A Kínai Nemzeti Űrhivatal ( CNSA ) jelentős erőfeszítéseket tesz bolygóvédelmi képességeinek növelésére, különös tekintettel a kinetikus eltérítési módszerekre. Ebben ukrán tudósokkal együttműködve, valamint kereskedelmi műholdrendszereiket átállítva figyelik a potenciálisan veszélyes objektumokat. A NASA után a kínai űrhajózási hivatal is vizsgálja a kinetikus becsapódással történő aszteroida eltérítés lehetőségét.
Tudtad? ( történelmi érdekességek )
| Észak- és Dél-Korea hivatalosan még mindig hadban áll egymással, mivel az 1953-ban lezárult háborút csak fegyverszünet követte. Észak-Korea 1955-ben az önellátást és függetlenséget hirdető dzsucse ideológiát vezette be, de továbbra is Kína és a Szovjetunió gazdasági támogatására szorult. Az ország vezetője, Kim Ir Szen az 1960-as évektől kezdve "nagy vezérként" volt ismert, születésnapja április 15-én az ország legfontosabb ünnepévé vált, és 1970-től kötelezővé tették a róla készült jelvények viselését hivatalos eseményeken. Az ország mesterséges elszigeteltsége miatt 1965 óta nem tesznek közzé részletes gazdasági adatokat. Az 1960-as évek közepétől folytatott nagyszabású hadiipari fejlesztések miatt Észak-Korea gazdasága lelassult, és a 70-es évek végére fizetésképtelenné vált. Az észak-koreai hadsereg 1968-ban sikertelen merényletet kísérelt meg a dél-koreai elnök ellen, amelyben számos élet veszett oda. Kim Ir Szen tiszteletére országszerte több száz szobrot állítottak, és Phenjanban 1982-ben felépítették a diadalívet, amely az ő életének napjait szimbolizálja. Az 1990-es évek végén diplomáciai bonyodalmat okozott, hogy a KNDK nagykövetei a halott Kim Ir Szen aláírásával ellátott megbízóleveleket akartak átadni. Az országban 1997 óta a naptárt Kim Ir Szen születésnapjától számítják, és Kim Dzsongil főtitkárrá választásakor a párt gépkocsijainak rendszámai az ő születésnapjára utalnak. |
Egy nemrég a Journal of Deep Space Exploration című folyóiratban közzétett tudományos programterv szerint 2030 előtt induló küldetés célpontja egy 30 méteres aszteroida lenne. A lehetséges célpontok között szerepel a 2019 VL5 és a 2015 XF261 jelzésű aszteroida. A tényleges célpont kiválasztása a program indítási ablakának meghatározásakor dől el. A küldetés egy hordozórakétával indul, amely két eszközt szállít. Az egyik egy nagy mozgási energiájú, tömör becsapódó egység, a másik pedig egy sok műszerrel felszerelt megfigyelő egység. A megfigyelő egység egy évig gyűjt adatokat az aszteroida körül, mielőtt közvetítené a becsapódást. A fedélzetén lévő eszközök, mint a nagy felbontású színes kamera, 3D lézeres detektor, radar és por anyagára elemző műszer segítségével a becsapódás során az aszteroida belsejébe is bepillantást nyerhetnek. Kína már régóta tervez bolygóvédelmi irányú űrprogramot. A 2023-ban nyilvánosságra hozott első tervek célpontja a 2019 VL5 aszteroida volt, ahova 2025-ben indították volna a kinetikus csapásmérőt. Wu Weiren, a kínai holdprogram főmérnöke szerint a küldetés 2027-ben indulna egy Hosszú Menetelés-3B rakétán.
A NASA korábbi becsapódási kísérletei, mint a Tempel-1 üstökösnél és a 2022-es DART küldetés, sikeresen demonstrálták az eltérítési technikákat. A DART küldetés során a 610 kilós kinetikus egység becsapódása részben szétszedte a 177 méteres Dimorphos aszteroidát, amelynek leszakadt darabjai részben a Marsba csapódnak. A nemzetközi bolygóvédelmi konferenciák forgatókönyvei rendszeresen arra a következtetésre jutnak, hogy felkészületlenek vagyunk egy Földet fenyegető aszteroida elhárítására. Az időben észlelés kulcsfontosságú, ezért biztató, hogy Kína is aktívan foglalkozik a bolygóvédelem témájával, mivel ez több tapasztalatot, technikai tudást és lehetőséget jelent. Kína nemrég feloldotta egy 2022 elején végzett manőver titkosítását, amelyben a Jilin-1 műholdakkal végeztek különleges méréseket. Ezek a műholdak, amelyeket eredetileg a Föld felszínének megfigyelésére terveztek, képesek voltak követni és megfigyelni a veszélyes földközeli objektumokat is. A Jilin-1 műholdak két millió kilométer távolságból is képesek voltak megfigyelni a 1 kilométer átmérőjű 1994 PC1 aszteroidát. A kínai és ukrán csillagászok közösen dolgoztak ki egy új módszert a veszélyes aszteroidák hatékony nyomon követésére. A Mikolajivi Csillagászati Obszervatórium és Shanghaji Csillagászati Obszervatórium teleszkópjaival végzett megfigyelések során egy új RDS szkennelési eljárást alkalmaztak, amely javította a mérések pontosságát. A kínai miniszterelnökhelyettes, Ding Hszüe-hsziang, kiemelte a tudományos szellem támogatásának fontosságát. A NASA 2028 nyarán tervezi elindítani a NEO Surveyor műholdat, amely kifejezetten a Föld közelében elhaladó objektumok megfigyelésére szolgál majd. Mindezek alapján tehát lassan, de biztosan javulnak az esélyeink a bolygóvédelmi képességek terén.
Hirdetés
