Tudtad? ( történelmi érdekességek )

Észak- és Dél-Korea hivatalosan még mindig hadban áll egymással, mivel az 1953-ban lezárult háborút csak fegyverszünet követte. Észak-Korea 1955-ben az önellátást és függetlenséget hirdető dzsucse ideológiát vezette be, de továbbra is Kína és a Szovjetunió gazdasági támogatására szorult. Az ország vezetője, Kim Ir Szen az 1960-as évektől kezdve "nagy vezérként" volt ismert, születésnapja április 15-én az ország legfontosabb ünnepévé vált, és 1970-től kötelezővé tették a róla készült jelvények viselését hivatalos eseményeken. Az ország mesterséges elszigeteltsége miatt 1965 óta nem tesznek közzé részletes gazdasági adatokat. Az 1960-as évek közepétől folytatott nagyszabású hadiipari fejlesztések miatt Észak-Korea gazdasága lelassult, és a 70-es évek végére fizetésképtelenné vált. Az észak-koreai hadsereg 1968-ban sikertelen merényletet kísérelt meg a dél-koreai elnök ellen, amelyben számos élet veszett oda. Kim Ir Szen tiszteletére országszerte több száz szobrot állítottak, és Phenjanban 1982-ben felépítették a diadalívet, amely az ő életének napjait szimbolizálja. Az 1990-es évek végén diplomáciai bonyodalmat okozott, hogy a KNDK nagykövetei a halott Kim Ir Szen aláírásával ellátott megbízóleveleket akartak átadni. Az országban 1997 óta a naptárt Kim Ir Szen születésnapjától számítják, és Kim Dzsongil főtitkárrá választásakor a párt gépkocsijainak rendszámai az ő születésnapjára utalnak. 
Posted in

Az első görögök, akiknek saját érméik voltak

Éjina ( görögül Αίγινα, ógörög ejtéssel Aigina, latinul Aegina ), egy sziget Athéntől 51 km-re, Görögország területén. Az első történelmi nyomok a minoszi, és mükénéi kultúrához kötik a szigetet, ami fénykorában jelentős szerepet töltött be a Földközi-tengeri kereskedelemben.

A szigeten agyag- és cserépáru ipar jött létre, amiben kiváló minőséget képviseltek, és egyéb fényűzési cikkeket is gyártottak, termékeik igen keresettek voltak. A történészek szerint itt verték az első görög ércpénzt. Aigina i. e. 492/491-ben  behódolt I. Dareiosznak, a perzsa követeknek ennek jegyében földet és vizet nyújtottak át. A spártai király, Kleomenész Aiginába ment ( ő innen származott ), hogy jobb belátásra bírja a sziget államot, de nem járt sikerrel. A sziget kereskedelmi hatalma egyre nagyobb lett, amit az athéniak nem néztek jó szemmel, ezért i. e. 459-ben elfoglalták a területet, és 25 évvel később elűzték aiginai lakosságot. A szigetre athéni családokat telepítettek. A régi lakosok egy része,  a peloponnészoszi háború után visszakerült ugyan ősi hazájába, és a sziget újból független görög állammá vált, ám egykori erejét és jólétét nem tudta visszanyerni.

A makedón uralom után a római birodalom része lett, bizánci uralom alatt hírhedt tengeri rablók bázisa lett. Ergó kalózsziget 🙂 Később a velenceiekhez tartozott de 1537-ben ismét kalóz sziget lett, mikor is a híres kalóz Barbarossa elfoglalta.  1738-ban, az utolsó velencei birtokok között került a törökök kezére. Majd 2 évig, 1826 és 1828 között, a megalakulóban lévő Görögország fővárosa volt.

….és hogy milyen érméket készítettek? Az érméiken jellemzően teknős szerepelt, íme egy példa:

 

Tudtad? ( történelmi érdekességek )

Az európaiak megjelenésével az Újvilág 1500-ban még 12 milliósra becsült őslakossága, 1900-ra 237000 főre csökkent.

A kép forrása: wikipedia.org, Classical Numismatic Group, Inc. http://www.cngcoins.com

és még egy:

A kép forrása: wikipedia.org

Az érmék elektrumból, arany és ezüst keverékéből készültek, “elől” teknős minták, “hátul” különböző ütésnyomok láthatók.  Egyes történelmi források szerint az  első “teknős érméket”, Argos királya, Pheidon készítette. Korában, fontos kereskedelmi valutának számított, ismert, széles körben elfogadott volt.

Hirdetés