Hirdetés


Volt idő, amikor a szovjetek egyik legfőbb katonai célpontja egy hot dog stand volt! ( bár ők ezt nem így tudták )


A bejegyzés becsült olvasási ideje 4 perc

Bizonyára vannak néhányan az olvasóink között is, akik saját maguk is megtapasztalták az úgynevezett hidegháború időszakának nyomasztó “hangulatát”. Emlékeznek még a politikai instabilitás azon időszakára, ami a mai napig egyedülálló a világtörténelemben. A nemzetközi feszültség, ilyen, magas szintű korszaka, 1947-ben kezdődött, legalábbis a történelem könyvek így írják. 

Napjainkban. Középen még mindig ott áll egy épület, a régi hot dog stand helyén.

 

Mi is volt az a hidegháború?

A II. világháború után, szinte borítékolható volt, hogy az addig viszonylag jól működő szövetségek amelyek a náci Németország ellen jöttek létre, felbomlanak majd. Még a földrajzi elhelyezkedés is ezt erősítette, hisz a két legerősebb szövetséges, a két egymástól ideológiailag is legkülönbözőbb szövetséges, az Egyesült Államok, és Szovjetunió, pont egymással szemben, “balról” ( nyugat ), és “jobbról” ( keletről ) támadta a Harmadik Birodalmat, legalábbis jellemzően ebből a két irányból. A szövetségesek végül teljesen felszámolták a német hadsereget, és az Elba folyó átszakadt hídján a németországi Torgauban 1945. április 25-én, elérték egymás vonalait. A találkozás ekkor még barátságos, és szívélyes volt.

 

Tudtad? ( történelmi érdekességek )

A reneszánszkori Velencében egy erőszakot tévőnek kétféle büntetési lehetőséget kínáltak. Az első szerint börtönbe mehetett, és büntetést kellett volna fizetnie, a másik szerint feleségül kellett vennie a megerőszakolt nőt. A férfik általában a  házasságot választották.

Az Egyesült Államok első hadseregének gyalogosai ( balra ) üdvözlő kezet nyújtottak az orosz csapatoknak ( jobbra ) az Elba folyó átszakadt hídján a németországi Torgauban 1945. április 25-én. A két nemzet katonáinak találkozása kettévágta a birodalmat. ( AP fotó )

A győzelem után azonnal a világ “felosztásáról” kezdtek tárgyalni, úgy mintha azt a Harmadik Birodalom is tette volna a szövetségeseivel, ha ő nyeri a háborút.Vagyis igazából ebben ( sem ) voltak akkora különbségek. Részletekbe nem mennék bele. Legyen elég annyi, hogy az addigi “nagy barátságból”, erős szembenállás lett. Miután az Egyesült Államok bevetette az atombombát ( kétszer is ) a még mindig harcoló Japán ellen, magabiztosnak érezhette magát egy ideig. A két hatalom között nőtt a feszültség. A hidegháború kifejezését az amerikai publicista, Walter Lippmann alkotta meg 1947-ben. A hidegháború egy olyan politikai és ideológiai konfliktust jelöl ( tényleges katonai összetűzések nélkül ), amely az Egyesült Államok és a Szovjetunió között zajlott a második világháborút követő években. A hidegháború, hideg is maradt egy ideig, amikor is a szovjeteknek is sikerült megépíteniük a saját atombombájukat 1949 augusztusában. Ezzel ugyan azonnal helyreállt a “hatalmi egyensúly” katonai téren, azonban ennek köszönhetően mégis “eszkalálódott” a konfliktus. A világ is két részre szakadt. Eddigre már egyértelműen meghatározható volt, hogy melyik ország “kommunista” ( Szovjetunió és szövetségesei, erőszakkal megszállt országok ), és melyik “kapitalista” ( Egyesült Államok, és szövetségesei, erőszakkal megszállt országok ). Mindkét nagyhatalom, az úgynevezett “védelme alatt” álló országokból egy-egy katonai szövetséget szervezett: főként a nyugati régióban 1949-ben az Egyesült Államok vezetésével megszületett az Észak-atlanti Szerződés Szervezete, míg keleten 1955-ben szovjet irányítás alatt alakult meg a Varsói Szerződés. Innentől már nem volt megállás, és egészen 1991-ig, a Szovjetunió felbomlásáig ( hidegháború végéig ) azt figyelte a világ, hogy éppen mi lesz az az esemény, ami kirobbantja a III. világháborút. Kémek lepték el ( addig is voltak bőven ) a világot, beindultak az egymást bíráló, lejárató propaganda gépezetek, proxy háborúk kezdődtek, és még az űrben is “csata folyt”.

