Az 1980-as évek végétől, jellemzően az 1990-es években, a Microsoft volt az a tech cég, ahol mindenki dolgozni akart, ahogy ma a Google vagy éppen a Facebook esetében beszélhetünk erről. Az alkalmazottak jól meg voltak fizetve, részvényeket kaptak, és igazán jól éltek. 1988 nyarán került a Microsofthoz gyakornokként egy tehetséges fiatalember, Wes Cherry ( nem találtam róla Wikipédia oldalt ), aki annyira “unatkozott” a záróvizsgái előtt, hogy leprogramozott ( lemásolt ) egy akkor már ismert játékot, a számítógépére, hogy azzal üsse el az időt. Akkor még nem tudta, hogy ez a játék, mára a Windows, és úgy általában a számítógépes történelem részévé válik. A játék neve Microsoft Solitaire volt, vagyis az a játék, amivel már te is játszottál 🙂 a pasziánsz. Ez a játék, minden idők leggyakrabban használt Windows-alkalmazásai közé tartozik.
A kezdetek
Azt gondolhatnánk, hogy megalkotóját gazdaggá tette a Microsoft Solitaire, de ez nem így történt. Azt nem tudom, hogy mára Cherry milliomos lett-e ( erről később ), de az egészen biztos, hogy ha igen, nem a pasziánsz játékból, mivel soha egyetlen centet sem kapott érte a Microsofttól. De hogyan is történhetett mindez? Átverték, vagy ő “adta ajándékba”? Nézzük meg röviden ennek a történetét. Ahogy már fentebb írtuk, 1988 nyarán Cherry gyakornokként csatlakozott a Microsofthoz, akkor, amikor a cég már 2700 alkalmazottal működött, vagyis elég nagynak számított a techcégek körében. A Windows még a 2.0-s verziónál tartott, és a Word valamint az Excel első kiadásai csak nemrég jelentek meg. A cég ekkor teljes erővel dolgozott a Windows 3.0-n, amely később a grafikus felületével és több tízmilliós eladásaival meghozta a Microsoft számára a világsikert. Cherry eredetileg Macintosh gépeken dolgozott, így ismerkedett a windowsos fejlesztési környezettel. Unalmában, és mivel nem talált izgalmasabb feladatot, elkészítette a Solitaire-t. Maga a játék nem volt eredeti ötlet; gyakorlatilag a Macen már létező Klondike játékot másolta, amivel az egyetemi vizsgaidőszakban játszott. 1981-ben az Atari Program Exchange kiadta Mark Reid Klondike-játékának Atari 8-bites számítógépekre írt változatát, egyszerűen „Solitaire” címmel. Michael A. Casteel shareware verziója Macintoshra 1984-ben jelent meg először, és azóta is folyamatosan frissítik. Ezzel játszott Cherry, és ezt programozta le újra, aminek az eredménye ez lett:

Solitaire ( 1989 ), Wes Cherry, a Microsoft Windows rendszerén. ( A kép forrása: researchgate.net )
Cherry a játékot feltöltötte a Microsoft “Bogus Software” nevű belső szerverére, ahová a Windows feltörésével szórakozó srácok dobálták a kísérletezgető hobbiprojektjeiket, hogy megismerjék az API-t. Egy termékmenedzser felfedezte a Solitaire-t, és annyira megtetszett neki, hogy Bill Gates elé vitte, aki végül engedélyezte, hogy a játék bekerüljön a következő Windows-verzióba. A menedzser érve az volt, hogy a játék jól megtanítja az egér használatát, és hasznos lesz az irodai dolgozóknak egy kis szórakozásként. Gatesnek csak egy ellenvetése volt: túl nehéznek találta a játékot, de végül áldását adta. Az egyetlen változtatás, amit a játékból kivettek, a „főnökgomb” volt, amit Cherry eredetileg programozott bele, hogy egy gombnyomással el lehessen rejteni a játékot, és egy hamis Excel-táblázatot jelenítsen meg helyette, így a játékosok elkerülhették, hogy a főnök észrevegye őket játék közben. A Solitaire fejlesztésében kulcsszerepet játszott Susan Kare is, aki a Macintosh eredeti tipográfiájának grafikai tervezője volt. Miután otthagyta az Apple-t, a Microsoft felkérte több feladatra, többek között a Solitaire összes kártyájának grafikai megtervezésére.
A “türelem” játéka, Napóleon kedvence
A játék egyébként a 17. század végén jelent meg a Balti-tenger térségében, és eredetileg misztikus céllal használták: a játékos sorsának jóslására, hasonlóan a kártyajósláshoz. Később azonban addiktív játékként vált népszerűvé, olyannyira, hogy még olyan hírességek is, mint Napóleon Bonaparte, rajongtak érte. A játék nevei – „solitaire” ( magyarul „szoliter” ) és „patience” ( magyarul „türelem” ) – arra utalnak, hogy egyetlen személy számára tervezték, aki a saját tempójában játszhat vele. A Microsoft által fejlesztett Solitaire a játék egy változatán, a Klondike-on alapul. Ebben a verzióban egy teljes paklit ( 52 kártya, négy szín ) használnak, amelyet az asztalon hét oszlopban helyeznek el. Az első oszlopban (a bal szélen) hét kártya van, a másodikban hat, és így tovább, míg az utolsó oszlopban csak egy kártya található. Ezek a kártyák lefordítva kerülnek az asztalra, kivéve az egyes oszlopok legfelső kártyáját, amely felfelé néz. A megmaradt 24 kártyából lesz a húzópakli, ezek is lefordítva vannak. Az asztalon négy üres hely van, és a játék célja, hogy mindegyiket kitöltsük a kártyák megfelelő sorrendjében: Ász, 2, 3, 4, 5, 6, 7, 8, 9, Bubi, Dáma és Király. A játékos áthelyezheti a hét oszlop kártyáit is, betartva a fent említett sorrendet. A húzópakli lapjai egyesével vagy hármasával fordíthatók fel, a játékos döntése alapján. Ha a pakli elfogy, újra össze lehet keverni, és a játék folytatódik. A játék virtuális verziójában, amikor a játékos sikeresen kitölti a négy kijelölt helyet, a legjobban várt pillanat következik: egy „kártyaeső” jelenik meg a képernyőn, gratulálva a győzelemhez.

