Pap Melinda, az MTI tudósítója jelenti: Kolozsvár, 2023. július 14., péntek ( MTI ) – Tíz év zárva tartás után szeptemberben megnyitja a nagyközönség előtt a brassói fellegvárat az erdélyi város önkormányzata, mely átvette az erődítményt – számolt be pénteken a Buna Ziua Brasov helyi lap.
Brassó önkormányzata a napokban vette át a város fölé magasodó értékes épületegyüttest a román pénzügyminisztériumtól, mely májusban mondott le róla a város javára. Az önkormányzat korábbi bejelentése szerint turisztikai és kulturális célra hasznosítaná a fellegvárat – írta a Brassó megyei román lap.
Allen Coliban polgármester úgy nyilatkozott, hogy első körben kitisztítják a várudvart a néhol méteresre nőtt növényzettől, majd az állagmegőrzési munkálatok következnek. Elkészítik a szakjelentéseket, majd engedélyért folyamodnak a művelődési minisztériumhoz, mivel a vár elsőkategóriás műemlék. A polgármester az ingatlan átvételekor úgy nyilatkozott, hogy az épületegyüttes jó állapotban van, a külső falak, a tetőzet megerősítésére van szükség és tatarozni kell, ami 1,5 millió lejbe ( 113 millió forint ) kerül.
Tudtad? ( történelmi érdekességek )
| 1816-ban nem volt nyár a Földön. A "Dido building Carthage" című William Turner festményen egy szokatlanul ragyogó Napot láthatunk. talán a művész így próbálta meg ábráozlni az indonéz Tambora vulkán kitörése miatt keletkező szokatlan fényhatásokat. 1815 áprilisában szokatlan természeti katasztrófa következett be a Földön: a Tambora vulkán kitörése annyi gázt és hamut lövellt a légkörbe, ami éghajlatváltozást okozott az egész bolygón. 1816-ot ezért nyár nélküli évnek nevezik, és a mai napig ez volt a leghidegebb év az emberiség történelme során, amióta csak dokumentáljuk az időjárási megfigyeléseket. A hőmérséklet világszerte csökkent, ami hatalmas terméskiesést, állatpusztulást és globális élelmiszerhiányt okozott. A tudósok szerint az abnormális hideg oka az 1815-ös indonéz vulkánkitörés, valamint számos más nagyobb kitörés volt 1808 és 1814 között. A légkörben felhalmozódott jelentős mennyiségű hamu következtében kevesebb napfény jutott át a sztratoszférán. Több hónapba telt, mire a hamu teljesen szétterjedt a Föld légkörében, így az 1815-ben bekövetkezett hatalmas kitörés hatása ebben az évben még nem is volt igazán észlelhető Európában, 1816 márciusában azonban már annál inkább, amikor nem érkezett a tavasz, hanem továbbra is szokatlanul télies maradt a hőmérséklet. Áprilisban és májusban rengeteg hó, eső és jégeső esett, júniusban és júliusban pedig nulla fok alatti hőmérsékletek voltak az Egyesült Államokban: New Yorkban és New Englandben a hó is esett. Németországot szokatlanul erős viharok sújtották ebben az évben, sok folyó kiöntött, Svájcban pedig az év minden hónapjában esett a hó. |
Bejelentette, hogy a várat szeptemberben egy hétre megnyitják a turisták előtt abból az alkalomból, hogy Brassóban tanácskozik a Zöld Városok Fóruma. Az erődítmény jövőre nyílik meg véglegesen. A következőkben a restaurálásához szükség dokumentációt készítik el, a városvezetés a fellegvár hasznosítását a Brassó megyei önkormányzattal és a megyei múzeummal közösen tervezi.
A brassói fellegvár májusban az önkormányzat és a lakosság határozott kérésére került át a román állam köztulajdonából a város köztulajdonába, előtte Bukarest belügyminisztériumi célra tervezte hasznosítani. A város fölé magasodó erődítményről február közepén mondott le addigi tulajdonosa, az Aro Palace Rt. szálloda- és vendéglátóipari vállalat, mivel többéves pereskedés után a román legfelsőbb bíróság kimondta: az ingatlan az állam tulajdona és a pénzügyi tárcához kerül.
A fellegvárat 1554-57-ben építették, majd egy tűzvész után 1618-ban újjáépítették. A kommunizmus idején a titkosszolgálat a Securitate börtöneként, majd levéltári lerakatként használta, utána középkori étterem és fegyverkiállítás működött benne.
Hirdetés
Van véleményed? Valamit javítanál a cikkben? Vagy csak hozzászólnál?