A kiemelt célpont 🙂

Természetesen a két hatalmi tömb, folyamatosan terveket szőtt a másik ellen. Ebbe beletartoztak a tényleges háborús tervek, vagy “csak” a vezetők likvidálása, a másik ország destabilizálása. Az űrben keringő műholdak pedig kémkedtek egész nap, szinte csak arra használták őket. Ebből az időszakból szeretném megmutatni nektek azt az “esetet”, amikor a szovjetek legfőbb célpontja egy hot dogos stand volt. Mind az Egyesült Államok, mind a Szovjetunió hatalmas atomfegyver arzenált halmozott fel ( amelyeket német tudósok segítségével építettek ), és mindkét ország a másikra irányította ezeket a  rakétákat azzal a szándékkal, hogy esetleges konfliktus esetén percek alatt lerombolja az ellenfél katonai és gazdasági kapacitását. A repülőterek, gyárak és városok ugyanolyan kiszemelt célpontok voltak, mint a földalatti katonai létesítmények, amelyek közül néhány több méterrel a felszín alatt épült. Amikor a szovjetek kidolgozták haditerveiket, nem volt kétséges, hogy a lista első helyén ( legfőbb célpont ) a Pentagon lesz. Washington városában az észak-amerikai fegyveres erők legfőbb parancsnokságának otthont adó épület. Logikus feltételezés, és valószínűsíthető is, hogy a legtöbb katonai vezetőt, egyszerre, a Pentagon épületének elpusztításával lehet kiiktatni. Ez pedig kritikus lehet a hadsereg irányítására nézve, ami sebezhetőbbé teszi Amerika védelmi képességeit. Ezt nyilván az amerikaik is tudták, de bíztak a saját védelmi képességeikben, ezért mindezek ellenére továbbra is mindenki bejárt dolgozni, minden nap a Pentagonba, és ha éhes volt elment venni egy hot dogot az épület közepén álló stand-hoz. Ide:

A Pentagon központi udvarán lévő hot dog stand, még az átépítés előtt. A fenti képen már az új épület látható, azonban a régi “bagolycsalit” ( a stand tetején ) meghagyták, és az új épületen is látható! ( A kép forrása: Steven Donald Smith, defense.gov )

A legenda szerint, ami valószínűleg nem feltétlenül csak az, a szovjetek a műhold felvételek elemzésekor vették észre, hogy a Pentagon közepén található épület körül csoportosul általában a legtöbb ember. Arra a következtetésre jutottak, hogy ez az épület az egyik legfontosabb épület az építményen belül, és elképzelhető, hogy egy földalatti bunker álcázott lejárata, vagy fontos “tárgyalóterem”. Nos akár lehetett volna az is, de nem az volt. Csak egy sima hot dog-os stand 🙂 , de valóban az egyik legfontosabb épület volt a Pentagonon belül. Ide jártak enni a dolgozók, diplomaták, a látogatók, és még a kémek is 🙂 . A szovjeteknek is voltak kémeik, akik próbáltak információkat szerezni az épületről, de amikor csak azt tudták megerősíteni, hogy valóban csak enni járnak oda az emberek, az még gyanúsabb lett a szovjet katonai vezetésnek. Éppen ezért kiemelt célpontnak tekintették ( és célba is vették ), egészen a hidegháború végéig, amikor kiderült számukra is, hogy bár fejlett kémműholdakkal rendelkeztek, mégsem voltak képesek 100%-os bizonyossággal eldönteni egy apró épületről, hogy katonai célpont-t, vagy csak egy hot dog árusító stand. Végül az eredeti hot dog standot 2006-ban lebontották, de funkcióját tekintve, továbbra is élelmiszerrel szolgálja ki mind a dolgozókat, mind a látogatókat. Mindazonáltal megjegyezném, hogy egy atomcsapás esetén, igazából teljesen mindegy lett volna, hogy hol éri a támadás a Pentagont. Az így is – úgy is megsemmisült volna, azonban így utólag, legalább maradt számunkra egy kicsit vicces, mókás történet is ebből a paranoiás korszakból.

Hirdetés


Van véleményed? Valamit javítanál a cikkben? Vagy csak hozzászólnál?


Legfrissebb bejegyzések