A cserebankjegyek ( replacement banknotes ), pótló bankjegyek vagy közismertebb nevükön „csillagos bankjegyek” rövid története!

A pótló bankjegy ( cserebankjegy ), közismertebb nevén „csillagjegyes bankjegy” egy olyan bankjegy, amelyet hibás példányok helyettesítésére nyomtatnak. Ez a gyakorlat lehetővé teszi a kormányok és monetáris hatóságok számára, hogy pontosan nyomon követhessék a nyomtatott bankjegyek számát. Mivel két azonos sorozatszámú bankjegy nem létezhet, a hibás példányokat olyan új bankjegyekkel helyettesítik, amelyeken egy speciális jel – például egy csillag – szerepel a sorozatszámban, jelezve, hogy pótlásként kerültek forgalomba. A világ különböző országaiban eltérő jelölések léteznek erre a célra, de a legismertebbek közé tartoznak a csillagjegyes bankjegyek.

A cserebankjegyek ( replacement banknotes ) jelölését először az Amerikai Egyesült Államok vezette be a 20. század elején. Az úgynevezett “star note” ( csillagos bankjegy ) rendszer az Egyesült Államok Bureau of Engraving and Printing ( BEP ), azaz az amerikai pénznyomda minőségellenőrzési folyamatának részeként alakult ki. Az első ismert csillagos bankjegyek ( star notes ) az 1910-es években jelentek meg, és az USA hivatalosan 1910-ben kezdte használni a cserebankjegyeket. Az ilyen bankjegyekre egy csillagot ( “✩” ) nyomtattak a sorozatszám mellé, hogy jelezzék, ezek egy hibás példányt helyettesítenek. A rendszer célja az volt, hogy a nyomtatott bankjegyek száma pontosan nyomon követhető maradjon, mivel egy adott sorozatban nem lehetett két bankjegy azonos sorszámmal. Később ezt a módszert több más ország is átvette, különböző jelölésekkel, például betűk vagy speciális karakterek használatával.

1957 B sorozatú 1 dolláros ezüst tanúsítvány, csillagos bankjegy, Granahan – Dillon, nyomólap száma: H741/419, összesen 49 280 000 darab nyomtatva.  Az utolsó 1 dolláros ezüst tanúsítvány kiadása – Az utolsó szállítmányt 1963. november 6-án bocsátották ki. ( A kép forrása: panix.com )

A nyomdai minőségellenőrzés során, ha egy bankjegyet hibásnak találnak, azt eltávolítják, sorozatszámát feljegyzik, majd egy kifejezetten pótlásra szánt bankjeggyel helyettesítik. Ez biztosítja, hogy a gyártási tételben a bankjegyek száma változatlan maradjon. Ez az eljárás időt és pénzt takarít meg, mivel nem kell egyedileg újranyomtatni az eredeti sorozatszámot. Ritka esetben előfordulhat, hogy a pótló bankjegy azonos sorozatszámot kap, mint a hibás példány, de ez nem jellemző. Ehelyett a pótló bankjegyek egy külön sorozatszámozási rendszert használnak, amely egyértelműen megkülönbözteti őket a normál bankjegyektől. A csillag szimbólumot nemcsak a pótló bankjegyeknél használják, hanem olyan esetekben is, amikor a sorozatszám meghaladná a 99 999 999-et, mivel a számozógépek nem képesek nyolcnál több számjegyet nyomtatni. Az Egyesült Államokban például, a Bureau of Engraving and Printing ( BEP ) ellenőrzi a bankjegyeket a kibocsátás előtt. Ha hibás példányokat találnak – például fejjel lefelé nyomtatott sorozatszámokat –, akkor ezeket csillagjegyes bankjegyekkel helyettesítik, hogy ne legyen két azonos sorozatszámú bankjegy ugyanabban a sorozatban. Ugyanakkor előfordultak kivételek is, például a hírhedt 2013-as B előtagú sorozat, amelynél azonos sorozatszámú bankjegyek kerültek forgalomba. Mivel a csillagjegyes bankjegyek ritkábbak, mint a normál bankjegyek, a bankjegygyűjtők körében keresettek. Egy csillagjegyes bankjegy értéke a névértékénél magasabb lehet, különösen, ha a sorozatszáma alacsony.

