REYKJAVIK, IZLAND – Az Antiquity által kiadott közlemény szerint, Lísabet Guðmundsdóttir, az Izlandi Egyetem munkatársa és munkatársai öt, i.sz. 1000 és 1400 között épült skandináv régészeti lelőhelyről gyűjtött fát elemeztek Grönland nyugati részén. A taxonanalízis néven ismert sejtszintű vizsgálati módszerrel különbséget tudtak tenni a helyi fa, az uszadék és az importált fa között. Az eredmények azt mutatták, hogy a skandináv grönlandiak sokkal hosszabb ideig jártak Észak-Amerikába, mint az eddig ismert volt, főként a rendkívül jó minőségű faanyagok iránti kereslet miatt. A vizsgált helyszínek közül négy közepes méretű gazdaság lehetett, egy pedig egy magasabb rangú család kastélya. A minták sejtszerkezetének mikroszkópos vizsgálatával kiderült, hogy mintegy 25 százalékuk vörösfenyőből, lucfenyőből, erdeifenyőből és fenyőből származik. Ezek a fajok valószínűleg európai hordórudak, hajófa és import nyersanyagok formájában érkeztek Grönlandra. Vagyis a felhasznált faanyagok jelentős része külföldről származott. A bürök- és jackfenyőfákból származó minták, amelyek akkoriban nem voltak jelen Észak-Európában, feltehetően Észak-Amerika keleti partjairól érkeztek tengeri és óceáni áramlatokkal Grönlandra, ahogy azt a skandináv mondák leírják. Úgy gondolják, hogy a grönlandi skandináv településeken felhasznált fa 50 százaléka pedig uszadék fa lehetett.
Tudtad? ( történelmi érdekességek )
| Az ókori Egyiptomban a szolgákat mézzel kenték be, hogy inkább ők vonzzák a legyeket, s a fáraót ne zaklassák a bogarak. A szolgák sora amúgy sem volt túl fényes akkoriban, mivel gyakran, ha meghalt egy fáraó, vele együtt eltemették az összes szolgáját, háziállatát és ágyasát is. |
Hirdetés
Van véleményed? Valamit javítanál a cikkben? Vagy csak hozzászólnál?