Még 2024. szeptember 21-én Edi Rama albán miniszterelnök először beszélt arról, hogy a vallási tolerancia gesztusaként létrehozza a Bektasi Rend szuverén államát, és előmozdítja az iszlámról alkotott pozitívabb nézeteket Albániában és a világ többi részén. Most szombaton, a szent székhely áthelyezésének 95. évfordulója alkalmából rendezett ünnepségen ( 2025. január 25-én ) pedig valóban bejelentette a következőt: “Albánia szuverén muszlim miniállamot hoz létre Tiranában a bektási rend követői számára a vallási tolerancia megőrzése és előmozdítása érdekében- A Bektashi története önmagában impozáns felhívás arra, hogy a Bektashi Világközpont szent székhelye a Vatikánéhoz hasonló státusszal rendelkezzen“. Nézzük meg egy kicsit közelebbről, mit is jelent ez pontosan.
Mindeközben: Zelenszkij ukrán elnök ( balra ) és Edi Rama albán miniszterelnök ( jobbra ) 10 éves kétoldalú együttműködési és támogatási megállapodást írt alá. Albánia katonai segítséget nyújt és támogatja az F-16-osok ukrán pilótáinak kiképzését, 2025 január 21., Davos
A Bektási Rend történelmi háttere: A Bektási Rend, amely a 16. században terjedt el a Balkánon, különösen Albániában, a szúfi iszlám egy sajátos ága. A rend jelentős szerepet játszott az Oszmán Birodalom társadalmi és katonai életében, mivel számos janicsár ( az oszmán elitkatonák egy csoportja ) a Bektási tanításokat követte. Az első bektási központokat a rend híres alakjai, mint például Sari Szaltuk, alapították a Balkánon. A bektási rend követői különleges hitelveket vallanak, amelyek ötvözik a szunnita és síita elemeket, ugyanakkor számos egyedi doktrínát is tartalmaznak. Filozófiájuk a békét, a szeretetet és a társadalmi egyenlőséget hangsúlyozza, miközben nagy tiszteletben tartják az egyén szellemi és erkölcsi szabadságát. Az albániai bektási közösség különösen fontos szerepet játszott a 19. század nemzeti ébredésében, valamint az albán identitás megőrzésében, hiszen a teqék ( bektási szentélyek ) nemcsak vallási, hanem kulturális központként is szolgáltak.
Érdekesség: A bektásik közé tartozott Gül Baba is, akinek a sírboltját a budapesti Rózsadombon találjuk, ahol egykor tekkéje is állt. A másik egykori magyarországi bektási tekke romjai Pécs Tettye városrészében állnak. A bektási tekke a bektási szúfi rend szent helye, amely egyszerre szolgál imahelyül, közösségi központként és a rend spirituális központjaként. Itt tartják a vallási szertartásokat, például a zikrt, tanítják a rend eszméit, és közösségi összejövetelek zajlanak. Egy tekke élén a rend mestere, a baba áll, aki spirituális vezetőként irányít. Általában van benne imaterem, közösségi terem, konyha és a mesterek sírjai ( türbék ). A bektási tekkék híresek a nők és férfiak egyenlő részvételéről a szertartásokon, és a rend spirituális és kulturális életének központjai, ahol a misztikus tanításokat gyakorolják és továbbadják.
A bektási rendben is vannak dervisek, akik a szúfi rend tagjai, és elkötelezték magukat a spirituális fejlődés, a vallásos gyakorlatok és a közösség szolgálata iránt. A bektási dervisek sajátos ruházatot és szimbólumokat viselnek, amelyek a rend hagyományaihoz kötődnek, például a jellegzetes fehér süveg ( tac ) vagy az egyszerű, szerény viselet. A bektási rendben a dervisek életét a misztikus tanítások, a spiritualitás elmélyítése és az isteni szeretet keresése határozza meg. Bár a bektási rend hangsúlyozza a nyitottságot és a toleranciát, a dervisek szigorúan követik a rend szabályait, beleértve az imam Ali és a Tizenkét Imám tiszteletét, valamint a misztikus gyakorlatok, például a meditáció ( zikir ) és a vallási énekek ( devisek ) használatát. Fontos megjegyezni, hogy a bektási rend dervisei sokszor különböznek a más szúfi rendekben megszokott aszketikus életmódtól, mivel a bektásiak híresek voltak nyitottabb és kevésbé szigorú gyakorlatukról, például az alkoholfogyasztás vagy a nők és férfiak közös szertartásokon való részvételének megengedéséről. A fenti képen dervisek láthatók a përmeti Bektashi teqe-ben ( dervispáholy ) ( A kép forrása: Evan MacRury, 1904. március 30. )
A Bektasi hitvallás: A bektasi rend egy iszlám szúfi taríka, misztikus rend, amely más tarikátokhoz hasonlóan kiemelten fontosnak tartja a spirituális vezetőt – akit a bektasik „baba”-nak neveznek –, valamint a „négy kapu” tanát, amelyeket a követőknek át kell járniuk: a Sariátot, a Tarikátot, a Hakikátot és a Marifetet. A bektasizmus nagy hangsúlyt fektet a Waḥdat al-Wujūd ( a Lét Egysége ) doktrínájára, amelyet Ibn Arabi fogalmazott meg, és amely a panteizmus egy formájának tekinthető. Jelentős hatást gyakorolt rá a síizmus is, különös tisztelettel fordulva Ali, a Tizenkét Imám, valamint az Asúra rituális megemlékezése felé, amely az ógörög Karbalai csata emlékére szolgál.
