Tudtad? ( történelmi érdekességek )

1816-ban nem volt nyár a Földön. A "Dido building Carthage" című William Turner festményen egy szokatlanul ragyogó Napot láthatunk. talán a művész így próbálta meg ábráozlni az indonéz Tambora vulkán kitörése miatt keletkező szokatlan fényhatásokat. 1815 áprilisában szokatlan természeti katasztrófa következett be a Földön: a Tambora vulkán kitörése annyi gázt és hamut lövellt a légkörbe, ami éghajlatváltozást okozott az egész bolygón. 1816-ot ezért nyár nélküli évnek nevezik, és a mai napig ez volt a leghidegebb év az emberiség történelme során, amióta csak dokumentáljuk az időjárási megfigyeléseket. A hőmérséklet világszerte csökkent, ami hatalmas terméskiesést, állatpusztulást és globális élelmiszerhiányt okozott. A tudósok szerint az abnormális hideg oka az 1815-ös indonéz vulkánkitörés, valamint számos más nagyobb kitörés volt 1808 és 1814 között. A légkörben felhalmozódott jelentős mennyiségű hamu következtében kevesebb napfény jutott át a sztratoszférán. Több hónapba telt, mire a hamu teljesen szétterjedt a Föld légkörében, így az 1815-ben bekövetkezett hatalmas kitörés hatása ebben az évben még nem is volt igazán észlelhető Európában, 1816 márciusában azonban már annál inkább, amikor nem érkezett a tavasz, hanem továbbra is szokatlanul télies maradt a hőmérséklet. Áprilisban és májusban rengeteg hó, eső és jégeső esett, júniusban és júliusban pedig nulla fok alatti hőmérsékletek voltak az Egyesült Államokban: New Yorkban és New Englandben a hó is esett. Németországot szokatlanul erős viharok sújtották ebben az évben, sok folyó kiöntött, Svájcban pedig az év minden hónapjában esett a hó.
Posted in

400 éve eltemetett “vámpír” tért vissza a múltból! 3D technológiával rekonstruálták “Zosia”, a lengyelországi “vámpír” arcát!

Lengyelországban, a toruńi Nicolaus Copernicus Egyetem régészei rekonstruálták egy nő arcképét, akit egy 17. századi „vámpírsírban” temettek el Pień közelében, Dąbrowa Chełmińska területén. A sírt 2022-ben fedezte fel Prof. Dariusz Poliński kutatócsoportja. A női maradványok nyakára sarlót helyeztek, a bal láb nagyujjára pedig lakatot erősítettek – ezek a tárgyak a korabeli hiedelmek szerint megakadályozták, hogy az elhunyt visszatérjen szellemként vagy vámpírként. – írta meg a Reuters

Ez a temetés jól tükrözi az európai folklór azon időszakát, amikor a vámpírokkal és a természetfelettivel kapcsolatos babonák elterjedtek voltak. A 17-18. században sok európai közösségben hittek abban, hogy a halottak visszatérhetnek és veszélyeztethetik az élőket, ezért védekezési módszereket alkalmaztak a feltételezett fenyegetések ellen.

A sírt, még 2022-ben fedezte fel a Dariusz Poliński professzor által vezetett kutatócsoport. ( A kép forrása: Toruń Ewolucja Oktatási Egyesület )

A helybeliek által Zosiának elnevezett nőt több tucatnyi más nővel együtt temették oda, akikről szintén azt gondolták, hogy vámpírok. A Pień Projekt részeként egy interdiszciplináris csapat rekonstruálta a Zosia arcképét egy 3D-s modell alapján. Dr. Alicja Drozd-Lipińska antropológiai elemzést végzett a maradványokon, míg Dr. Łukasz Czyżewski előkészítette a koponya 3D nyomtatását. DNS- és izotópelemzések alapján a nő skandináv származású lehetett. Orvosi vizsgálatok kimutatták, hogy hemangiómában ( jóindulatú érdaganat ) szenvedett, amely fájdalmakkal járhatott és látható mellkasdeformitásokat okozott. Zosia 18-20 éves, lehetett a halálakor, és koponyájának vizsgálatából arra következtettek, hogy ájulással és erős fejfájással járó betegsége is lehetett, esteleg mentális problémákkal is küzdhetett.

 

Tudtad? ( történelmi érdekességek )

1992 májusában az olasz maffia egyik legnagyobb visszhangot kiváltó merénylete során 400 kilónyi robbanóanyagot rejtettek egy autópálya alá, amellyel meggyilkolták Giovanni Falcone vizsgálóbírót.

A rekonstruált 3D-s portré. Így nézhetett ki a sírba temetett fiatal nő, “Zosia”.  ( A kép forrása: Toruń Ewolucja Oktatási Egyesület )

Ezek a rendellenesség hozzájárulhattak ahhoz, hogy a nő társai szemében különcnek tűnjön, és ezzel magyarázható, hogy babonás félelmek céltáblájává vált. A kutatás során Dr. Magnus Lundgren DNS-teszteket végzett, míg Paige Lynch doktori hallgató izotópelemzést végzett. A munkálatok célja a „Pień vámpírjának” életbeli megjelenésének rekonstruálása volt. A Pień temető területén folyó kutatások 2024-ben is folytatódtak, UV-lámpás vizsgálatokkal és geofizikai felmérésekkel, amelyek további temetkezések nyomait tárhatták fel, és 2025-re további terepmunkákat terveznek.

Hirdetés