A csodaszép keszthelyi lány, aki egykor a világ legszebb nője volt, de végül egyedül, elfeledve hunyt el.

Simon Böske, eredeti nevén Simon Erzsébet, 1909. február 15-én született Keszthelyen, egy jómódú család gyermekeként. Édesapja, Simon Sándor járási tiszti főorvos, édesanyja Hoffmann Janka volt. Már fiatalon kitűnt szépségével: 1925-ben, mindössze 16 évesen elnyerte a Keszthelyi Korzó Szépe címet, majd a Balaton Tündérévé választották. Ezeket a versenyeket a Színházi Élet című magazin szervezte, és nagy népszerűségnek örvendtek.

A csodaszép Böske meghódítja Európát

1929 január 6-án, 218 induló közül Simon Böskét választották meg az első  Miss Hungary ( akkori nevén Miss Hungária ) győztesének, vagyis Magyarország legszebb nőjének. A győzelmet követően Márai Sándor a Színházi Életben így írt róla: „Egy keszthelyi orvos lányát, Simon Böskét megválasztották Miss Hungáriának. Hogy ő a legszebb magyar lány… Gratulálok kisasszony. (…) Maga nem is tudja, mire angazsálta magát.” ( mire kötelezte el magát )

Simon Böske született Simon Erzsébet ( Keszthely, 1909. február 15. – Budapest, 1970. október 28. ) az első magyar szépségkirálynő, akit 1929-ben Miss Európává is választottak, 1929. ( A kép forrása: commons.wikimedia.org )

Nem sokkal később, Párizsban Simon Böske Miss Európává is megválasztásra került, tizenhat ország legszebb hölgye közül. Ez hatalmas nemzetközi elismerést jelentett, hiszen ő lett az első magyar nő, aki ilyen rangos szépségversenyen diadalmaskodott. Simon Böske győzelme hatalmas dicsőséget jelentett az első világháború után megcsonkított Magyarország számára. Különösen nagy jelentősége volt annak, hogy a francia köztársasági elnök, a monacói herceg és számos más neves személyiség egy olyan ország lányát fogadta, amelyet Trianon frissen sújtott, és amely a háború veszteseként ellenséges államnak számított. Ebben az időszakban Magyarországon rendkívül népszerű volt lord Rothermere, az angol sajtómágnás, aki nyíltan támogatta a magyar revíziós törekvéseket.

Simon Böske Miss-Európa középen és udvarhölgyei: Miss Franciaország ( balra ) és Miss Románia ( jobbra )

Párizsban tartózkodó fia két magyar újságíró társaságában meghívta Böskét egy teadélutánra, ahol kijelentette, hogy a magyar szépségkirálynő rendkívüli megjelenése az egész világ figyelmét Magyarország tragédiájára irányítja. Böske minden nyilatkozatában – és sok ilyet kértek tőle – hangsúlyozta hazája sorsának nehézségeit, így szépsége mellett Magyarország ügye is reflektorfénybe került. Miss Európaként valóban rendkívüli figyelem övezte. Kirándulásokat tett a francia Riviérán is, több európai és amerikai filmstúdió szerződést ajánlott neki, számtalan házassági ajánlatokat kapott, sőt egy francia selyemgyár róla akart ruhakollekciót elnevezni. A Renault egy 40 lóerős autót ajándékozott volna neki, ha elfogadja a felkínált szerződést.

Simon Böske a címlapon. ( A kép forrása: Arcanum/Színházi Élet )

Ünneplés és támadások Magyarországon

Magyarországra való visszatérésekor hatalmas tömeg fogadta a Keleti pályaudvaron. Március 17-én az Újságírók Kórház- és Szanatóriumegyesülete javára autogramokat adott, amelyeket 1 pengőért lehetett megvásárolni. Ez volt az egyetlen hivatalos alkalom, amikor Miss Európától autogramot lehetett kérni. A nagy ünneplés azonban nem volt zavartalan. Ugyanezen a napon antiszemita támadás érte: egy női küldöttség Miss Palesztinának nevezte, és autója felé olyan sértő kiáltásokat intéztek, mint „Ronda zsidó lány!” és „Nem vagy magyar!”. Hazatérte után negyedórára még Horthy Miklós és felesége is fogadta a szépségkirálynőt. A kormányzó arról érdeklődött Böskénél, volt-e ideje a párizsi verseny után ellátogatni a Riviérára, mert az valóban lenyűgözően szép.

Simon Böske Miss Európaként a címlapokon. ( A kép forrása: Arcanum/Színházi Élet )

Egy különleges “döntetlen”

Bár eredetileg tervezték, hogy Böske részt vesz az amerikai Miss Universe versenyen, végül erre nem került sor. A francia sajtó április 10-én hivatalosan is cáfolta ezt az értesülést, arra hivatkozva, hogy az európai versenyzők között már lezajlott a megmérettetés, így felesleges lenne újra versenyezniük. Július 27-én azonban megrendezésre került egy párharc Miss Európa és Miss Amerika között a franciaországi Deauville kaszinójában. A zsűri végül döntetlent hirdetett, és az 50 000 frankos pénzdíjat megosztotta a két győztes között. Vagyis Böske 1929-ben, megosztva ugyan, de a világ legszebb nője lett!

“Újpesti rakpart, Simon Böske, Magyarország első szépségkirálynője, az 1929-es Miss Hungária és Miss Európa egy Indian motorkerékpáron, háttérben a Margit híd ( Auto, 1929. május 1. ).” – ( Havas Péter, ‎Angyalföld régi képeken / Fb. )

Egyedül hunyt el, szinte teljesen elfeledve 

Simon Böske nem élt a felkínált filmes és egyéb lehetőségekkel, hanem visszavonult a reflektorfényből. Hamarosan férjhez ment Brammer Pál budapesti textil-nagykereskedőhöz, ám házasságuk nem volt hosszú életű, és válással végződött ( a férj hűtlensége miatt, 1935-ben ). Második férje Jób Dániel lett, aki a Vígszínház művészeti igazgatója volt. Férjével együtt bujkált a második világháború vészterhes éveiben, és csodával határos módon sikerült elkerülnie a deportálást. A háború után teljesen visszavonultan élt, hiszen a szépségversenyek a szocializmus évtizedei alatt szóba sem jöhettek, főleg a Rákosi-diktatúra nehéz éveiben. Férjét 1949-ben kirúgták a Vígszínháztól, 1955-ben történt haláláig műfordítóként dolgozott. 1955 után egészségi állapota megromlott, mozgáskorlátozott lett, és gondozásra szorult. 1970. október 8-án hunyt el Budapesten, szinte teljesen elfeledve. A Kozma utcai izraelita temetőben nyugszik második férje mellett. Simon Böske alakja sokáig feledésbe merült, ám 2017-ben Dr. Szarka Lajos történész megírta Simon Böske naplója című könyvet, amely újra reflektorfénybe állította az első magyar szépségkirálynő életét és történetét. További érdekességeket olvashatsz Simon Böske életéről, ebben a cikkben: „Tartson kolbászt és gulyást a kezében a bírók előtt” – A keszthelyi Miss Europe története

Simon Böske