A szúfi taríka ( arabul: طريقة, jelentése „út” vagy „ösvény” ) a szúfizmuson belüli spirituális és vallási rendekre utal. Ezek a rendek egy mester ( sejk vagy pir ) vezetése alatt működnek, és céljuk az Istennel való közvetlen, misztikus kapcsolat elérése.
A Bektashi Rend zászlaja. Középen egy 12 “hegyű” kő, a “Teslim Tash” található, amely a síita iszlám 12 imámját képviseli. Alatta tollas koszorú, a képeket pedig zöld szín veszi körül, amely az iszlámot képviseli.
Tudtad? ( történelmi érdekességek )
Az Oxfordi Egyetem régebbi, mint az Azték Birodalom. Az Oxfordi Egyetem már 1096-ban fogadta az első hallgatókat. Ezzel szemben Tenochtitlán városát a Texcoco-tónál, amely az Azték Birodalom fővárosa lett, "csak" 1325 táján alapították. |
A bektasik különösen szent napként tisztelik a Nevruzt. A Waḥdat al-Wujūd által a bektasik a végső valóságot Hak-Muhammad-Ali létében látják, amelyet azonban nem tekintenek szentháromságnak. Egyéb gyakorlataik hasonlóságot mutatnak más hagyományokkal, mint például a rituális közös étkezés ( muhabbet ) vagy az éves bűnvallomás a „baba” előtt ( magfirat-i zunub ). Hitük és rituáléik alapját a Korán és a prófétai tanítások nem ortodox és misztikus értelmezése képezi. Nincs rögzített, írott doktrínájuk, így a tanítások jelentése és magyarázata a mestertől függően eltérhet. A bektasik tisztelik más szúfi misztikusokat is, akik nem tartoznak a rendjükhöz, például Rúmit, Ibn Arabit és al-Ghazálit, akik lelkiségükben közel állnak hozzájuk. A bektasik naponta mindössze kétszer imádkoznak, és nem feltétlenül fordulnak Mekka irányába, valamint nem kötelező letérdelniük. Bár a muszlimok többségéhez hasonlóan a bektasik sem fogyasztanak sertéshúst, és nem érintenek meg teknősöket, kutyákat, kígyókat, továbbá távol tartják magukat a nyulaktól is. Néhány bektasi alkoholt iszik, és bizonyos teqékben maguk készítik a rakit. Nők egyenrangúként vesznek részt a ceremóniákon és gyűléseken, ami gyakran megbotránkoztatja a hagyományos muszlimokat, és a múltban számos találgatásra és pletykára adott okot a teqék életmódját illetően. A bektasik számára nem kötelező a ramadán böjt, de böjtölnek, vagy legalábbis nem isznak folyadékot a Muharrem hónap első tíz napjában, amely során az imám Huszein szenvedéseire és halálára emlékeznek. A gyászidőszak után következik az Asúra ünnepe, amelyen hagyományosan egy speciális édességet készítenek búzából, szárított gyümölcsökből, dióból és fahéjból. Az albán bektasik körében a Nevruz is fontos ünnep, amely a perzsa újév és az imám Ali születésnapjának megemlékezése.
