2 eurós emlékérmét bocsát ki Monaco, I. Albert monacói herceg halálának 100. évfordulója alkalmából.
Hirdetés

Tudtad? ( történelmi érdekességek )
1816-ban nem volt nyár a Földön. A "Dido building Carthage" című William Turner festményen egy szokatlanul ragyogó Napot láthatunk. talán a művész így próbálta meg ábráozlni az indonéz Tambora vulkán kitörése miatt keletkező szokatlan fényhatásokat. 1815 áprilisában szokatlan természeti katasztrófa következett be a Földön: a Tambora vulkán kitörése annyi gázt és hamut lövellt a légkörbe, ami éghajlatváltozást okozott az egész bolygón. 1816-ot ezért nyár nélküli évnek nevezik, és a mai napig ez volt a leghidegebb év az emberiség történelme során, amióta csak dokumentáljuk az időjárási megfigyeléseket. A hőmérséklet világszerte csökkent, ami hatalmas terméskiesést, állatpusztulást és globális élelmiszerhiányt okozott. A tudósok szerint az abnormális hideg oka az 1815-ös indonéz vulkánkitörés, valamint számos más nagyobb kitörés volt 1808 és 1814 között. A légkörben felhalmozódott jelentős mennyiségű hamu következtében kevesebb napfény jutott át a sztratoszférán. Több hónapba telt, mire a hamu teljesen szétterjedt a Föld légkörében, így az 1815-ben bekövetkezett hatalmas kitörés hatása ebben az évben még nem is volt igazán észlelhető Európában, 1816 márciusában azonban már annál inkább, amikor nem érkezett a tavasz, hanem továbbra is szokatlanul télies maradt a hőmérséklet. Áprilisban és májusban rengeteg hó, eső és jégeső esett, júniusban és júliusban pedig nulla fok alatti hőmérsékletek voltak az Egyesült Államokban: New Yorkban és New Englandben a hó is esett. Németországot szokatlanul erős viharok sújtották ebben az évben, sok folyó kiöntött, Svájcban pedig az év minden hónapjában esett a hó. |
Hirdetés
A Monacói Hercegség a következő hetekben bocsát ki egy 2 eurós emlékérmét 2022-es verdejellel, I. Albert monacói herceg halálának 100. évfordulója alkalmából. A 2022 eleji megemlékezéseken II. Albert herceg felidézte elődje, I. Albert herceg belső munkájának fontosságát a XX. századi Hercegség építésében.
Külön említette a kórház, a kikötő és a gimnázium létrehozását. II. Albert ellátogatott a községi könyvtárba is, amelyet ma „ I. Albert hercegnek ” hívnak. Nagyméretű fényképes portrét mutatott be üknagyapjáról, aki a városi könyvtárat is alapította és a hercegi palota könyvtárát felújította. Kiemelte azt is, hogy a tegnapi kérdések gyakran keresztezik a ma és a holnap kihívásait, sürgetve I. Albert herceg hagyatékának folyamatos újjáélesztését és a magunkévá tételét, a jogállamiság követelményei és a változásokhoz való folyamatos alkalmazkodás alapján. világ. A várható verési darabszám 15.000 érme, prof állapotban.
I. Albert monacói herceg, becenevén “a tudós herceg” ( Párizs, 1848. november 13. – Párizs, 1922. június 26. ) monacói uralkodó, természettudós, oceanográfus, a Magyar Tudományos Akadémia tagja. 1889. szeptember 10-étől 1922. június 26-án bekövetkezett haláláig volt országa uralkodója.
1869-ben Albert herceg megkezdi a kiképzését, hogy tiszt legyen a francia császári haditengerészetnél Lorientban. 1869-ben vásárol egy kis hajót. „ Isabelle II ”-nek nevezi el, és végighajózik vele a francia és az olasz partokon. Idővel egyre tapasztaltabb tengerésszé vált. 1870-ben 22 éves volt, amikor szenvedélyesen érdeklődni kezdett a tenger élővilágának tudományos feltárása iránt. Számos mélytengeri oceanográfiai és térképészeti tudományos expedíciót szervezett vagy támogatott. Maga is részt vett többek között a Spitzbergák tudományos feltárásában. Többször látogatást tett Carladès grófjánál, ahol egyes feltárásokat vezetett, továbbá a hercegség történelmi archívumában kutatott.
Hirdetés
1889-ben megalapította az Oceanográfiai Intézetet, 1899-ben a Monacói Oceanográfiai Múzeumot, 1906-ban a párizsi Oceanográfiai Múzeumot, 1919-ben pedig a párizsi Ősembertani Intézetet. Tagja volt a Földrajzi Társaságnak és a Brit Akadémiának, külső tagja a Magyar Tudományos Akadémiának. 1909-ben elnyerte az aranyérmet a számos tudományos hozzájárulásárt. – wikipedia.org
Hirdetés
Van véleményed? Valamit javítanál a cikkben? Vagy csak hozzászólnál?