Hunyadi Mátyás, pénzreformjával, felére csökkentette a kamatokat, stabilizálta az aranyforint-ezüstdénár árfolyamot

Hunyadi Mátyás, pénzreformjával, felére csökkentette a kamatokat, stabilizálta az aranyforint-ezüstdénár árfolyamot
 

Tudtad? ( történelmi érdekességek )

I. Ibrahim ( 1640 – és 1648 között uralkodott )  vagy más néven "Őrült Ibrahim" oszmán szultán kegyetlen, kapzsi és költekező hírében állt, Egy nap elrendelte, hogy  280 ágyasát fojtsák bele a Boszporuszba, miután egyikük hűtlenségéről szóló pletykák kezdtek el terjedni. Bár vannak történészek akik ezt nem tekintik bizonyítottnak, hisz feltételezik, hogy ebben az esetben már Köszem szultána, a szultán édesanyja, aki a háttérből tartotta a kezében a főhatalmat, közbeavatkozott volna. De mások ezt nem így gondolják. A szultán ismert kegyetlensége, az egyébként is gyakori kivégzések, feltételezik az eset hitelességét. Két ágyast hagyott életben, az egyik Turhan Hidiche volt, aki korábban fiút ( Mehmed, később IV. Mehmed szultán, aki apja halála után, 1648 – és 1687 között uralkodott ) szült a szultánnak, és később az oszmán történelem legbefolyásosabb női alakjai közé küzdötte fel magát, és vele ért véget a nők szultanátusa. Illetve korabeli elbeszélésekből, arra lehet következtetni, hogy még egy lány maradt életben, akinek a zsákját nem kötötték meg elég szorosan, és  egy francia hajó húzta ki a vízből.

Hirdetés


A bejegyzés olvasási ideje, körülbelül: 2 perc

A közgazdaságtanban Kopernikusz-Gresham törvény néven ismert az a tézis, amely kimondja, hogy amennyiben egy gazdasági rendszerben kétféle pénz van forgalomban, a rossz minőségű pénz mindig kiszorítja a jobbat, az értékállóbbat. A piac szereplői közül azok, akik mind a rossz, mind a jó pénzzel rendelkeznek, igyekeznek megszabadulni a rosszabbtól, és az értékállóbbat tartalékolják. Ezért a gazdasági életben az értéktelenebb pénz fog forogni.

Ugyancsak a lengyel csillagász, Kopernikusz fejtette ki, hogy a jó minőségű pénz „méltóságát, rangját” nemcsak annak a nemesfémtartalma adja, hanem az is, hogy ki verette azt a pénzt.

Valószínű, hogy Hunyadi Mátyás király nem ismerte (noha kortársa volt Kopernikusz) egyik megállapítást sem, mégis neki sikerült a XV. századi hazai pénzviszonyokat rendezni.

A korábbi pénzromlás megállítására hozott új szabályokat az országgyűlés jóváhagyásával 1467. március 25-én hirdették ki. Eszerint a király az ország 5 pénzverdéjében ( Budán, Kassán, Körmöcbányán, Nagyszebenben, Nagybányán ) a Zsigmond király-kori ezüstpénz mintájára verette az ezüstpénzt. A rögzített „árfolyam” alapján egy aranyforintért 20 ezüstgarast vagy 100 ezüstdénárt vagy 200 obulust adtak.

Az aranyforintok előlapjára, az ezüstdénárok hátlapjára a Mátyás által nagyon tisztelt Szűz Máriának a képe került.  Innen ered a máriás elnevezés. Magyarország védőszentjének és a gyermek Jézusnak az éremképként történő ábrázolása egészen 1939-ig jellemző a hazai pénzverésben. A pénzek felirata, a Patrona Hungariae a pénzérmék nagyságától függően teljes vagy rövidített formában olvasható.

Az állandó értékű, jó minőségű pénz veretése miatt a királyi kincstár bevételektől esett el, így ezt Mátyás a „rendkívüli” adókkal pótolta.  Uralkodása idején a „rendkívüli” adók egyre rendszeresebbé váltak, nagyjából évente vetették ki a jobbágyokra (egy jobbágyporta évi rendes adója ekkor száz dénár volt, emellett kellett fizetniük a „rendkívüli” adót is).

Hirdetés

Érem fotók: Benkő Sándor, Art-foto.

A pénzreform jótékonyan hatott a korszak hazai gazdaságára: felére csökkentek a kamatok (10%-ról 4-5 %-ra); fellendült a külkereskedelem, és az állatkivitelből jelentős bevételre tettek szert a hazai kereskedők; a külföldi kereskedők a jó minőségű magyar aranyforintokat odahaza nagy haszonnal válthatták be; növekedett a vámokból származó jövedelem.

Mátyás a pénzreform mellett a pénzügyek igazgatását is újjászervezte: a sokszor köznemesi vagy polgári származású, képzett, megbízható, a király irányítása alá tartozó kincstartó lett az összes királyi jövedelem kezelője, és ő nevezte ki az adószedőket is (az 1467-es pénzreform „atyja” a később bárói méltóságra emelt Ernusz János budai zsidó polgár volt). Mátyás pénzreformjának köszönhetően az aranyforint-ezüstdénár árfolyama stabilizálódott, és 1521-ig nem változott a pénz értéke.

forrás: penzmuzeum.hu

HASONLÓ BEJEGYZÉSEK EBBEN A TÉMÁBAN
Találtam egy “numizmatikai kirakós” játékot, ami szerintem tetszeni fog nektek!

Találtam egy nagy jópofa kis játékot, a CoinsWeekly oldal jóvoltából. "Feldarabolt" érméket lehet összerakni, mint egy puzzle-t. Vagyis hát ez >>>

Numizmatika fogalma, rövid története

A numizmatika a pénzzel és a pénztörténettel foglalkozó történeti segédtudomány. Habár a numizmatika művelői, a numizmatikusok eredetileg a régi érmék gyűjtésével és tanulmányozásával foglalkoztak, érdeklődésük ma már kiterjed >>>

Ki van az érmén? ( Commodus )

Commodus.....egy különc figurája a római császárkornak....nézzünk meg róla néhány érdekes dolgot, amit kevesen tudnak....Az Antoninus dinasztia utolsó sarja,vele együtt kihal >>>

Perth Mint ( pénzverde, ahol az 1 tonnás arany érmét őrzik )

A Perth Mint Ausztrália legrégebbi, ma is működő pénzverdéje (a korábbi verdék, a Sydney Mint és a Melbourne Mint bezárása óta). Perth East Perth városrészében, a Hay Street 310 alatt található >>>

Hirdetés

Van véleményed? Valamit javítanál a cikkben? Vagy csak hozzászólnál?