Voltak hidak az Oszmán Birodalomban, amikről ledobtak, ha nem fizetted meg a hídvámot! ( 20 para, 1913 )

Egy nagyon érdekes, azonban nem túl ritka érmét szeretnék bemutatni. Az érme, ami egyébként nem is az ( erről később ), 1913-ban készült az Oszmán Birodalomban. Alig több mint 100 éve verték ezt az érmét, ami modernnek tűnhet, azonban a város még mindig Konstantinápoly volt ( csak 1930-ban nevezték át ), és még mindig az Oszmán Birodalom fennhatósága alatt állt ( amely az első világháború után szűnt meg ). Ez a 20 parás érme, igazából egy zseton, amely „teherhordó állatok” számára volt érvényes. Ez volt az az összeg, amit az átkelők fizettek a pénztárnál, amikor áthaladtak a Galata és Unkapi hídon, amelyek összekötik a muszlim Eminönü kerületet a nem muszlim Galata kerülettel. 

TURKEY OTTOMAN 20 PARA 1913 Galata & Unkapi Bridges, Istanbul – Passage-Token S ( A kép forrása: ma-shops.com )

Az érme ( amit egyébként a katalógusokban token-ként kategorizálnak ), előlapján egy csillag és egy felirat látható, amely arabul a „Şehremâneti ( شهرامانتى,  )” szót tartalmazza, ami „Városi Tanács”-ként fordítható. Az érmék történelme érdekes, hiszen a város, amelyben készült, akkor még Konstantinápoly néven volt ismert, és az Oszmán Birodalom alatt állt. Bár az érme 1913-ban készült, ami viszonylag modernnek tűnhet, még mindig egy olyan korszakot tükröz, amikor az oszmánok irányították a térséget. A hátlap felirata ( „۲۰”, „پارة”, „كوپرى مروريى سى”, „20 ) szerint ez az érme egy 20 parás hídvámot jelképez, amelyet a Galata és Unkapi hidakon szedtek Isztambulban. ( ezért nevezhetjük inkább tokennek, zsetonnak ) Abban az időben az Oszmán Birodalom hivatalos pénzneme a líra volt, amely 40 para-ból állt össze 1 kuruş értékben, és 100 kuruş tett ki 1 lírát. Az érme rézből készült, ami azt jelzi, hogy viszonylag alacsony értékű volt. Bár akkoriban voltak ezüst kereskedelmi zsetonok is, nem sok készült belőlük. Az első Galata-hidat ( Cisr-i Cedid ) a vízi út torkolatánál ( azaz a jelenlegi helyen ) fából építették Valide szultán, I. Abd-ul-Mejid ( 1839–1861 ) anyja kérésére. Az első három napban a hídon való átkelés ingyenes volt. ( Ezzel kapcsolatban nem világos számomra, hogy a heti?, havi? első három átkelés, vagy a hét első három napján való átkelés? ) Ezt követően útdíjat, vagyis ez esetben hídíjat ( mürüriye ) kellett fizetni a haditengerészeti minisztériumnak. A hídíjszedés 1845. november 25-én kezdődött és a következő díjakat szedték be:

• Ingyenes: katonai és rendészeti személyzet, szolgálatot teljesítő tűzoltók, papok,
• 3 para: juhok, kecskék vagy más állatok
• 5 para : gyalogosok,
• 10 para: hátizsákos emberek,
• 20 para: teherhordó állatok,
• 100 para: lovas kocsik,

1930. május 31-ig ezt a díjat fehér egyenruhás tisztviselők szedték be, akik a híd mindkét végén álltak. A fenti díjjakkal kapcsolatban pedig az nem világos, hogy készültek-e a 20 para-s tokeneken kívül ebben a formában, a fenti egyéb “címletekkel” is réz érmék, merthogy nem találtam róluk képet, se további leírást. Vagyis elképzelhető, hogy a többi díjat, az egyéb forgalmi címletekkel kellett megfizetni? Csak ez az egy célzott hídpénz token készült? Erre sajnos nem tudok válaszolni, szóval erről próbáljatok meg egyéb helyeken is információt gyűjteni, illetve a “hidakkal” kapcsolatban is javaslom a részletesebb tájékozódást, mert ott sem biztos, hogy mindent helyes írtam le.

Kara-Keui ( Galata ) híd, Konstantinápoly, Törökország, 1890 és 1900 között ( A kép forrása: Detroit Publishing Company, 1905, uk.m.wikipedia.org )

Érdekesség: Valójában, mivel a ‘zseton’ szó még nem létezett a nyelvünkben, a hídátkelési zsetont ‘hídpénz’-nek nevezték. Ha valakinek nem volt pénze, és átfutott a hídőrök elől, két-három őr üldözte őt át a túloldalra, néha visszahozták és ledobták a hídról.” Az összesen elkészült 10 millió darab, túl soknak bizonyult ( ennyire nem volt szükség ) ezért pénzhelyettesítőként is forgalomba került.

A Numista weboldala szerint ( 20 Para Galata and Unkapi Bridges, Istanbul – Passage-Token ) ezt a hídvámot 1930-ig használták, és a zsetont a Galata és Unkapi hidakra vonatkozó átkelési díjként használták. Érdekes tény, hogy a Galata híd, amely összeköti a muszlim és nem muszlim városrészeket, már az 1100-as évek eleje óta létezik, és autonóm volt egészen a 1700-as évekig. A „vajda” szó, amely a hídhoz és a városrészhez kapcsolódik, a Balkánról származik, és az Oszmán Birodalom alatt autonóm régiók uralkodóit hívták így. A Galata híd története különösen érdekes, mivel az 1992-ben leégett régi fahíd helyére egy új, acélból készült hidat építettek, amely továbbra is fontos szerepet játszik Isztambul forgalmában. Az Unkapi hidat pedig hivatalosan már „Atatürk híd”-nak vagy „Atatürk Köprüsü”-nek nevezik. Mustafa Kemal Atatürk ( 1881-1938 ) a Török Köztársaság alapítója és első elnöke volt. Azoknak az autóknak, amelyek Eminönüből és Aksarayból érkeznek, át kell haladniuk ezen a hídon, hogy eljussanak Taksimba, Beyogluba és Galatába. Van egy ikerhídja is, amit Unkapani hídnak hívnak, hogy enyhítse a forgalmat. Az ilyen zsetonok nemcsak történelmi értékkel bírnak, hanem lehetőséget adnak arra is, hogy elképzeljük, milyen lehetett átkelni a hídon abban az időben, amikor még nem voltak autók és modern technológia.