Na jó, a cím lehet kicsit becsapós, mert a “rólunk” az nem a numizmatikamagyarorszag.hu, 🙂 , hanem egy magyar emlékkibocsátás. Ez pedig a 15000 Ft-os névértékű ezüst, és 3000 Ft-os névértékű nikkel emlékérme, amivel Karikó Katalin, és Pardi Nórbert által, a COVID-19 vakcinák kifejlesztése során elvégzett eredményes kutatómunka tiszteletére bocsátottak ki. A coinweek.com oldalon, tavaly november óta nem írtak magyarországi híreket, ezért örültem mikor megláttam ezt ( New Hungarian Coin Highlights Country’s Connection to COVID Vaccine )
A hírvivő RNS-t (mRNS) használó COVID-19 vakcinák kulcsszerepet játszottak a globális világjárvány megfékezésében és leküzdésében. A tudósok és kutatók nemzetközi együttműködésére volt szükség ahhoz az áttöréshez, amely megnyitotta az utat az mRNS-alapú vakcinák kifejlesztéséhez. A fenti két magyar kutató vett ebben részt tevékenyen.
Karikó Katalin feladata volt az mRNS-molekulák szervezetbe való bejuttatásának biztonságossá tétele, míg Pardi Norbert azt “oldotta meg”, hogy hogyan lehet az mRNS szervezetbe való bejuttatásának problémáját, és az instabilitást ( lipid nanorészecskékbe csomagolva ) megoldani.
Tudtad? ( történelmi érdekességek )
| 1816-ban nem volt nyár a Földön. A "Dido building Carthage" című William Turner festményen egy szokatlanul ragyogó Napot láthatunk. talán a művész így próbálta meg ábráozlni az indonéz Tambora vulkán kitörése miatt keletkező szokatlan fényhatásokat. 1815 áprilisában szokatlan természeti katasztrófa következett be a Földön: a Tambora vulkán kitörése annyi gázt és hamut lövellt a légkörbe, ami éghajlatváltozást okozott az egész bolygón. 1816-ot ezért nyár nélküli évnek nevezik, és a mai napig ez volt a leghidegebb év az emberiség történelme során, amióta csak dokumentáljuk az időjárási megfigyeléseket. A hőmérséklet világszerte csökkent, ami hatalmas terméskiesést, állatpusztulást és globális élelmiszerhiányt okozott. A tudósok szerint az abnormális hideg oka az 1815-ös indonéz vulkánkitörés, valamint számos más nagyobb kitörés volt 1808 és 1814 között. A légkörben felhalmozódott jelentős mennyiségű hamu következtében kevesebb napfény jutott át a sztratoszférán. Több hónapba telt, mire a hamu teljesen szétterjedt a Föld légkörében, így az 1815-ben bekövetkezett hatalmas kitörés hatása ebben az évben még nem is volt igazán észlelhető Európában, 1816 márciusában azonban már annál inkább, amikor nem érkezett a tavasz, hanem továbbra is szokatlanul télies maradt a hőmérséklet. Áprilisban és májusban rengeteg hó, eső és jégeső esett, júniusban és júliusban pedig nulla fok alatti hőmérsékletek voltak az Egyesült Államokban: New Yorkban és New Englandben a hó is esett. Németországot szokatlanul erős viharok sújtották ebben az évben, sok folyó kiöntött, Svájcban pedig az év minden hónapjában esett a hó. |
Pardi Norbet, és Karikó Katalin
Az érme négyzet alakú, ezüst ( 0.925 ), és nikkel kivitelben bocsátották ki. Mindkét érme 38,61 x 38,61 mm méretű. Az ezüst változat súlya 31,46 gramm. A nikkel ezzel szemben ( réz (75%) és nikkel (25%) ötvözet ), 28,5 gramm. A kibocsátás március 10-én kezdődik, a következő darabszámokkal: az ezüst esetében 10 000 darab, a réz-nikkel esetében 15 000 darab.
Hirdetés
Van véleményed? Valamit javítanál a cikkben? Vagy csak hozzászólnál?