Donald Trump megfenyegette Panamát és Dániát, hogy az Egyesült Államok akár katonai erővel is érvényesítheti igényeit, és átveheti az irányítást a Panama-csatorna és Grönland felett!

Donald Trump megválasztott amerikai elnök egy Mar-a-Lago-i sajtótájékoztatón nem zárta ki a katonai vagy gazdasági eszközök alkalmazását a Panama-csatorna és Grönland feletti ellenőrzés megszerzése érdekében, hangsúlyozva ezek stratégiai fontosságát az Egyesült Államok nemzetbiztonsága szempontjából. Egy újságírói kérdésre válaszolva Trump kijelentette: „Nem, nem tudom biztosan kizárni egyik esetében sem, de azt mondhatom, hogy szükségünk van rájuk gazdasági biztonságunk érdekében.” Hozzátette, hogy „lehet, hogy valamit tenni kell,” mivel a Panama-csatorna létfontosságú az Egyesült Államok számára, de jelenleg Kína működteti azt, ami szerinte elfogadhatatlan. „A Panama-csatornát Panamának adtuk, nem Kínának, és ők visszaéltek azzal az ajándékkal, amit nekik adtunk” – fogalmazott.

Trump a közelmúltban, már a közösségi médiában is felvetette, hogy az Egyesült Államok átvegye az irányítást Grönland és a Panama-csatorna felett, valamint javasolta Kanada 51. állammá tételét az amerikai nemzetbiztonság védelme érdekében.

Trump történelmi kontextusba helyezte a kérdést, utalva arra, hogy a Panama-csatorna az Egyesült Államok által épült több mint 110 évvel ezelőtt, hatalmas anyagi és emberi áldozatok árán. A csatorna 1914-ben nyílt meg, miután az amerikaiak átvették a munkálatokat egy kudarcba fulladt francia kezdeményezés után. Az építés során hivatalos becslések szerint 5 600 munkás vesztette életét az amerikai irányítás alatt, és további 22 000 ember halt meg a korábbi francia kísérletek során. Trump ugyanakkor ennél magasabb számot említett: „38 000 ember halt meg az építés alatt.” Ezzel is hangsúlyozta, hogy a csatorna elvesztése nemcsak gazdasági, hanem erkölcsi veszteség is volt az Egyesült Államok számára. Jimmy Carter elnököt élesen bírálta a Panama-csatornáról szóló 1977-es egyezmény miatt, amely lehetővé tette a csatorna fokozatos átadását Panamának. Carter döntését Trump „szörnyű hibának” nevezte, hozzátéve: „Carter egy dollárért adta el. Ez volt az országunk történetének legdrágább építménye.” Szerinte ez a döntés volt az oka annak, hogy Carter elvesztette az 1980-as elnökválasztást Ronald Reagannel szemben. A csatorna 1999-ben került teljes panamai irányítás alá, és azóta a világ egyik legforgalmasabb hajózási útvonalává vált, összekötve az Atlanti- és a Csendes-óceánt. Ugyanakkor Trump aggodalmát fejezte ki Kína növekvő befolyása miatt a térségben. Panama 2017-ben megszakította diplomáciai kapcsolatait Tajvannal, és szorosabb együttműködést kezdett Kínával, többek között csatlakozott a Belt and Road Initiative nevű infrastrukturális programhoz. Kínai cégek azóta jelentős logisztikai és infrastrukturális projekteket végeznek a csatorna környékén, beleértve a kikötők működtetését. December 22-én José Raúl Mulino panamai elnök Trumpnak a Panama-csatornával kapcsolatos közösségi médiában megjelent posztjaira úgy reagált, hogy a csatorna „minden négyzetmétere” az országé. Mulino egy televíziós beszédében azt mondta, hogy Panama szuverenitása és függetlensége nem alku tárgya. Trump erre közösségi oldalán ismét megosztott egy képet az amerikai zászlóról, amely a Panama-csatorna felett lobog, azzal a szöveggel: „Üdvözöljük az Egyesült Államok csatornáján!” és hozzátette: „Majd meglátjuk!”

Trump Grönlandot is az amerikai nemzetbiztonság szempontjából létfontosságúnak nevezte. „Grönlandra szükségünk van. Ez a szabad világ védelméről szól. Kína és Oroszország hajói mindenhol ott vannak a térségben, és ezt nem hagyjuk” – jelentette ki. Trump azt is megkérdőjelezte, hogy Dánia joggal birtokolja-e a szigetet, és utalt arra, hogy a helyi lakosság talán az Egyesült Államokhoz való csatlakozást támogatná. „A grönlandi emberek valószínűleg az önállóságra vagy az Egyesült Államokhoz való csatlakozásra fognak szavazni” – mondta. Ha Dánia elutasítaná Grönland eladását, Trump gazdasági nyomásgyakorlással fenyegetett: „Nagyon magas vámot vetnék ki Dániára.” Trump már 2019-ben is felvetette Grönland megvásárlásának ötletét, de ezt a dán miniszterelnök „abszurdnak” nevezte, amire Trump egy tervezett látogatását is lemondta Dániába, „goromba és nem megfelelő” válasznak minősítve a kijelentést. Most viszont hangsúlyozta, hogy az Egyesült Államok számára „abszolút szükségszerű” Grönland tulajdonjogának megszerzése, amit nemcsak a jelenlegi biztonsági helyzet, hanem a jövőbeli arktiszi stratégiai fontosság is indokol. „Az Arktisz lesz a jövő kulcsfontosságú hadszíntere” – mondta Robert O’Brien, Trump volt nemzetbiztonsági tanácsadója. A dán kormány Trump kijelentéseire reagálva bejelentette, hogy jelentősen növeli a grönlandi védelmi kiadásokat, legalább 1,5 milliárd dolláros keretösszeggel. Grönland miniszterelnöke, Mute Egede kijelentette: „Grönland a miénk. Nem eladó, és soha nem is lesz eladó.”