Hermann Göring ( 1893–1946 ) a náci Németország egyik legismertebb és legbefolyásosabb vezetője volt. Az első világháborúban vadászpilótaként szerzett hírnevet, majd Adolf Hitler hatalomra jutása után gyorsan a rendszer egyik legfontosabb emberévé vált. A Luftwaffe vezetőjeként, a Harmadik Birodalom második számú vezetőjeként és a náci állam egyik leggazdagabb személyeként hatalmas politikai és gazdasági hatalom összpontosult a kezében. Göring személyiségét azonban nemcsak politikai szerepe határozta meg. Életmódját a fényűzés, a vadászat, a műkincsek gyűjtése és az egzotikus állatok iránti különleges érdeklődés is jellemezte. Hatalmas birtokán, a Brandenburg tartomány erdeiben fekvő Karinhallon ritka állatokat is tartott, amelyek számára nem csupán kedvtelést jelentettek, hanem a hatalom, az erő és a természet feletti uralom jelképei is voltak. A hozzá kapcsolódó történetek között különösen híresek az oroszlánokról szóló beszámolók. Bár a későbbi legendák sok részletet eltúloztak, az bizonyos, hogy Göring valóban tartott oroszlánokat, és ezek az állatok szorosan kapcsolódtak ahhoz a képhez, amelyet saját magáról kialakítani kívánt.
Göring legismertebb birtoka a Karinhall nevű rezidencia volt, amelyet első felesége, Carin Göring emlékére nevezett el. A hatalmas birtok nem egyszerű vidéki kastély volt: reprezentációs célokat szolgált, vadászterületekkel, értékes műkincsekkel és különféle állattartási lehetőségekkel rendelkezett. Göring szenvedélyes vadász volt, és különösen kedvelte a nagyméretű, különleges állatokat. Az egzotikus fajok tartása jól illett ahhoz a szerephez, amelyet önmagáról kialakított: egy hatalmas birodalom uralkodóihoz hasonló életet kívánt élni. Az oroszlánok ebben a világban különleges jelentőséggel bírtak, hiszen évszázadok óta az erő, a bátorság és az uralom jelképeinek számítottak.
Hermann Göring fogadja a japán ifjúsági küldöttség tagjait karinhalli rezidenciáján 1938. július 7-én. A felvétel jól szemlélteti a náci vezető reprezentációs világát: Göring a fényűző birtokán külföldi vendégeket fogadott, miközben igyekezett a hatalom, a gazdagság és a nemzetközi tekintély képét közvetíteni. Karinhall nem csupán Göring magánrezidenciája volt, hanem egyfajta politikai színpad is, ahol magas rangú vendégeket, katonai vezetőket és külföldi delegációkat látott vendégül. A birtok a vadászat, a műkincsek és az egzotikus állatok iránti szenvedélyének is helyet adott, és fontos szerepet játszott abban az imázsban, amelyet Göring a Harmadik Birodalom egyik leghatalmasabb vezetőjeként magáról kialakított. ( A kép forrása: National Archives of Poland ( NAC ), 1938. július 7., ismeretlen szerző. )
A történelmi források alapján Göringnek valóban voltak oroszlánjai. A beszámolók szerint több oroszlánkölyök került hozzá a berlini állatkertből, részben kölcsönzés vagy együttműködés keretében. Az állatokat fiatal korukban könnyebb volt kezelni, ezért egy ideig Göring környezetében, berlini rezidenciáján vagy Karinhallban tarthatták őket. Amikor azonban a kölykök felnőttek és már veszélyesebbé váltak, valószínűleg visszakerültek az állatkertbe. Egyes visszaemlékezések és későbbi történetek szerint Göring különösen ragaszkodott ezekhez az állatokhoz. Göring és az oroszlánkölykök kapcsolatáról több korabeli fénykép és filmfelvétel is fennmaradt. Ezeken látható, amint a náci vezető az állatokkal foglalkozik, játszik velük, illetve büszkén mutatja be őket vendégeinek. Az oroszlánok jól illeszkedtek ahhoz a képhez, amelyet Göring saját magáról kialakítani kívánt: a hatalmas, félelmet nem ismerő vadász és birodalmi vezető képéhez.
