos eddig nem ismertem őt ), hogy az egyik numizmatikai Facebook csoportban, általa készített, és megosztott youtube videóját megnéztem. Majd ezután akadtam rá a fent említett cikkre, interjúra, így ismertem meg őt jobban, és úgy gondoltam mindenféleképpen érdemes másoknak is bemutatni őt. Számomra, számunkra nagyon elismert, és hiánypótló a munka amit végez, ( és nem csak a numizmatikai munkáira gondolunk, hanem akár a művészettörténeti, vagy egyéb történelmi kutatásaira is ), a numizmatika egyfajta újragondolása, újraértelmezése bizonyos kérdőjeles, nem részletesen, vagy akár “hibásan” vizsgált érmék, egyedi pénztörténetek esetében. Nos, ez a numizmatika, ez is egy sajátos megközelítés a numizmatikának, egyfajta numizmatikai nyomozás. A “sima” gyűjtés mellett, erről ( is ) kell szólnia még a numizmatikának, hisz akkor válhat teljessé egy történet, ha ismerjük annak a mesélőjét is, és pontosan értjük, hogy miről is akar szólni, mit mesél nekünk. Ismerjétek meg Spielmann Gábort, a… és most ide, engedjétek meg, hogy több megnevezést is írjak, és majd a cikk elolvasása után döntsétek el, hogy melyik illik rá a legjobban: Független kutató, Érmetörténeti kutató, Pénzérme-kutató, Numizmatikai nyomkereső, Pénztörténeti nyomozó, Érme-rejtélyfejtő, Numizmatikai rejtélyfejtő, Pénzérme-történész, Érmekép kutató.

A riport középpontjában tehát Spielmann Gábor, egy korábban reklámszakemberként dolgozó férfi áll, aki az Árpád-kori pénzérmék iránti szenvedélyének köszönhetően a magyar numizmatika egyik jelentős alakjává vált. Spielmann munkássága új perspektívát nyújt a magyar történelem megértéséhez, különös tekintettel az Árpád-kor pénzérméire, amelyek nem csupán gazdasági, hanem kommunikációs eszközökként is szolgáltak. A riportból kiderül, hogy Spielmann hobbiból kezdett foglalkozni a pénzérmék tanulmányozásával, de az érdeklődése idővel átalakult, és ma már inkább ez tölti ki a mindennapjait, míg a reklámtevékenysége másodlagossá vált. A pénzérmék nemcsak gazdasági funkcióval bírtak, hanem a királyok számára fontos üzeneteket is közvetítettek. Spielmann szerint az Árpád-korban ezek a pénzérmék voltak az egyetlen tömegkommunikációs eszközök. A királyok szimbolikus ábrázolásokon keresztül kívánták közölni hatalmukat, győzelmeiket vagy fontos eseményeket. Például II. András egy érmén Sámsont ábrázoltatta, amint széttép egy oroszlánt. Ez egyértelmű utalás volt az uralkodó halicsi hadjáratára és az ottani fejedelem legyőzésére, akinek neve az oroszlán szót jelentette. Hasonlóan, V. István az egyik pénzérméjére a bizánci kétfejű sast helyeztette, utalva lánya, Anna bizánci házasságára.

Spielmann Gábor ( A kép forrása: Farbaky Tamás / Népszava )

A riport hangsúlyozza, hogy a pénzérmék évenkénti cseréje az Árpád-korban nemcsak gazdasági, hanem adózási eszköz is volt. Az embereknek évente új érméket kellett beszolgáltatniuk a régi pénzekért cserébe, de mindig valamennyivel kevesebb értéket kaptak vissza, ami tulajdonképpen adót jelentett. A pénzek értékének csökkentése is gyakori volt, például a XII. században egyre több rezet kevertek az ezüsthöz, ami inflációhoz vezetett. Az emberek azonban idővel felismerték ezt a „turpisságot”, és a minőségromlás miatti elégedetlenség a pénzek minőségének javulásához vezetett. Spielmann kutatásai során arra is rájött, hogy az érméken található ábrák jelentése sokszor félreértett vagy alulértékelt. Például egy érmen található „púpos állat” valójában sárkány, amit korabeli kódexek illusztrációival lehetett pontosan azonosítani. Az érmék elemzésekor Spielmann nem csupán az ábrázolásokat vizsgálta, hanem összekapcsolta azokat a történelmi eseményekkel és a korszak kontextusával. Ezzel egyfajta „kortörténeti nyomozást” végzett, amely során kiderült, hogy az érmék ábrázolásai olykor rejtett történeteket mesélnek el.

Egy különösen érdekes eset Gertrúd királynéval kapcsolatos. Spielmann talált egy pénzérmét, amely szerinte Gertrúdot ábrázolja, erőszakos halála után, a pilisi ciszterci kolostorban való eltemetésére utalva. Az érme részleteiben felismerhető egy épület, amely hasonlít a ciszterci kolostor templomára, valamint egy horizont alatti csík, amely Spielmann szerint a sír helyét jelzi. Hasonló ábrázolás látható egy másik érmen is, amely III. Ince pápa temetését mutatja, ezzel megerősítve a feltételezést. Spielmann Gábor számára a numizmatika nem csupán hobbi vagy tudományos tevékenység, hanem egyfajta szellemi kaland. A reklámszakmai tapasztalatainak köszönhetően képes volt az érmeképek szimbolikus üzeneteit mélyebben értelmezni. Számára nem elég pusztán az ábrázolások azonosítása, hanem azok mögött rejlő történetek felfedezése izgalmas kihívást jelent. Munkája révén új megvilágításba helyezi az Árpád-kor történelmét, és megmutatja, hogy a hétköznapinak tűnő érmék milyen gazdag információforrásként szolgálnak a magyar történelem megértéséhez. Ez a szenvedély vezetett el odáig, hogy megírja az Árpád-kori rejtélyek ezüstbe verve című könyvet, amely gazdagon illusztrálva mutatja be a korszak pénzérméinek titkait. Ez a mű nemcsak a numizmatika iránt érdeklődők, hanem a történészek és a magyar kultúra szerelmesei számára is értékes olvasmány lehet.