Az utóbbi években világszerte egyre több elemzés és vita övezi a kérdést, hogy vajon az arany és az ezüst örök menedékei maradnak-e a befektetőknek, vagy a kriptopénzek – mindenekelőtt a bitcoin – veszik át a szerepüket. A válasz az én véleményem szerint nagy egyértelmű: nevetséges, és felelőtlen ajánlani befektetésre a bitcoint, és rendkívül kockázatos egyáltalán gondolkodni is azon, hogy a jegybanki tartalékokba bekerüljenek a kriptopénzek.
A Deutsche Bank legutóbbi elemzése szerint 2030-ra a jegybankok jelentős mennyiségű bitcoint és aranyat tarthatnak tartalékaikban – elsősorban a gyengülő dollár és az intézményi befektetők növekvő érdeklődése miatt. A Bloomberg által is idézett jelentésben Marion Laboure, a Deutsche Bank londoni vezető közgazdásza és Camilla Siazon elemző úgy fogalmaznak: a bitcoin-allokáció a „pénzügyi biztonság új, modern sarokköve” lehet, hasonlóan ahhoz, ahogyan az arany a 20. században vált meghatározó tartalékeszközzé.
Az arany árfolyamváltozása 2025. október 10-ig ( dollárban )
A kutatásuk rámutat, hogy mind az arany, mind a bitcoin iránti kereslet rekordszintre emelkedett, mivel a befektetők a geopolitikai bizonytalanságok és a növekvő infláció miatt igyekeznek biztonságosabb eszközökbe menekíteni pénzüket. Az arany árfolyama ennek hatására az eddig soha nem látott 4000 dolláros unciánkénti szint felé tart.
Az ezüstárfolyamváltozása 2025. október 10-ig ( dollárban )
Az arany azonban nem egyik napról a másikra vált a központi bankok kedvencévé. A 2008-as pénzügyi válság után kezdődött meg az a folyamat, amelynek során a jegybankok újra felfedezték az arany értékállóságát. 2010-re már nettó aranyvásárlókká váltak, és napjainkban több mint 36 000 tonna aranyat tartanak tartalékaikban. A dedollarizáció, vagyis a dollártól való függés csökkentése pedig tovább erősítette ezt a trendet.
A bitcoin árfolyamváltozása 2021-től 2025. október 10-ig ( dollárban )
Laboure szerint ugyanakkor „a 20. századi aranyhoz való hozzáállásnak megvannak a párhuzamai a bitcoin körüli gondolkodásban”. A Deutsche Bank szerint a dollár globális tartalékokban betöltött aránya a 2000-es évek 60%-áról 2025-re 41%-ra csökkenhetett, ami rekordbeáramlást generált az arany- és bitcoin-ETF-ekbe.
Tudtad? ( történelmi érdekességek )
A neolitikus Európában élők már hatezer évvel ezelőtt is használtak rágógumit amely nyírfakéregből készült kátrányból állt, és szájápolásra, illetve fogtömésre is alkalmazták. Az ősi maják és aztékok a sapodilla fából készült chicle-t rágcsálták, előbbiek az éhség és szomjúság csökkentésére, utóbbiak pedig főként nők és gyermekek számára engedélyezték a rágást. Az első kereskedelmi forgalomba hozott rágógumit John B. Curtis alkotta meg 1848-ban, amely a lucfenyő gyantáján alapult. Később, az 1860-as években Thomas Adams kísérletei járultak hozzá a modern rágógumi megszületéséhez. A chicle alapanyagú rágógumi a 20. század közepéig dominált, míg az 1920-as években az Egyesült Államokban évi 105 rágógumit fogyasztottak fejenként. William Wrigley a rágógumival lett gazdag, 1893-ban piacra dobott „Wrigley’s Juicy Fruit” és „Wrigley’s Spearmint” márkái máig elérhetők. A buborékfújható rágógumit Frank H. Fleer vezette be 1906-ban, ami szórakoztatóvá tette a rágózást. A rágógumi világszerte a második világháború idején vált népszerűvé, amikor az amerikai katonák élelmiszercsomagjaiban szereplő rágót elcserélték helyi ételekre.
Mindezek ellenére a HL Investment ( Hargreaves Lansdowne ) – az Egyesült Királyság legnagyobb lakossági befektetési platformja – élesen szembemegy ezzel az optimista kriptoszemlélettel. A cég szerint a bitcoin nem tekinthető valódi befektetési eszközosztálynak, és nem rendelkezik olyan tulajdonságokkal, amelyek alkalmassá tennék portfóliókba való beillesztésre, akár növekedési, akár jövedelmi célból.