Tudtad? ( történelmi érdekességek )
| Az ókori görög olimpiák győztesei kétszer lassabban futottak, mint a mai győztesek. Még az ókor legjobb és legkitartóbb sportolói is lassabban futottak, mint a modern atléták. Pheidippidész, aki hírnökként kereste a kenyerét, egyszer 240 km-t futott kevesebb, mint 2 nap alatt, hogy Spártából Athénba futva elmondja az athéniaknak a győzelem hírét. Ezzel ő lett a történelem első maratoni futója. Phidippides hőstettének emlékére 1982-ben megkezdték a Spartathlon megrendezését - ez egy olyan verseny, melynek távja megegyezik az Athén-Spárta távolsággal. A verseny rekordja 20 óra 25 perc, de körülbelül egy nap alatt az egész mezőny be szokta fejezni a versenyt, vagyis elmondhatjuk, hogy a modern hosszútávfutók körülbelül kétszer olyan gyorsak, mint az ókori görög futók. |
A “győzelem” pillanata 🙂
Mondhatjuk, hogy a Solitaire a legnépszerűbb és legaddiktívabb játék, amit valaha készítettek a fejlesztők, de természetesen említsük meg a Solitaire mellett a Windows 3.0-tól egészen a Windows 10-ig futó olyan játékokat is, mint a Pinball, az Aknakereső vagy épp a Sakk, amelyek szintén kedvelt időtöltő játékok voltak, és sok éven át lenyűgözték a PC-felhasználók generációit.

Wes Cherry, munka közben
A hatalmas siker, amiből az alkotó “kimaradt”
Bár a Solitaire hatalmas siker lett, Cherry sosem kapott anyagi juttatást a játékért. Az amerikai törvények miatt a Microsoft jogdíjfizetési kötelezettség nélkül, “törvényesen”, de “etikátlanul” szerezhette meg a Solitaire-t. Cherry-nek nem volt jogi védelme, és nem állt mögötte semmilyen fejlesztői szakszervezet, ami kiállt volna érte. Így nem kapott jogdíjat sem. A Microsoft mindössze egy számítógépet adott neki, egy IBM XT-t, hogy azzal javíthassa a program hibáit, amikor visszatért az egyetemre. Cherry egy visszaemlékezésben, amivel egy Reddit beszélgetésre reagált, azt mondta erről a fizetségről, hogy “tökéletesen meg voltam vele elégedve, és a mai napig az vagyok“. Cherry egy másik népszerű játék, a Pipe Dream Windows-verzióját is elkészítette annak idején. Ez a játék bekerült egy “Microsoft Entertainment Pack” nevű szoftvercsomagba. „Azért már kaptam pár ezer dollár értékben részvényt” – mondta. Ha megtartotta volna azokat a részvényeket az évek során, szépen kereshetett volna velük. A Microsoft rengeteg alkalmazottjából csinált milliomost azok közül, akik a cégnél dolgoztak az 1990-es években. De mára már ezek a részvényei sincsenek meg. Miután lediplomázott, visszament a Microsofthoz, és az Excel fejlesztőcsapatához csatlakozott, ahol egészen 1999-ig dolgozott. Ezután kilépett a tech iparból, és vett egy almaültetvényt egy szigeten, nem messze Seattle-től, ahol azóta is almabor készítéssel foglalkozik a Dragons Head Cider nevű cégével, amit ugyan hobbiként indított, de ma már az életmódjává vált. Közben a játékot, 2019-ben a Strong Nemzeti Játékmúzeum felvette a Videójáték Hírességek Csarnokába, és egy Microsoft becslés szerint a megjelenésének 2020-as 30. évfordulóján még mindig 35 millió aktív havi játékosa volt, és naponta több mint 100 millió partit játszottak vele.
Hirdetés