A Yellowstone Nemzeti Park az Egyesült Államok nemzeti park rendszerének egyik legnagyobb büszkesége, közel 9000 négyzetkilométeren terül el Wyoming északnyugati részén, egy részével Montana és Idaho államokba átnyúlva. Ez a lenyűgöző terület hegyekkel, kanyonokkal, tavakkal, folyókkal és geotermikus forrásokkal büszkélkedik, amelyek páratlan természeti látványosságok, mint például a Grand Prismatic Spring és a híres Old Faithful gejzír. A Yellowstone Nemzeti Parkot 1872-ben hozta létre az amerikai kormány, és ez volt a világ első nemzeti parkja. Évente több mint kétmillió turista keresi fel ezt a területet, hogy élvezze a természet csodáit, ám a park nem csupán gyönyörű, hanem veszélyes is lehet. A geotermikus források forróvizei és a vadon élő állatok, különösen a fekete- és grizzlymedvék komoly veszélyt jelentenek a látogatók számára. De talán a legnagyobb veszély nem természeti eredetű, hanem egy jogi kiskapu rejlik a park egy elszigetelt részén, amelyet a “Yellowstone halálzónájának” neveznek.
Ez a különleges történet 2005-ben kapott nyilvánosságot, amikor Brian Kalt, a Michigan Állami Egyetem jogi professzora publikálta The Perfect Crime című tanulmányát. Kalt arra világított rá, hogy bár Yellowstone legnagyobb része Wyoming államban fekszik, egy kis része átnyúlik Montana és Idaho államokba is. Ennek a résznek azonban különös jogi vonatkozása van. A park szövetségi fennhatóság alá tartozik, és az Egyesült Államok Kongresszusa a teljes parkot Wyoming kongresszusi körzetébe sorolta. Ez a döntés pedig jogi problémát eredményezhet az Egyesült Államok alkotmányának egyes cikkei alapján. Az alkotmány III. cikkének 2. szakasza kimondja, hogy bűnügyi tárgyalásokat a bűncselekmény elkövetésének államában kell megtartani. Ezt kiegészíti a hatodik alkotmánymódosítás úgynevezett vicinage-kikötése, amely szerint a bűncselekményeket egy olyan esküdtszéknek kell tárgyalnia, amely az elkövetés helyén élő állampolgárokból áll. Általában ez nem okoz gondot, hiszen az államhatárok és a kongresszusi körzetek határai többnyire egybeesnek. Ám Yellowstone apró részei, amelyek Montanába és Idahóba nyúlnak át, különleges helyzetet teremtenek. Itt ugyanis a terület az adott államokhoz tartozik, de jogilag Wyoming kongresszusi körzetéhez van sorolva. Ez azt jelenti, hogy ha bűncselekményt követnének el a park ezen területein, akkor az alkotmány értelmében egy esküdtszéknek csak a helyben élőkből kellene állnia.
A “halálzóna” ( pirossal jelölve )
Tudtad? ( történelmi érdekességek )
Az 1937-ben felrobbant Hindenburg léghajó háromszor hosszabb volt, mint egy Boeing 747-es utasszállító repülőgép. |
Ez a Montana felé eső területen nem okoz akkora problémát, mert néhány lakos él itt, de Idaho területén, amely 128 négyzetkilométeres része Yellowstone-nak, a 2022-es népszámlálás szerint nulla a népesség. Vagyis ezen a területen nincs senki, akit esküdtszékbe lehetne hívni, és ha nem lehet esküdtszéket összehívni, akkor nincs tárgyalás sem, ami azt jelenti, hogy elméletileg bárki elkövethetne itt bármilyen bűncselekményt – még gyilkosságot is – anélkül, hogy bíróság elé állítanák. Kalt felismerte, hogy ez a jogi kiskapu súlyos problémát jelenthet, és attól tartott, hogy publikációja bűnelkövetőket ösztönözhet arra, hogy kihasználják a helyzetet. Ezért egy évig késleltette a tanulmány közzétételét, miközben megpróbálta felhívni a kormány figyelmét a problémára. A megoldási javaslata egyszerű volt: a Montana és Idaho területeire átnyúló parkdarabokat ki kellett volna venni Wyoming körzetéből, és átsorolni a megfelelő államok kongresszusi körzeteibe. Azonban sem az Igazságügyi Minisztérium, sem a Kongresszus nem mutatott érdeklődést a kiskapu bezárása iránt. Kalt végül úgy döntött, hogy 2005-ben közzéteszi a tanulmányát. A halálzóna körüli médiahisztéria ellenére egy másik jogi eset arra utal, hogy a téma valójában csupán egy érdekes jogi kuriózumnak számít. 