REYKJAVIK, IZLAND – Az Antiquity által kiadott közlemény szerint, Lísabet Guðmundsdóttir, az Izlandi Egyetem munkatársa és munkatársai öt, i.sz. 1000 és 1400 között épült skandináv régészeti lelőhelyről gyűjtött fát elemeztek Grönland nyugati részén. A taxonanalízis néven ismert sejtszintű vizsgálati módszerrel különbséget tudtak tenni a helyi fa, az uszadék és az importált fa között. Az eredmények azt mutatták, hogy a skandináv grönlandiak sokkal hosszabb ideig jártak Észak-Amerikába, mint az eddig ismert volt, főként a rendkívül jó minőségű faanyagok iránti kereslet miatt. A vizsgált helyszínek közül négy közepes méretű gazdaság lehetett, egy pedig egy magasabb rangú család kastélya. A minták sejtszerkezetének mikroszkópos vizsgálatával kiderült, hogy mintegy 25 százalékuk vörösfenyőből, lucfenyőből, erdeifenyőből és fenyőből származik. Ezek a fajok valószínűleg európai hordórudak, hajófa és import nyersanyagok formájában érkeztek Grönlandra. Vagyis a felhasznált faanyagok jelentős része külföldről származott. A bürök- és jackfenyőfákból származó minták, amelyek akkoriban nem voltak jelen Észak-Európában, feltehetően Észak-Amerika keleti partjairól érkeztek tengeri és óceáni áramlatokkal Grönlandra, ahogy azt a skandináv mondák leírják. Úgy gondolják, hogy a grönlandi skandináv településeken felhasznált fa 50 százaléka pedig uszadék fa lehetett.
Tudtad? ( történelmi érdekességek )
| Észak- és Dél-Korea hivatalosan még mindig hadban áll egymással, mivel az 1953-ban lezárult háborút csak fegyverszünet követte. Észak-Korea 1955-ben az önellátást és függetlenséget hirdető dzsucse ideológiát vezette be, de továbbra is Kína és a Szovjetunió gazdasági támogatására szorult. Az ország vezetője, Kim Ir Szen az 1960-as évektől kezdve "nagy vezérként" volt ismert, születésnapja április 15-én az ország legfontosabb ünnepévé vált, és 1970-től kötelezővé tették a róla készült jelvények viselését hivatalos eseményeken. Az ország mesterséges elszigeteltsége miatt 1965 óta nem tesznek közzé részletes gazdasági adatokat. Az 1960-as évek közepétől folytatott nagyszabású hadiipari fejlesztések miatt Észak-Korea gazdasága lelassult, és a 70-es évek végére fizetésképtelenné vált. Az észak-koreai hadsereg 1968-ban sikertelen merényletet kísérelt meg a dél-koreai elnök ellen, amelyben számos élet veszett oda. Kim Ir Szen tiszteletére országszerte több száz szobrot állítottak, és Phenjanban 1982-ben felépítették a diadalívet, amely az ő életének napjait szimbolizálja. Az 1990-es évek végén diplomáciai bonyodalmat okozott, hogy a KNDK nagykövetei a halott Kim Ir Szen aláírásával ellátott megbízóleveleket akartak átadni. Az országban 1997 óta a naptárt Kim Ir Szen születésnapjától számítják, és Kim Dzsongil főtitkárrá választásakor a párt gépkocsijainak rendszámai az ő születésnapjára utalnak. |
Hirdetés
Van véleményed? Valamit javítanál a cikkben? Vagy csak hozzászólnál?