Nigéria, 10 Naira, 1979 – 1984 ( ND ), pótló bankjegy ( cserebankjegy ) ( A kép forrása: one.bid )

Néhány példa, pótló bankjegyek jelölésére országonként

• Egyesült Államok, India: A „✫” csillag jelöli a pótló bankjegyeket ( „csillagjegyes bankjegy” ). Ausztrália is ezt használta 1972-ig.

• Kanada: A „✽” csillag jelölte a pótló bankjegyeket 1975-ig. Később a „33” vagy „X” előtagot használták erre a célra.

• Argentína: Az „R” betű szerepel a pótló bankjegyeken.

  
  

  Tudtad? ( történelmi érdekességek )

  1816-ban nem volt nyár a Földön. A "Dido building Carthage" című William Turner festményen egy szokatlanul ragyogó Napot láthatunk. talán a művész így próbálta meg ábráozlni az indonéz Tambora vulkán kitörése miatt keletkező szokatlan fényhatásokat. 1815 áprilisában szokatlan természeti katasztrófa következett be a Földön: a Tambora vulkán kitörése annyi gázt és hamut lövellt a légkörbe, ami éghajlatváltozást okozott az egész bolygón. 1816-ot ezért nyár nélküli évnek nevezik, és a mai napig ez volt a leghidegebb év az emberiség történelme során, amióta csak dokumentáljuk az időjárási megfigyeléseket. A hőmérséklet világszerte csökkent, ami hatalmas terméskiesést, állatpusztulást és globális élelmiszerhiányt okozott. A tudósok szerint az abnormális hideg oka az 1815-ös indonéz vulkánkitörés, valamint számos más nagyobb kitörés volt 1808 és 1814 között. A légkörben felhalmozódott jelentős mennyiségű hamu következtében kevesebb napfény jutott át a sztratoszférán. Több hónapba telt, mire a hamu teljesen szétterjedt a Föld légkörében, így az 1815-ben bekövetkezett hatalmas kitörés hatása ebben az évben még nem is volt igazán észlelhető Európában, 1816 márciusában azonban már annál inkább, amikor nem érkezett a tavasz, hanem továbbra is szokatlanul télies maradt a hőmérséklet. Áprilisban és májusban rengeteg hó, eső és jégeső esett, júniusban és júliusban pedig nulla fok alatti hőmérsékletek voltak az Egyesült Államokban: New Yorkban és New Englandben a hó is esett. Németországot szokatlanul erős viharok sújtották ebben az évben, sok folyó kiöntött, Svájcban pedig az év minden hónapjában esett a hó.

  
  

• Bahama-szigetek, Srí Lanka, Malajzia, Guatemala: A „Z” betűvel jelölt bankjegyek pótló példányok.

• Skócia, Hongkong, Mongólia: A „ZZ” sorozatszám jelzi a pótló bankjegyeket.

• Szingapúr: A „Z/0” előtaggal ellátott bankjegyek pótló példányok.

• Indonézia: Az „X” betű jelöli a pótló bankjegyeket.

• Irak, Kuvait: Az „XX/99” előtagot használják a pótló bankjegyekre.

• Zambia: A „X3” előtag jelöli a polimer pótló bankjegyeket.

• Thaiföld: Az „Sพ, 0Sพ, 1Sพ, 2Sพ …” sorozatszámozás jelzi a pótló polimer bankjegyeket.

• Szerbia: A „ZA” betűkombináció a pótló bankjegyek jele.

• Nigéria: A „DZ” betűkombináció jelzi a pótló bankjegyeket.

• Egyiptom: A 100, 200, 300, 400 stb. előtagú sorozatszámok pótló bankjegyeket jelölnek.

Mivel a pótló bankjegyek kizárólag hibás példányok helyettesítésére készülnek, pontos kibocsátási mennyiségük nem mindig ismert, ezért ritkaságuk is változó lehet. Néhány bankjegygyűjtő kifejezetten ezekre a különleges darabokra specializálódik. A pótló bankjegyek egyaránt léteznek papír és polimer formában, és fontos szerepet játszanak a pénznyomtatás ellenőrzésében.