1919 december 8-án a Macmillan Press kiadott egy könyvet egy kevéssé ismert ( ekkor még ) brit kincstári tisztviselőtől, aki az első világháborút lezáró Versailles-i szerződés elleni tiltakozásul távozott a kormányból. A szerző, John Maynard Keynes, könyvében, a „The Economic Consequences of the Peace”-ben, kifejti kifogásait a szerződéssel és az európai gazdasági problémák kezelésével kapcsolatban. Az eredetileg 5000 példányban megjelent könyv gyorsan népszerűvé vált, több mint 100 000 példányban kelt el és számos nyelvre lefordították, világhírnevet hozva a 36 éves Keynesnek.
John Maynard Keynes ( középen ) kollégáival a párizsi békekonferencián. ( A kép forrás: Inside Story )
Keynes könyvében részletesen elemzi Németország széntermelését és exportpiacait, és bírálja a szerződés rendelkezéseit, különösen annak gazdasági következményeit. Keynes érvelése szerint a szerződés nem vette figyelembe Európa gazdasági stabilitásának helyreállítását, ami szerinte elengedhetetlen lett volna a tartós békéhez. Rámutatott, hogy a háború alatti gazdasági hálózatok és alapok gyenge alapokon álltak, és a szerződés csak tovább destabilizálta Európát. Keynes a háború alatt a brit Pénzügyminisztériumnál dolgozott, és a párizsi békekonferencián a kincstár hivatalos képviselője volt. Tapasztalatai alapján megértette, hogy a háború súlyosan megrázta Európa gazdasági rendszerét, és a szerződés nem tartalmazott megfelelő intézkedéseket a gazdasági rehabilitációra. Keynes azt javasolta, hogy a szövetségesek közötti háborús adósságokat engedjék el, és hozzanak létre egy európai szabadkereskedelmi övezetet, valamint egy új nemzetközi kölcsönt, amely segítene Európának a gazdasági egyensúlytalanság kezelésében. Keynes szerint az európai országok gazdaságai túlságosan egymásra voltak utalva ahhoz, hogy önmagukban fennmaradjanak.
Tudtad? ( történelmi érdekességek )
A Cooper Underwear nevű cég 1904-ben piacra dobta legelső pólóját, amit valójában a szingli férfiaknak találtak ki. A ruhadarabon se cipzár, se gomb, se zseb nem volt, ami nagyon megkönnyítette a férfiak életét, merthogy nem volt feleségük, aki ezeket visszavarrta volna. Mivel egy nagyon egyszerű és praktikus felsőrészről volt szó, ezért hamar népszerű lett a főiskolai hallgatók, majd a katonák között. |
Adolf Hitler és Paul von Hindenburg 1933. március 21-én Potsdamban
Keynes nézetei azonban nem találtak támogatásra. Az amerikaiak nem voltak hajlandók elengedni a háborús adósságokat, és a franciák ragaszkodtak a Németország elleni szigorú intézkedésekhez. A Versailles-i szerződés feltételei, beleértve a jóvátételi kötelezettségeket, meglepték és felháborították a németeket. Németország, ahol nem voltak idegen csapatok, azt hitte, hogy a béketárgyalásokon alkudozhat, de ehelyett feltétel nélküli meghódolást kellett elfogadnia: elvesztette gyarmatait és területeit, haditengerészetét elsüllyesztették, hadseregét feloszlatták, és jóvátétel fizetésére kötelezték. Keynes figyelmeztetései ellenére a szerződés nem hozott stabilitást Európának, és a gazdasági problémák továbbra is fennálltak. A későbbiekben Keynes könyve nagy hatással volt a közgazdaságtanra, de kortársai nem vették figyelembe javaslatait. Az 1920-as évek gazdasági nehézségei és az 1931-es globális pénzügyi válság igazolták Keynes aggodalmait. A válság súlyos gazdasági problémákat okozott, amelyek hozzájárultak a fasizmus felemelkedéséhez Németországban és Japánban.
A Barbarossa-hadművelet során foglyul ejtett szovjet katona, 1941. június ( A kép forrása: Bundesarchiv, Bild 101I-136-0877-08 / Plenik, Bruno / CC-BY-SA 3.0 )
Keynes az „Economic Consequences” című művében és később is hangsúlyozta, hogy nem a szerződés igazságossága, hanem annak bölcsessége és következményei miatt aggódott. A háttérben egy előrelátóbb megközelítésért küzdött. Keynes felismerte, hogy a háború következményei és a rossz gazdasági politika veszélyeztetik Európa stabilitását és a civilizáció fennmaradását. Bár könyvének sikere ellenére nem tudta befolyásolni a szerződés feltételeit, Keynes figyelmeztetései a későbbi történelem eseményei fényében igazolást nyertek. Az 1930-as évek külpolitikai borzalmai az 1920-as évek elmaradt lehetőségeire vezethetők vissza, amit Keynes előre látott és próbált megakadályozni.
Hirdetés
Van véleményed? Valamit javítanál a cikkben? Vagy csak hozzászólnál?