Posted in

Magyarország legkisebb vára olyan kicsi, hogy elférne egy kis kávézó teraszán!

Dezsővár egy elpusztult Árpád-kori vár, amely a Mátra déli oldalán, Gyöngyössolymos közelében található. A vár a 388 méter magas Kis-hegy északi nyúlványán épült, amely 320 méteres tengerszint feletti magasságban helyezkedik el. Az erődként szolgáló terület 30 méterrel emelkedik a környező táj fölé, és egy meredek, függőleges sziklafal öleli körbe. A vár fekvése rendkívül kedvező, hiszen ezen a helyen kiválóan lehetett ellenőrizni a Nagy-patak völgyét, amely fontos közlekedési útvonalakat, köztük Gyöngyössolymos két másik várához ( Óvár, Nyesettvár ) vezető utakat is összekötött. Az elhelyezkedés tehát jól szolgálta a térség védelmét és a stratégiai ellenőrzést.

Dezsővár története homályba vész, mivel az erről szóló oklevelek nem maradtak fenn, és a kutatások során is mindössze csekély információk kerültek napvilágra. Korábban őskori sáncként azonosították, de későbbi feltárások és az elhelyezkedése alapján az Árpád-korra ( 11-13. század ) tehetjük. Mivel a vár a környéken birtokos Aba nemzetség Solymosi ágához köthető, valószínű, hogy ők lehettek a vár építői. A vár elhelyezkedése és védelmi szerepe alapján valószínű, hogy fontos szerepet játszott a környék védelmében és az uralkodó nemzetségek érdekeinek szolgálatában. Dezsővár kutatása 1906-ban kezdődött Gerecze Péter nevével, aki elsőként említette a várat. Két évvel később, 1909-ben Hanák Kolos és Bartalos Gyula is érdeklődtek a terület iránt, de igazán részletes kutatás csak később zajlott. Pásztor József 1911-ben röviden, 1933-ban pedig bővebben foglalkozott a várval, és az ő munkássága segített a vár helyének meghatározásában. Pásztor az akkori kutatásai alapján a Kis-hegy csúcsát jelölte meg a vár helyeként, és az alapokat kisebb őrtoronyként értelmezte. A vár kutatása 1977-ben folytatódott, amikor Csorba Csaba és Fehér Miklós is foglalkoztak a várval. Az 1980-as évek első felében Dénes József és Skerletz Iván mérték fel a területet, és ekkor tisztázták a vár valódi helyét. Ekkor kisebb Árpád-kori cseréptöredékek kerültek elő, amelyek segítettek pontosítani a korabeli használatot és a vár időszakát. Jelenleg a Dezsővár területén még nem folytak el teljes körű régészeti kutatások, de az eddigi munkák az érintett terület és a környező területek történelmét is hozzásegítették a jobb megértéshez.

Dezsővár madártávlatból ( Gyöngyössolymos ). ( A kép forrása: wikipedia.org )


Tudtad? ( történelmi érdekességek )

A Bastille ostroma ( 1789. július 14. ) idején összesen csak 7 fogoly volt bebörtönözve. Közülük négyen váltóhamisítók voltak, ketten elmebetegek, a hetediket pedig a szexuális perverziói miatt zárták be.

Dezsővár rendkívül kicsi területen helyezkedik el, mindössze 0,01 hektáron, így a Mátra, és Magyarország legkisebb várának számít. A vár belső területe 10 x 15 méter kiterjedésű, és közepén egy torony alapjának nyomait találhatjuk. A kisebb, műfüves mini futballpályák területe is gyakran hasonló méretű, körülbelül 100 m², ami körülbelül megegyezik Dezsővár belső területének kiterjedésével. A kis házikertek vagy városi kertek területe is elérheti a 100 m²-t. Ez lehet egy kis udvar vagy egy városi zöldövezet, amely elegendő helyet biztosít néhány növény vagy egy kis pihenőhely számára. Egyetlen parkolóhely területe, amit egy személyautó számára alakítanak ki, körülbelül 12-15 m² körül lehet, tehát egy vár területe, mint Dezsővár, nagyjából 6-8 ilyen parkolóhelynek felel meg. A várat egy 19 méter széles és 4 méter mély, félköríves árok választja el a Kis-hegy többi részétől, így a terület védelme jól megoldott volt. Jelenleg a vár területét erdő borítja, és kőépítkezésre utaló nyomok nem láthatók a felszínen. A helyszín így jelenleg is viszonylag érintetlen állapotban van, és csak a régészeti kutatások adhatnak választ arra, hogy pontosan hogyan nézhetett ki a vár egykor. Dezsővár története és kutatása számos titkot rejt, és bár az ásatások és kutatások eddig nem hoztak teljes körű eredményeket, a vár fekvése és védelmi szerepe révén fontos szerepet játszott a környék történelmében. Az árok, a torony alapja és az előkerült leletek egyértelműen Árpád-kori eredetét és használatát igazolják. A vár ma már nemcsak a történelmi kutatások színhelye, hanem egy fontos emléke a középkori Magyarország védelmi hálózatának.

 

A cikk írásába besegített: ChatGPT ( OpenAI mesterséges intelligencia kutató laboratórium által kifejlesztett chatbot )

Hirdetés


Van véleményed? Valamit javítanál a cikkben? Vagy csak hozzászólnál?