Az új bektási állam terve: Albániában nemrégiben egy rendkívüli terv látott napvilágot: a „Szuverén Bektási Rend Államának” ( Shteti Sovran i Urdhrit Bektashi ) létrehozása. Az elképzelés szerint a világ legkisebb nemzetét hoznák létre, amely mindössze 0,11 km² területtel rendelkezne, és Tirana keleti részén, egy 270 hektáros területen helyezkedne el. Ez a városállam saját kormánnyal, határokkal és útlevelekkel rendelkezne. Baba Mondi, a bektasi vallás főpátriárkája, korlátlan hatalommal rendelkező vezetőként van tervezve az adott területen. Az államnak nem lenne hadserege, határőrsége vagy bírósági rendszere. Az államot „kétségtelenül mérsékeltnek” szánják, és Mondi nem tervezi semmiféle vallási vagy életmódbeli korlátozás bevezetését. Az állampolgárság kizárólag a klérus tagjaira és az állam irányításában közvetlenül részt vevő személyekre korlátozódna. Az állam hivatalos útlevele zöld színű lenne, amely az iszlám számára mélyen szimbolikus jelentőséggel bír. Az állam létrehozását Albánia miniszterelnöke, Edi Rama is támogatja, és jelenleg folyamatban van a jogi keretek kidolgozása. A végső döntés az albán parlament kezében van, de az ötlet már most heves vitákat váltott ki.
Baba Mondi bektasi vezető beszédet mond a 13. századi alevi vezető Sari Salltik szentélyében, amely az albániai Krujë-ban található. Edmond Brahimaj ( Baba Mondi ), 2011 óta a Bektashi rend vezetője. ( A kép forrása: © Godong—Universal Images Group/Getty Images )
Bár a legutóbbi népszámlálás szerint az ország lakosságának körülbelül 10%-a bektasi, az állam létrehozásának terve mégis éles bírálatokat kapott a lakosság egy részétől, akik szerint az alkotmány megsértéséről van szó. Mások, például a törökországi Alevi-Bektási Szövetség, szintén ellenzik az elképzelést, mondván, hogy a bektási filozófia nem egyeztethető össze egy vallási alapú állam gondolatával. Ugyanakkor a támogatók azt állítják, hogy az új állam a bektási hagyományok és vallási örökség védelmére szolgálna, miközben olyan értékeket képviselne, mint a tolerancia és az egyenlőség. Az állam megkülönböztető jellemzői közé tartozna a férfiak alkoholfogyasztásának és a nők öltözködési szabadságának liberális megközelítése. A Bektási Rend városállamának létrehozása történelmi jelentőségű lépés lenne, ugyanakkor számos kihívással néz szembe, legyen szó a politikai ellenállásról, nemzetközi elismerésről vagy a vallási és társadalmi vitákról. Az elképzelés mindenesetre rávilágít a bektási közösség különleges helyzetére Albániában és azon túl. Az állam létrejötte esetén nemcsak a bektási hagyományok fennmaradása válna biztosítottá, hanem a világ vallási és kulturális sokszínűségét is egyedülálló módon gazdagítaná.
Érdekesség: 270 hektár egy elég nagy terület, amit könnyen összehasonlíthatunk ismert példákkal. Egy hektár 10 000 négyzetméter, tehát 270 hektár összesen 2 700 000 négyzetmétert jelent. Ha ezt vizualizáljuk, akkor ez egy olyan terület, amit például mezőgazdasági célokra, ipari parkok vagy nagyobb parkok alakítására is felhasználhatnak. Itt van néhány példa, hogy jobban el tudd képzelni:
Példa Terület nagysága 1 foci pálya 1 hektár 270 foci pálya 270 hektár Egy nagyvárosi park 10-20 hektár Kisebb város területe 200-300 hektár Egy nagyobb farm 150-250 hektár 1 tipikus golfpálya 40-50 hektár Tehát 270 hektárnyi terület már komoly méret, és gyakran használják nagyobb fejlesztésekhez, például ipari parkokhoz, mezőgazdasági üzemekhez, vagy akár nagyobb lakóparkokhoz is. Itt van egy táblázat, amely néhány híres helyet és azok területét hasonlítja össze 270 hektárhoz, hogy jobban el tudd képzelni:
Helyszín Terület nagysága Vatikán 44 hektár Fehér Ház ( Washington D.C. ) 17,5 hektár Központi Park ( New York ) 341 hektár Eiffel-torony és környéke 7 hektár Budai Vár ( Budapest ) 59 hektár Párizsi Louvre múzeum 22 hektár Lagosi Nemzetközi Repülőtér 1 400 hektár London City ( történelmi központ ) 2 500 hektár
A cikk írásába besegített: ChatGPT ( OpenAI mesterséges intelligencia kutató laboratórium által kifejlesztett chatbot )
Hirdetés
Van véleményed? Valamit javítanál a cikkben? Vagy csak hozzászólnál?