Egy vak numizmatikusról, aki ráadásul magyar származású, már olvashattál ebben a cikkben: Ismerjétek meg a magyar származású VAK numizmatikust! “Nem kell látnod ahhoz, hogy érméket gyűjts”. Az alábbi kis történet más jellegű mint az említett, azonban ebben is fontos szerepet kap a “pénz”, illetve ez esetben egy vak kisfiú.
Ausztrália bizonyos szempontból igen fejlett ország, bizonyos szempontból azonban szigorú, szélsőségesebb elveket, szabályokat betartató, betartató ország. Novak Djokovic teniszező példája a legjobb ennek a demonstrálására. Djokovic-ot a világ legjobb teniszezőjét, feleslegesen, túlságosan látványos módon hurcolták meg, amikor nem engedték belépni az országba, a Covid-19 világjárvány idején, hogy részt vegyen az Australian Open 2020 teniszversenyen. Hogy miért? Mert oltatlan volt, vagyis ellenség, bűnöző, terrorista, kirekesztetett, megkülönböztetett, hülye, tudatlan, felelőtlen,….stb, stb. ( mint oly sok országban, a mi hazánkban, Magyarországon is ellenséget kreáltak az “oltatlanokból” ). Egyébként a Roland Garros franciaországi rangos teniszverseny szervezői, és más versenyek szervezői is szigorítottak akkor ( most nem tudom mi az álláspont ) a Covid-oltási feltételeken. Nos röviden a lényeg, hogy Djokovic nem “tagadó”, aki nem hisz a járványok létezésében ( kiegészítés, 2023.12.14.:“Most Of The World Was Against Me”: Djokovic Says He’s Not Anti-Vaccine, But ‘Pro-Freedom To Choose’ magyar fordításban “A világ nagy része ellenem volt“: Djokovic azt mondja, hogy nem oltásellenes, hanem “a szabad választás jogának a híve” ), és nem is akart szándékos fertőző támadást indítani Ausztráliában ( nevetséges ) csak egyszerűen úgy döntött nem oltatja be magát. Hordta a maszkot, próbálta betartani az előírt szabályokat, és 2020-ban még olyan cégbe is pénzt fektetett, amely Covid elleni gyógyszert, ( nem vakcinát ) fejlesztett. Mindenesetre az Ausztrál kormány úgy döntött, rajta keresztül demonstrálják, hogy márpedig az oltatlannak nincsenek olyan jogai mint egy oltottnak. Ennek részéleteibe nem mennék bele ( hosszas jogi vita is lett belőle ), de a lényeg: végül Djokovic játszhatott Ausztráliában, és 3 éves kitiltását eltörölték, és a COVID miatt a világ leghosszabb lezárásának is vége lett az országban. Ennyi… Minden megy tovább, csak egy “kicsit” túltolta a világ, aminek örökre megmaradnak a nyomai, és sajnos az áldozatai is, aki valóban a járványban hunytak el. Én is tudok ilyen szomorú halálesetet a saját baráti társaságomban, mindig kihangsúlyozom, és ezt Djokovic is megtette többször, nem akarta soha elbagatellizálni a járvány veszélyeit.
Hu, ez aztán egy igazi “numizmatikai bevezető” 🙂 Szóval Ausztrália jó hely, de sokáig nem figyelt ő sem a vakokra, ami a forgalomban lévő bankjegyeket illeti. A bankjegyek hosszúságai, méretei különbözőek ( a színek szándékosan élénkek ) ugyan de egy ideig csak ennyit “tudtak”. Aztán a Reserve Bank of Australia ( RBA ) készített egy ilyet:
Ez egy hitelkártya méretű eszköz, amellyel Ausztrália különböző hosszúságú bankjegyeit lehet beazonosítani, címletenként. Ez az eszköz a vak vagy gyengénlátó embereknek készült. A készülék összecsukható, hogy könnyen elférjen egy szabványos pénztárcában vagy akár zsebben. Ez jó, hasznos, ötletes. Azonban egy kisfiú, egy 13 éves vak kisfiú gondolt egy merészet, és többet szeretett volna elérni, még a fentiektől is. A kis fiút Connor McLeod ( nem, nem a Hegylakó : )-nak hívják, és születése óta vak. Az egyik karácsony alkalmával, ( ekkor 12 éves volt ) borítékokat is kapott, amikben különböző papír pénzösszegek voltak. “Karácsonykor kaptam néhány levelet, és folyamatosan kérdeznem kellett anyától, mit adtak nekem” – mesélte el Connor. Ekkor támadt az ötlete, hogy ezen változtatni kellene. A Change.org-on keresztül, édesanyja, Ally Lancaster segítségével írtak egy petíciót, amiben a vakok számára fontos változásokat sürgetik a bankjegyek “olvasása” terén. Ezt akkor 57 ezer ember írta alá.