2005 decemberében Michael Belderrain vadászt letartóztatták és vád alá helyezték, mert illegálisan lőtt el egy jávorszarvast Yellowstone Montana-i részén. A megszokott eljárásnak megfelelően Belderrain ügyét Wyoming fővárosában, Cheyenne-ben tárgyalták. 2007-es tárgyalása során Belderrain hivatkozott Brian Kalt cikkére a halálzónáról, érvelve azzal, hogy az alkotmány értelmében csak a Montana-i zónában élő állampolgárok alkothatják az esküdtszéket. Bár Belderrain érvei technikailag helyesek voltak, a bíró figyelmen kívül hagyta azokat, és továbbhaladt a tárgyalással, ami súlyos alkotmányos jogainak megsértését jelentette. Később kiderült, hogy a bíró tartott attól, hogy elismeri a kiskapu létezését, mert ez egyúttal elismerné a halálzóna létezését Idahóban, amit a kormány eddig nem zárt le. Ekkor Belderrain jogi alapja volt arra, hogy fellebbezzen a döntés ellen a Legfelsőbb Bírósághoz, kényszerítve a kormányt, hogy végleg megoldja a halálzóna ügyét. Ehelyett viszont egy enyhítő megállapodást kötött, és beleegyezett abba, hogy nem fellebbez az ügyben, cserébe egy csökkentett, négyéves büntetést kapott. Brian Kalt különösen csalódott volt az eredmény miatt, később ezt írta: „Ez jobban bánt, mint a Kongresszus tétlensége, mert aranyozott lehetőségük volt arra, hogy ezt megoldják. Talán a Tizedik Körzet azt mondta volna, hogy tévedtem. Akkor véget ért volna. Talán azt mondták volna, hogy igazam van. Ez ösztönözte volna a Kongresszust, hogy orvosolja a helyzetet, ami csupán néhány egyszerű törvényszöveget igényelt volna. Így vagy úgy, a kérdés megoldódott volna egy viszonylag alacsony tétű ügyben. Ehelyett a kiskapu továbbra is fennáll, várva egy gyilkosra, hogy kihasználja. Úgy érzem, mindent megtettem, amit tudtam, hogy megakadályozzam ezt; a vér a kormány kezén fog száradni.” Belderrain esete azonban arra enged következtetni, hogy Kalt aggodalmai ellenére a halálzóna vitája csupán egy eldugott jogi érdekesség lehet.
A “halálzóna” kulturális jelenséggé nőtte ki magát, számos fikciós mű inspirációjává vált, beleértve a 2016-os Population Zero című álhíradót, valamint a Yellowstone és a For the People című televíziós sorozatok epizódjait. Továbbá széles körben elterjedt a spekuláció, hogy valaki már ki is használta a halálzóna jogi kiskapuját, miután két magas rangú eltűnés történt. Az első eset Tylee Ryan, a 16 éves lány és 7 éves testvére, Joshua Vallow eltűnésével áll összefüggésben, akiket legutóbb 2019. szeptember 23-án láttak Rexburgban, Idahóban. A rendőrség elmondta, hogy videofelvételek bizonyítják, hogy a két gyermek édesanyjukkal Yellowstone Park területére lépett, de soha nem tértek vissza. A második eset Gabby Petito 22 éves eltűnése volt, aki 2021 szeptemberében tűnt el a Grand Teton Nemzeti Parkban, amely Yellowstone mellett, a halálzóna déli határán helyezkedik el. Kiderült azonban, hogy a halálzóna valószínűleg egyik esetben sem játszott szerepet. Tylee Ryan és Joshua Vallow holttesteit édesanyjuk második férjének, Chad Daybellnek az idahói ingatlanján találták meg, míg Gabby Petito holttestét Yellowstone Wyoming-i részén fedezték fel, gyilkosságát pedig végül a barátjára, Brian Laundrie-ra terhelték. Jelenlegi tudásunk szerint még senki sem használta ki a Yellowstone jogi „senki földje” lehetőségét, hogy elkövethessen egy tökéletes bűncselekményt. Ha valaha mégis súlyos bűncselekményt követnek el a zónában, akkor a hatóságok valószínűleg egyszerűen figyelmen kívül hagynák a kiskaput, és az elkövetőt Wyoming kerületében állítanák bíróság elé – a hatodik alkotmány ellenére. De amíg ez nem történik meg – vagy amíg a kiskaput végleg nem zárják le – soha nem fogjuk igazán tudni. Így, bár az esélyed, hogy egy jogilag ügyes sorozatgyilkos áldozatává válj, aki a táborozás iránt vonzódik, rendkívül alacsony, talán érdemes lenne a következő nyaralásodon a Yellowstone Wyoming-i oldalán maradnod.
Felhasznált forrás: todayifoundout.com, Is There Really an Area of Yellowstone Where You Can Get Away With Murder?
Hirdetés
Van véleményed? Valamit javítanál a cikkben? Vagy csak hozzászólnál?