Hermann Göring kedvenc oroszlánkölykével, Cäsarral ( egyes források szerint Mucki ), a képen grandiózus carinhalli kastélyában. A fényképet a Library of Congress Prints and Photographs Division őrzi a Hermann Göring-gyűjtemény részeként. A felvétel az 1936 januárja és márciusa közötti időszakból származó fotóalbumban található, amely Göring tevékenységeit dokumentálja. A képen Hermann Göring oroszlánok társaságában látható, ami jól szemlélteti az egzotikus állatok iránti érdeklődését és azt a gondosan kialakított képet, amelyet magáról mint hatalmas, természet felett uralkodó vezetőről kívánt sugározni. A kép eredeti képaláírása régi, nem minden részletében ellenőrzött adatokat tartalmazó nyilvántartásból származik, ezért a pontos körülmények – például az állatok neve vagy a felvétel készítésének minden részlete – nem tekinthetők teljes bizonyossággal igazoltnak. Maga a fénykép azonban hitelesen dokumentálja, hogy Göring valóban tartott és bemutatott oroszlánokat, amelyek a náci elit fényűző és reprezentatív életmódjának részét képezték. ( A kép forrása: Library of Congress Prints and Photographs Division, Washington, D.C.; Hermann Göring Collection; Photoarchiv Generalfeldmarschall Hermann Göring, vol. 12, p. 68, no. 10. )
Több visszaemlékezés szerint Göring különösen kedvelte ezeket az állatokat, és kölyökkorukban szoros kapcsolatot alakított ki velük. Ugyanakkor a későbbi történetek egy része – például az egyes oroszlánok neve, pontos száma vagy bizonyos különleges események – nem minden esetben ellenőrizhető biztos történelmi források alapján. Hasonlóan bizonytalanok azok az állítások is, amelyek pontos számot említenek – például hogy Göring összesen hét oroszlánt tartott volna –, vagy amelyek konkrét neveket adnak az állatoknak, például a „Caesar” és „Mucki” elnevezéseket. Elképzelhető, hogy valóban léteztek ilyen nevű állatok, de ezek az adatok nem tartoznak a biztosan dokumentált történelmi tények közé. Ami viszont jól illeszkedik Göring személyiségéhez, az az állatok felhasználása saját imázsának építésében. A náci vezető gyakran jelent meg vadászruhában, fegyverekkel, trófeákkal és különleges állatok társaságában.
Tudtad? ( történelmi érdekességek )
| A 14. századi Angliában a futball még egy szabályok nélküli, kegyetlen, játéknak nem igazán nevezhető időtöltés volt, így hamarosan be is tiltották. Ellentétben az íjászattal, amelynek gyakorlását kötelezővé tették. |
Ezek a képek azt sugallták, hogy ő a természet ura, erős és kiváltságos személyiség – pontosan azt a képet, amelyet a náci propaganda és saját maga is terjeszteni kívánt. A második világháború végére azonban ez a világ összeomlott. Berlin bombázások alatt állt, az állatkertek fenntartása egyre nehezebbé vált, és az élelemhiány az állatokra is súlyos hatással volt. A berlini állatkert a háború során hatalmas károkat szenvedett: a korábbi több ezer állatból csak kevés élte túl a harcokat. 1945 áprilisában, Berlin ostroma idején több veszélyes állatot is el kellett pusztítani, mert a sérült ketrecek miatt fennállt a veszély, hogy kiszabadulnak a romok közé. A nagymacskák közül is több elpusztult vagy kényszerűségből lelőtték őket. Nem bizonyítható azonban teljes bizonyossággal, hogy ezek között pontosan mely állatok voltak Göring egykori oroszlánjai. A háború utáni években a berlini lakosság súlyos élelmiszerhiánnyal küzdött. Az állatkertben elpusztult állatok közül bizonyos esetekben a húsukat felhasználták, mivel sok ember éhezett. Ez a tragikus helyzet jól mutatja, milyen hatalmas pusztítást okozott a háború: néhány évvel korábban még a hatalom és fényűzés jelképeként bemutatott egzotikus állatok végül ugyanannak a pusztulásnak lettek áldozatai, amelyet a náci Németország indított el.
Kapcsolódó tartalom
Hermann Göring és az oroszlánjai története egyszerre szól a hatalom látványos bemutatásáról és egy korszak összeomlásáról. Göring számára az egzotikus állatok nem egyszerű házi kedvencek voltak, hanem saját nagyságának és kiváltságos helyzetének jelképei. Bár a hozzá kapcsolódó oroszlántörténetek egy része később kiszíneződött, és több részlet – például az állatok pontos száma, neve vagy bizonyos különleges események – nem bizonyítható teljes bizonyossággal, maga az alapvető tény történelmileg megalapozott: Göring valóban tartott oroszlánokat, és ezek a náci elit fényűző világának részét képezték. Az állatok sorsa pedig szimbolikusan is összekapcsolódott a Harmadik Birodalom végével. A háború elpusztította azt a világot, amelyben Göring még hatalmas birtokokon, ritka állatok között élt, és megmutatta, hogy a politikai hatalom, a gazdagság és a látványos külsőségek végül milyen törékenyek lehetnek.
A cikket írta: ChatGPT ( OpenAI mesterséges intelligencia kutató laboratórium által kifejlesztett chatbot )
Hirdetés
