1939-ben már sokan érezték, vagy akár tudták is, hogy nem lehet elkerülni a háborút. Az országok vezetése pedig vagy konkrétan a háborús eseményekre, a védekezésre, a támadásra, a háború alatti életre…stb, stb kezdte felkészíteni az embereket. Mindezt ugye a szokásos propaganda csatornákon keresztül, vagyis az akkoriban használható csatornákon keresztül. Ez a legtöbb esetben a papíralapú propaganda nyomtatványok kiadását jelenti. Egy párat mutattunk már be az oldalon is, most következzen egy francia.
Tehát 1939-ben vagyunk, Franciaországban. A pontos dátumot nem tudom, azonban ha jól látom, ( ezt majd nagyítva is megmutatom ) a németek már elfoglalták Lengyelországot ( vagy még folyik a hadjárat ), és ugyebár Ausztria, és a megalakult Cseh–Morva Protektorátus már a Harmadik Birodalom része. Ezek a területek egységesen fekete csíkosak ( ezért feltételezem, hogy Lengyelország már elesett, vagyis október elején, közepén lehetünk ), Németország fekete. Hitler október 9-én adta ki a 6. számú hadműveleti utasítását ( Führer-Anweisung N°6 ),amelyben a Franciaország legyőzésére irányuló nyugati hadjárat ( „Westfeldzug” ) terveinek kidolgozására utasította a Wehrmacht vezetését. Az alábbi poszter tehát körülbelül ebben az időszakban készülhetett, vagy valamivel előtte, vagy valamivel utána. A poszter mondanivalója, és ábrázolás módja ez esetben, igen egyszerű. Egy világtérképet láthatunk, ahol feketével a Harmadik Birodalom területe, pirossal pedig a brit és francia területek vannak jelölve. A különbség érzékeltetése céljából a gyarmatok területeit ( nem csak az anyaországokat ) is bejelölték, így valóban hatalmas lett a területi különbség. Bár ahogy már említettem, a pontos dátumot nem tudom, fentebb már egy körülbelülit megjelöltem, akkor azonban meg kell említenem egy másikat is. 1939. május 21-én kötötték meg az úgynevezett acélpaktum-ot. Ez Németország, és Olaszország közötti katonai szövetséget jelentett, amely támadó háború esetére is együttműködést írt elő a két ország számára. Vagyis az olasz területeket, a gyarmatokkal együtt logikus lett volna feketével bejelölni. Ráadásul ha még visszább megyünk az időben, az 1936. november 25-én aláírt antikomintern paktumot figyelembe véve, ahol a japánok, és a németek a kommunista ideológia, az Internacionálé térhódítása, burkoltan pedig a Szovjetunió ellen szövetkeztek, amely később azonban inkább a nyugati hatalmak elleni szövetséggé vált, akkor feketével kellett volna jelölni Japánt is, az akkori már jelentős kínai, és koreai területeivel együtt. Sőt akkor már legyünk még alaposak. 1939. augusztus 23-án Vjacseszlav Molotov szovjet és Joachim von Ribbentrop német külügyminiszterek aláírták a német–szovjet megnemtámadási szerződést ( közismertebb elnevezéssel Molotov–Ribbentrop-, kevésbé elterjedt kifejezéssel Hitler–Sztálin-paktum ). A szerződéshez csatolt titkos záradékban pedig megállapodtak Európa keleti térségeinek érdekszférákra történő felosztásáról. A poszter kiadásának pontos dátumát kellene ismerni ahhoz, hogy hitelesebben tudjuk elemezni. Mert ha mondjuk az első fenti feltételezés a helyes, vagyis október, akkor ellenben a német-szovjet megállapodás is bőven belefér ( időben ), vagyis akár Szovjetuniót is lehetett volna feketével jelölni, bár ezek már sokkal összetettebb kérdések, mivel bár létezett ez a szerződés, tudható volt, hogy szövetségesnek nem nevezhetjük a két országot. Ráadásul a poszteren végül is helyesen, az Egyesült Államok sincs még pirossal jelölve. A térkép “mentségére” legyen mondva, hogy még ennyi idővel a II. világháború után sem feltétlenül tudjuk a történések pontos menetét. Akkoriban pedig, lehet még nehezebb volt egyértelműen kijelenteni, hogy ki kinek a szövetségese, vagy legalábbis egyértelműen eldönteni, hogy piros, vagy feketével jelöljék meg. Ezért logikus, hogy mivel propaganda céllal készült a poszter, minden kérdéses részt figyelmen kívül hagytak, és kizárólag az önös érdeket tartották fontosnak.