Ez elindított egy olyan folyamatot, ami felkeltette az RBA, az ausztrál központi bank figyelmét is a témával kapcsolatban, mivel egyébként erősebb állítások is voltak a leírásban. Például megjegyzik, hogy az ausztrál bankjegyeket készítő Note Printing Australia már régebb óta készít más országoknak ( például Chile, Mexikó és Thaiföld ) is bankjegyeket, amelyeken már megtalálhatók tapintható elemek, Miért nincsenek akkor ezek ausztrál bankjegyeken is? Az RBA lépett is. Az ausztrál jegybank 2016-ban, új 5 dolláros bankjegyet mutatott be, amely számos újdonság mellett tapintható jelöléssel is rendelkezik a vakok vagy gyengénlátók számára. A tapintható jelölés a bankjegy mindkét hosszabb oldalán található, alul, és egy dudorból áll, amely az 5 dollárt jelöli. Ez az 5 dolláros bankjegy volt Ausztrália első olyan bankjegye, amelyet a vakok is tudnak olvasni, mert tapintható jelöléseket is tartalmaz. Azóta minden címletre került jelölés.
Tudtad? ( történelmi érdekességek )
| A nagy gazdasági világválság amely az 1929 októberében a New York-i tőzsde összeomlásával kezdődött, 1933-ban érte el csúcspontját az USA-ban, de hatásai az 1940-es évekig tartottak. A válság idején a világkereskedelem a felére esett vissza, az ipari termelés drámaian csökkent, bankok és mezőgazdasági ágazatok kerültek válságba, a munkanélküliség pedig rekordmagasságot ért el. 1929 és 1933 között az USA-ban közel 11 ezer bank ment csődbe a 25 ezerből. A válság hatására a társadalmi szokások is megváltoztak; például a cipzár használata terjedt el, mert az emberek nem tudták megengedni maguknak a gombokat. Herbert Hoover elnököt sokan hibáztatták a válságért, ezért a nyomornegyedeket "Hoover-városnak", az ingyenkonyhák ételeit pedig "Hoover-pörköltnek" nevezték. Az emberek a válság idején szinte mindenből levest készítettek, köztük olyan különlegességeket is, mint a perec- vagy kávéleves, sőt, a válságleves is, ami ketchupból és forró vízből állt. A válság leginkább az Appalache-régió hegyvidéki közösségeit sújtotta, ahol sok család annyira elszegényedett, hogy pitypang és szeder lett a fő táplálékforrásuk. Ezzel szemben Joseph Kennedy, John F. Kennedy apja, hatalmas vagyonra tett szert ingatlanügyleteinek köszönhetően, és 1929-től 1935-ig vagyonát 4 millióról 180 millió dollárra növelte. Érdekes módon, a válság alatt, 1930 és 1933 között az amerikai lakosság halandósági rátája csökkent, amit a kutatók a stresszmentesebb életnek tulajdonítanak. Amikor Franklin D. Roosevelt 1933-ban elnök lett, az állam aktívabban beavatkozott a gazdaságba, és a New Deal keretében átfogó közmunkaprogramot indított a munkanélküliség csökkentésére. Csak a Tennessee folyó völgyében folyó munkálatokban 8,5 millióan dolgoztak 1935 és 1943 között. |
A Vision Australia ( non-profit szervezet, Ausztrália legnagyobb szolgáltatója a vakok és gyengénlátók számára ) vezető politikai tanácsadója, Bruce Maguire elmondta, hogy „Bár készpénzmentes társadalom felé haladunk, még mindig sok olyan vásárlási helyzet van, amikor az emberek készpénzt akarnak használni. A tapintható funkció lehetővé teszi az olyan emberek számára, mint én, akik vakok, hogy készpénzzel fizessenek és készpénzt kapjanak mások segítsége vagy eszköz nélkül” A Vision Australia többször méltatta Connor McLeod elhivatottságát, és tenni akarását, amely valódi lökést, és figyelmet adott a vakok, és gyengénlátók ezen törekvéseinek.
Az “apró dudor”, ami több 100 ezer ember életét könnyítette meg
Connor McLeod, és édesanyja Ally Lancaster ( A kép forrása: 9news.com.au )
Hirdetés