„A bitcoin és más kriptovaluták teljesítménye nem elemezhető hagyományos módon, és – ellentétben az arannyal – nincs belső értékük” – hangsúlyozta a vállalat közleménye.
A HL Investment figyelmeztette a brit befektetőket, hogy a kriptovaluták, különösen a bitcoin, rendkívül volatilisek és kiszámíthatatlanok. Bár hosszú távon időnként látványos hozamokat produkáltak, ezek az árfolyamok gyakran zuhanásszerűen omlanak össze. Nem véletlen, hogy a 2022-es „kripto-tél” során a befektetők összesen 2 billió dollárt veszítettek. Ez jól mutatja, mennyire veszélyes terület a digitális pénzek világa. A brit szabályozás 2025-ben feloldotta ugyan a kripto tőzsdei jegyű értékpapírok ( ETN-ek ) korlátozását, ám a HL Investment továbbra is óvatosságra int: a kriptó nem a növekedés, hanem a spekuláció eszköze. Bár a cég elismeri, hogy egyes tapasztalt kereskedők „spekulatív céllal” használhatják a kripto-ETN-eket, ezt csak korlátozott körben, 2026-tól engedélyezné. Más nagy pénzügyi intézmények – például a Morgan Stanley vagy a JPMorgan – ugyan kísérleteznek a digitális eszközök beemelésével szolgáltatásaikba, de még közöttük is sok a szkeptikus hang. Warren Buffett például évek óta élesen bírálja a kriptovalutákat, „mesterséges értéknek” nevezve őket. Ezzel szemben egyes szakértők, például az Invesco vagy a DeVere Group képviselői, a bitcoint „digitális aranyként” emlegetik, sőt, vannak, akik szerint a jövőben akár az arany helyébe is léphet. Én azonban úgy látom, hogy az arany és az ezüst több ezer éve bizonyítják valódi értékállóságukat – háborúk, válságok és birodalmak bukása idején is megőrizték vásárlóerejüket. A bitcoin ezzel szemben egy alig másfél évtizedes kísérlet, amely mögött nincs sem gazdasági, sem természeti fedezet, és amelynek értéke pusztán a spekulációra épül.
Összefoglalva: miközben a Deutsche Bank szerint a bitcoin a jövő aranya lehet, a HL Investment és sok tapasztalt szakember egyértelműen figyelmeztet: a kriptovaluták nem biztonságosak, nem megbízhatóak, és nem alkalmasak jegybanki vagy hosszú távú befektetési célokra. Az én álláspontom is ez: Az arany és az ezüst esetén, az érték valódi, kézzelfogható. A bitcoin pedig – bármilyen modernnek is tűnik – nem más, mint egy digitális szerencsejáték.
De mi lehet az igazi oka annak, hogy a bankok, országok és nagy intézmények hirtelen ekkora érdeklődést mutatnak a bitcoin és más kriptopénzek iránt? Talán éppen az, hogy amit sokáig tiltani próbáltak, azt végül nem tudták megfékezni. Győztek az emberek – a decentralizált pénz eszméje túlélt minden tiltást és szabályozási próbálkozást. Most pedig, hogy már világossá vált: eltüntetni nem lehet, inkább más úton próbálnak fölébe kerekedni. Úgy akarják „visszaszerezni a kontrollt”, hogy felvásárolják a kriptopénzeket, és magukhoz vonják a befolyást. Nem szó szerint elveszik az emberektől, hanem megvásárolják, kiszorítják őket a piacról – így a hatalom és a pénz ismét a régi kezekbe kerül. A bankok és pénzügyi hatóságok nehezen viselik, ha valami felett nincs teljes ráhatásuk. A kriptopénzek pedig pontosan ezt testesítik meg: egy olyan rendszert, amelyben a szabályokat nem ők írják. Ez az oka annak, hogy az elmúlt években egyre frusztráltabban, de egyre intenzívebben kezdtek érdeklődni a digitális valuták iránt – nem azért, mert hisznek bennük, hanem mert nem tudják megengedni maguknak, hogy kimaradjanak belőlük.
Felhasznált források:
bloomberg.com, Central Banks Seen Holding Bitcoin, Gold as Key Reserves by 2030, Deutsche Bank Says
cnbc.com, ‘Bitcoin is not an asset class’: UK’s biggest investment platform has a stark warning for investors
A cikk írásába besegített: ChatGPT ( OpenAI mesterséges intelligencia kutató laboratórium által kifejlesztett chatbot )
Hirdetés