Mindenesetre ha ezeket mégis figyelembe vették volna, máris árnyaltabb ( feketébb ) lett volna a kép, vagyis a poszter 🙂 . Na de hát, pont ez a lényege a propagandának. A valóság ferdítése, vagy indokolatlan felnagyítása, lekicsinyítése, vagyis a manipuláció.
A posztert a francia kormány adta ki, azzal a céllal, hogy ezzel az egyszerű vizuális “ábrázolással” megnyugtassa, vagy lelkesítse a franciákat, hogy mivel ekkora a két fél közötti területi különbség, nem veszíthetnek, csak a győzelem lehet az opció. Vagyis a plakát a brit és a francia győzelembe vetett hitet kívánja megerősíteni, és ekkor még a francia kormány úgy vélte, hogy képes meggyőzni a közvéleményt arról, hogy a második világháború könnyű győzelem lesz. A poszter mérete: 32 x 31 hüvelyk (81 x 79 cm), tervezője: J. Vap, a nyomda: M. Dechaux, Párizs
Az európai rész nagyítva, feketével a Harmadik Birodalom 1939-es területei
A poszteren található szöveg:
Tudtad? ( történelmi érdekességek )
A nagy gazdasági világválság amely az 1929 októberében a New York-i tőzsde összeomlásával kezdődött, 1933-ban érte el csúcspontját az USA-ban, de hatásai az 1940-es évekig tartottak. A válság idején a világkereskedelem a felére esett vissza, az ipari termelés drámaian csökkent, bankok és mezőgazdasági ágazatok kerültek válságba, a munkanélküliség pedig rekordmagasságot ért el. 1929 és 1933 között az USA-ban közel 11 ezer bank ment csődbe a 25 ezerből. A válság hatására a társadalmi szokások is megváltoztak; például a cipzár használata terjedt el, mert az emberek nem tudták megengedni maguknak a gombokat. Herbert Hoover elnököt sokan hibáztatták a válságért, ezért a nyomornegyedeket "Hoover-városnak", az ingyenkonyhák ételeit pedig "Hoover-pörköltnek" nevezték. Az emberek a válság idején szinte mindenből levest készítettek, köztük olyan különlegességeket is, mint a perec- vagy kávéleves, sőt, a válságleves is, ami ketchupból és forró vízből állt. A válság leginkább az Appalache-régió hegyvidéki közösségeit sújtotta, ahol sok család annyira elszegényedett, hogy pitypang és szeder lett a fő táplálékforrásuk. Ezzel szemben Joseph Kennedy, John F. Kennedy apja, hatalmas vagyonra tett szert ingatlanügyleteinek köszönhetően, és 1929-től 1935-ig vagyonát 4 millióról 180 millió dollárra növelte. Érdekes módon, a válság alatt, 1930 és 1933 között az amerikai lakosság halandósági rátája csökkent, amit a kutatók a stresszmentesebb életnek tulajdonítanak. Amikor Franklin D. Roosevelt 1933-ban elnök lett, az állam aktívabban beavatkozott a gazdaságba, és a New Deal keretében átfogó közmunkaprogramot indított a munkanélküliség csökkentésére. Csak a Tennessee folyó völgyében folyó munkálatokban 8,5 millióan dolgoztak 1935 és 1943 között. |
“Nous vaincrons parce que nous sommes les plus forts”
“Legyőzzük, mert mi vagyunk a legerősebbek”
SOUSCRIVEZ
AUX
BONS d’ARMEMENT
Ez pedig valamilyen felhívás, hogy fizess elő, vásárolj fegyverutalványokat, fegyverzeti utalványokat. Sajnos nem beszélek franciául, ezért ahogy már említettem nektek, a google fordítót szoktam használni, ezért amennyiben helytelen a fordított szöveg, legyetek szívesek, nézzétek el nekem, mert csak erre tudok hagyatkozni a legtöbb esetben.
Hirdetés
Van véleményed? Valamit javítanál a cikkben? Vagy csak hozzászólnál?