Egy különleges középkori sárgaréz gyűrűt találtak a romok között.

A Pustý hrad (  jelentése: “elhagyatott vár” ) várban folytatott régészeti kutatás immár 32 éve tartanak, és már-már megszokottá vált, hogy minden év új felfedezéseket és meglepetéseket hoz magával. Nemrégiben is egy ritka lelet került elő, nagyon jó állapotban fennmaradt teljes női gyűrű, amelyet sárgarézből készítettek.

Az elhagyatott vár Szlovákia legnagyobb romja. Területe nagyobb volt, mint a szepesi váré. ( A kép forrása: Ján Beljak, dennikn.sk )

“Ez egy különleges lelet, mert ritkán maradnak meg teljesen érintetlenül” – mondja Ján Beljak, a régészeti kutatás vezetője a gyűrűről. A gyűrű a 14. század elejéből származik, és egy importtermék a francia nyelvterületről. A luxusékszert nem Magyarországon készítették, három oldalát kereszt díszíti. “Úgy gondoljuk, hogy egy nemes asszonyé lehetett. Lehet, hogy egy nemes ember feleségéé vagy az egyik lányaé a 14. század elején” – magyarázza Beljak. Ebben az időszakban a Zvoleni nemes Balaš család tagjai éltek a várában, először Demeter, majd unokaöccse Donč. A Pustý Várban már sok ritka lelet került elő. “Például bronzkori kincsek és különböző ékszerek a középkor korai szakaszából” – mondja a régész.

A várban talált női sárgaréz gyűrű ( A kép forrása: Ján Beljak )

Vagy az a ‘rejtélyes’ érme, amit az erdőben találtak, egyedülállónak számít Szlovákiában. “Továbbra is mindig örömmel veszem a középkori érméket, mert gyönyörű ikonográfiával rendelkeznek, és segítenek azoknak a helyszíneknek a pontos dátumozásában, ahol megtalálják őket, de még mindig a legértékesebbnek tartom a vár ciszternájából származó faeszközöket, amiket 2015-ben fedeztünk fel. A gyűrűk kora alapján pontosan datálhatjuk a ciszterna készítését, amely 1294 utánra tehető” – magyarázza. “Ugyanakkor megmutatják nekünk a középkori mesterek ügyességét. A technikai konstrukcióból származó fán kívül egyedi fa vödröket és kiképzési kardokat is találtunk abban az időben” – teszi hozzá.

Pusty hrad Európa egyik legnagyobb középkori vára, kastélya. Területe 76 ezer m², romjai a közép- szlovákiai Zólyom déli részén, egy erdős dombon találhatók.  A Pustý hrad két részből áll, a Felső- és az Alsóvárból. A vár jelentős szerepet tölthetett be fénykorában. Regionális központként üzemelt, és a Magyar Királyságba Zólyom megye székhelye lett. A legrégebbi kőépületek ( például a torony ) III. Béla magyar király nevéhez fűződnek.  A 13. században a jelenlegi vár kivételesen nagy területét Bertold királyi kőfaragó mester teljes egészében megerősítette, hogy mongol invázió esetén megvédje a Zólyomból esetlegesen menekülőket. A vár a 15. században, a Hunyadi János és Brandýs-i Jiskra János közötti katonai konfliktusok időszakában vesztette el jelentőségét. Pustý hrad 1452-ben egy ostrom során leégett, valószínűleg Hunyadi János csapatai gyújtották fel. A legutoljára épült épület a 16. század második felében emelt őrtorony volt. Szisztematikus ásatásokat 1992 óta végeznek. A kastély egyes részeit a közelmúltban rekonstruálták, és a helyszín Zólyomból könnyen megközelíthető .