A Vatikán közelében végzett régészeti ásatások során a közelmúltban a Tiberis folyóra néző ősi kert maradványait tárták fel. Az olasz kulturális minisztérium szerint a kert valószínűleg Caligula római császáré volt. A felfedezés egy folyamatban lévő építési munkálat közepette történt, amelynek célja egy gyalogos tér létrehozása volt, amely összeköti az Angyalvárat a Szent Péter térrel, Róma egyik leglátogatottabb turisztikai helyszínével.
A leendő piazza helyén egykor pazar lakóházak működtek, amelyek a Tiberis folyóra néztek, lenyűgöző sétányokkal, portikusokkal és kertekkel. Bár ezek évszázadok óta elvesztek, a régészek megtalálták a travertin fal maradványait, egy oszlopos karzat alapjait és egy nagy nyitott területet, amely egykor gyönyörű kert volt. A kert Caligulával való kapcsolatát egy ólomcső tette nyilvánvalóvá, amelyre a teljes neve, Gaius Caesar Augustus Germanicus, volt felvésve.
Régészek dolgoznak a 2000 éves kert feltárásán, a Vatikán közelében. ( A kép forrása: Olasz Kulturális Minisztérium )
Tudtad? ( történelmi érdekességek )
A nagy gazdasági világválság amely az 1929 októberében a New York-i tőzsde összeomlásával kezdődött, 1933-ban érte el csúcspontját az USA-ban, de hatásai az 1940-es évekig tartottak. A válság idején a világkereskedelem a felére esett vissza, az ipari termelés drámaian csökkent, bankok és mezőgazdasági ágazatok kerültek válságba, a munkanélküliség pedig rekordmagasságot ért el. 1929 és 1933 között az USA-ban közel 11 ezer bank ment csődbe a 25 ezerből. A válság hatására a társadalmi szokások is megváltoztak; például a cipzár használata terjedt el, mert az emberek nem tudták megengedni maguknak a gombokat. Herbert Hoover elnököt sokan hibáztatták a válságért, ezért a nyomornegyedeket "Hoover-városnak", az ingyenkonyhák ételeit pedig "Hoover-pörköltnek" nevezték. Az emberek a válság idején szinte mindenből levest készítettek, köztük olyan különlegességeket is, mint a perec- vagy kávéleves, sőt, a válságleves is, ami ketchupból és forró vízből állt. A válság leginkább az Appalache-régió hegyvidéki közösségeit sújtotta, ahol sok család annyira elszegényedett, hogy pitypang és szeder lett a fő táplálékforrásuk. Ezzel szemben Joseph Kennedy, John F. Kennedy apja, hatalmas vagyonra tett szert ingatlanügyleteinek köszönhetően, és 1929-től 1935-ig vagyonát 4 millióról 180 millió dollárra növelte. Érdekes módon, a válság alatt, 1930 és 1933 között az amerikai lakosság halandósági rátája csökkent, amit a kutatók a stresszmentesebb életnek tulajdonítanak. Amikor Franklin D. Roosevelt 1933-ban elnök lett, az állam aktívabban beavatkozott a gazdaságba, és a New Deal keretében átfogó közmunkaprogramot indított a munkanélküliség csökkentésére. Csak a Tennessee folyó völgyében folyó munkálatokban 8,5 millióan dolgoztak 1935 és 1943 között. |
A “portikus” kifejezés az ókori római építészetben használatos, és oszlopos folyosót, árkádot jelent. Egy portikus általában egy hosszú, fedett járda, amelyet oszlopok szegélyeznek, és gyakran a nyilvános épületek, templomok, piacterek vagy lakóházak bejáratait díszítette. A portikusok célja nemcsak az épületek esztétikai díszítése volt, hanem praktikus funkciót is betöltöttek: védelmet nyújtottak az időjárás viszontagságai ellen, és árnyékos helyet biztosítottak a járókelőknek. A legismertebb példák közé tartozik a római Pantheon előtti portikus, amely ma is megtekinthető Rómában
Alessio De Cristofaro régész szerint a felirat történelmi jelentőségű. Más csöveken található feliratok Iulia Augusta nevét mutatják, valószínűleg Livia Drusillára, Augustus második feleségére és Germanicus nagyanyjára utalva, ami arra utal, hogy a rezidenciát kezdetben Germanicus örökölte, majd feleségére, idősebb Agrippinára szállt halála után, végül pedig fiukra, Caligulára. Az ókori irodalmi források, különösen Alexandriai Philón írásai is alátámasztják, hogy a kert Caliguláé volt. Philón leír egy eseményt, amelyben Caligula találkozott az alexandriai zsidók delegációjával a Tiberis folyóra néző kertben, amelyet egy monumentális karzat választ el – valószínűleg pontosan azt, amelyet a régészek most feltártak.
Caligula római császár teljes nevét viselő ólomcső, amely a kert tulajdonát jelzi. ( A kép forrása: Olasz Kulturális Minisztérium )
A kert mellett a régészek számos más leletet is találtak, köztük Campana csempéket és mitológiai jeleneteket ábrázoló terrakotta figurákat, amelyeket valószínűleg a kertben lévő tetők díszítésére használtak, majd később csatornafedelekként használtak újra. Ezek a felfedezések ritka, kézzelfogható kapcsolatot kínálnak a kutatóknak Caligula uralkodásának idejével, amely egy meglehetősen viharos időszak volt a Római Birodalom számára. Caligula i.sz. 37 és i.sz. 41 között volt római császár. Uralkodására gyakran emlékeznek pazarságáról, zsarnokságáról és lassú őrületbe süllyedéséről. Uralkodását a szenátus és a nép támogatásával kezdte meg, népi reformokat hajtott végre, és bónuszokat juttatott a Praetorian Gárdának. Viselkedése azonban hamarosan kiszámíthatatlanná vált. Állítólag élő istennek vallotta magát, és követelte, hogy imádják. Ismert volt túlzott költekezéséről és bizarr projektjeiről, például hogy állítólag konzullá akarta tenni lovát, Incitatust. A legenda szerint hadat üzent Neptunusznak, a tenger istenének is, és megparancsolta katonáinak, hogy hadizsákmányként gyűjtsenek kagylókat. Caligula uralkodását kegyetlenség jellemezte, számos kivégzést végeztek, köztük magas rangú tisztviselőket és saját családtagjait is. Bizarr politikája és pazar életmódját finanszírozó súlyos adóztatása széles körű elégedetlenséget váltott ki népe körében. Végül, i.sz. 41-ben, mindössze négy év uralkodás után, Caligulát saját praetorianus gárdájának tagjai meggyilkolták, akik összeesküdtek szenátorokkal és tisztekkel, hogy véget vessenek az őrült császárnak.
Hirdetés
Van véleményed? Valamit javítanál a cikkben? Vagy csak hozzászólnál?