A numizmatika történetében időről időre születnek olyan különleges alkotások, amelyek nemcsak technikai bravúrként, hanem szimbolikus jelentőségük miatt is kiemelkednek. Ilyen a horvát pénzverde egyik legkülönlegesebb darabja, a 2022-ben kibocsátott „Hum” elnevezésű egykuna névértékű aranyérme, amely 2024. június 27-én hivatalosan is elnyerte a világ legkisebb érméje címet. A mindössze 1,99 milliméter átmérőjű és 0,05 gramm tömegű veret nemcsak technikai rekord, hanem méltó búcsú is a kunától, Horvátország történelmi fizetőeszközétől.
A világ legkisebb érméje ( A kép forrása: Branimir Kralj, croatiaweek.com )
Az érme ( emlékérme ) megszületésének hátterében egy fontos történelmi fordulópont áll: Horvátország 2023. január 1-jén bevezette az eurót, ezzel lezárva a kuna több évszázados történetét. A kuna – amely neve a középkorig visszanyúló hagyományokat idéz – a horvát nemzeti identitás egyik jelképe volt. A Horvát Pénzverde vezetése ezért úgy döntött, hogy nem egy hagyományos emlékérmével búcsúzik, hanem egy olyan alkotással, amely világszerte figyelmet kelt. Így született meg az ötlet: elkészíteni a világ legkisebb érméjét.
1 kuna, „Hum”, 2022. ( A kép forrása: Horvát Pénzverde )
A téma kiválasztása szinte magától értetődő volt. Horvátország területén található Hum, amelyet a Guinness-rekordok a világ legkisebb városaként tartanak számon. Az Isztriában, egy hegytetőn fekvő, alig néhány tucat lakosú település a középkor óta viseli a városi rangot, mivel rendelkezett fallal, önkormányzattal és saját jogrenddel. A „legkisebb város” így tökéletes párhuzamot kínált a „legkisebb érme” számára. Az érme előlapján Hum madártávlati képe látható, amely lenyűgöző módon, szinte mikroszkopikus méretben ábrázolja az egész települést. A hátlapot egy isztriai bika, a boškarin fejének ábrázolása díszíti. Ez az állat a régió jelképe, és közvetlen kapcsolatban áll Hummal is: a városkapu egyik legismertebb dísze egy ilyen bikaformájú kilincs. Az érmét Ana Divković szobrászművész tervezte, akinek az egyik legnagyobb kihívást az jelentette, hogy a motívumok ilyen extrém kis méretben is felismerhetők maradjanak. A gyártás folyamata a modern pénzverés határait feszegette. A hagyományos technikák nem voltak alkalmazhatók, mivel még a szerszámok is nagyobbak voltak, mint maga az érme. A verőtöveket végül rendkívül nagy pontosságú lézeres gravírozással készítették el. A veréshez speciálisan módosított présgépet használtak, míg az éremkorongok előállításának módszere – a pénzverde döntése szerint – üzleti titok maradt. Minden egyes darabot mikroszkóp alatt ellenőriztek, hogy megfeleljen a legszigorúbb minőségi követelményeknek.
Tudtad? ( történelmi érdekességek )
| A kötélhúzás valaha olimpiai sportág volt. A kötélhúzás korábban olimpiai sportág volt! 1900 és 1920 között szerepelt az olimpiai programban, és 5 különböző nyári olimpiai játékon lehetett nevezni rá. A legtöbb érmet Nagy-Britannia nyerte 5 éremmel, majd az USA 3 éremmel. |
Külön figyelmet érdemel az érme bemutatása is. A „Hum” aranykuna nem önállóan került forgalomba, hanem egy exkluzív numizmatikai készlet részeként, amely egy egyuncia súlyú, 1000 kuna névértékű aranyérmét is tartalmazott, a višnjani csillagvizsgáló tiszteletére. A díszdobozt egy horvát formatervező stúdió alkotta meg: a LED-fényekkel ellátott csomagolás az éjszakai égboltot idézi, és nagyítót, valamint kesztyűt is tartalmaz, hogy a gyűjtők valóban „felfedezhessék” ezt az apró remekművet. Mindössze 199 darab készült a készletből, amelyek azonnal elfogytak, és rövid időn belül jelentős értéknövekedést mutattak a másodlagos piacon. A Guinness-rekord hivatalos elismerése tovább erősítette az érme presztízsét, amely ezzel átvette a címet a korábbi rekordertől, egy svájci, Albert Einstein tiszteletére készült aranyérmétől.
Mindössze 1,99 milliméter átmérőjével és 0,05 gramm súlyával ez a horvát érme a világ legkisebb emlékérméje. ( A kép forrása: © imago images/ Pixsell )
A „Hum” aranykuna jóval több, mint egy technikai érdekesség. Egyszerre numizmatikai rekord, művészi alkotás és történelmi emlék. Mérete ellenére – vagy éppen amiatt – kivételes módon testesíti meg Horvátország búcsúját a kunától, miközben a nemzeti örökség egyik különleges szimbólumát, Hum városát örökíti meg. Ez az érme bizonyítja, hogy a numizmatikában nem a méret számít, hanem az üzenet, amelyet egy apró aranykorong is képes közvetíteni az utókor felé.
A cikk írásába besegített: ChatGPT ( OpenAI mesterséges intelligencia kutató laboratórium által kifejlesztett chatbot )
Hirdetés
Van véleményed? Valamit javítanál a cikkben? Vagy csak hozzászólnál?