Korábban még soha nem hallott náci hangfelvételeket, hoztak nyilvánosságra – a történelmi jelentőségű anyag megerősíti, hogy a holokausztot közvetlenül Hitler rendelte el!

Amerikai kutatók szerint Adolf Hitler adta ki a parancsot a zsidók tömeges meggyilkolására, az úgynevezett „végső megoldásra”, amelynek következtében Európában mintegy 5-6 millió ember vesztette életét. Új bizonyítékok kerültek elő hangfelvételek és átiratok formájában, amelyeken Bruno Streckenbach SS-tiszt arról beszél, hogy közvetlen parancsot kaptak a zsidók kiirtására magától a Führertől. A kaliforniai Stanford Egyetem Hoover Intézete több mint 800 digitalizált hangfelvételt és átiratot hozott nyilvánosságra, melyek alátámasztják, hogy Hitler személyesen rendelte el a holokauszt végrehajtását – számolt be róla az Israel Hayom.

Himmler és Hitler ( sétapálcával ) sétál a berghofi rezidencia körül Berchtesgadenben ( München mellett ), 1944. április 3-án.

A hangfelvételek között olyan titokban rögzített interjúk is megtalálhatóak, amelyek magas rangú náci vezetőkkel készültek, miután Dél-Amerikába menekültek, hogy részben rejtőzködve éljenek. A felvételek Németország második világháborús kapitulációjának 80. évfordulója előtt válnak elérhetővé. A dokumentumok a Gerd Heidemann-gyűjtemény részét képezik, amelyet a Stanford Egyetemen működő Hoover Intézet Könyvtára és Levéltára őriz. Thomas Weber, az Aberdeeni Egyetem történészprofesszora és a Hoover Intézet vendégkutatója a gyűjteményt úgy jellemezte, mint „a Harmadik Birodalommal és a szélsőségesek belső világával kapcsolatos legfontosabb magángyűjtemény, amelyet valaha egyetemi archívum szerzett meg.” A felvételeken több magas rangú náci tiszt vallomása hallható, akik részletesen beszélnek a háború és a holokauszt során alkalmazott módszerekről, valamint a kegyetlen kivégzésekről. Az egyik felvételen Streckenbach elismeri, hogy Hitler konkrét utasítást adott a „végső megoldás” végrehajtására, azaz a zsidóság szisztematikus megsemmisítésére.

Reinhard Heydrich ( balra ) és Bruno Streckenbach ( jobbra ), 1941

Streckenbach a Harmadik Birodalom legbrutálisabb bűncselekményeiben is szerepet játszott, többek között az 1939-es lengyelországi tömegmészárlásokban, valamint az Einsatzgruppen nevű halálosztagok működtetésében, amelyek zsidók százezreinek életét oltották ki. Bár ügyészek legalább egymillió ember meggyilkolásáért próbálták felelősségre vonni, végül soha nem ítélték el. Az Israel Hayom rámutat: a most nyilvánosságra került felvételek különösen fontosak, mivel sok történész máig vitatja, hogy a holokauszt közvetlenül Hitler parancsára indult-e, vagy inkább a náci rendszer alá tartozó parancsnokok saját kezdeményezésére. A felvételeken Streckenbach arról számol be, hogy először egy régi barátjától, Erwin Schulztól hallott a tervről, aki a nyugat-ukrajnai kivégzéseket felügyelte, és elmondta neki, mennyire megviselte, amikor szemtanúja lett a zsidók lemészárlásának. Streckenbach szerint Schulz remegett, és azt kérdezte: „Mit csinálunk?” Mire ő csak annyit válaszolt: „Nem tehetünk semmit. Parancsot kaptunk.”

Gerd Heidemann ( balra ), német újságíró és Klaus Barbie ( jobbra ) SS-Hauptsturmführer, katona és Gestapo-tag volt. Ragadványneve, a „lyoni mészáros”, avagy „lyoni hóhér”. 1979, Bolívia.

Streckenbach ezután közvetlen feletteséhez, Reinhard Heydrichhez fordult, aki röviden csak annyit mondott neki: „Most már maradjon csendben, ne szóljon bele, mert ez a Führer parancsa. Ő választotta ki az SS-t a végrehajtásra. Sem ő, sem Heinrich Himmler nem tehet ellene semmit.” Weber szerint, történelmi jelentőségű, hogy Streckenbach ilyen egyértelműen kijelentette: a holokauszt első parancsa közvetlenül Adolf Hitlertől származott. Weber kiemelte: míg sok náci vádlott a háború utáni perekben megpróbálta kisebbíteni saját felelősségét, Streckenbach vallomása példátlan erejű bizonyíték arra, hogy a legfelsőbb vezetés tudatosan rendelte el a népirtást. A „végső megoldás” végrehajtása 1942 januárjában vált a hitleri Németország hivatalos politikájává: célja az európai zsidóság – mintegy 11 millió ember – teljes kiirtása volt. A holokauszt során a zsidókon kívül körülbelül kétszázezer roma, valamint homoszexuálisok, testi és szellemi fogyatékkal élők is az áldozatok közé kerültek. A budapesti Holokauszt Emlékközpont szerint az áldozatok száma becslések szerint 5-6 millió között lehet, közülük mintegy félmillió-hatszázezer magyar zsidó volt. A Magyar Országgyűlés 2000-ben döntött arról, hogy minden év április 16-án emléknapot tartanak a holokauszt magyar áldozatai tiszteletére – ezen a napon kezdődött 1944-ben a zsidók gettóba zárása Északkelet-Magyarországon és Kárpátalján.