A 19. század közepén egy titokzatos sír felfedezése különös összeesküvés-elméletet indított el: mi van, ha az angol „Szűz Királynő”, I. Erzsébet valójában férfi volt? A kortársak gyakran emlegették Erzsébet „férfias” vonásait – de ez csupán a kor patriarchális gondolkodásmódjának megnyilvánulása volt, vagy valóban egy államérdekből elhallgatott titok rejlett a háttérben? A HistoryExtra podcast Conspiracy ( Összeesküvés ) sorozatának második évadában Rob Attar történész beszélget Tracy Borman kutatóval arról, van-e bármilyen történelmi alapja a hírhedt Bisley-fiú legendájának.
A híres tilburyi beszéd – és a mögöttes jelentés?
1588. augusztus 9-én, amikor a Spanyol Armadától való félelem tetőfokára hágott, I. Erzsébet királynő Tilburynél katonái előtt szenvedélyes beszédet tartott:
„Tudom, hogy gyenge és erőtlen női testem van – de királyi szívem és gyomrom van, sőt, egy angol királyé.”
Sokan azt feltételezték, hogy ez nem csupán retorikai fordulat volt – hanem esetleg célzás is valami mélyebben rejtőző titokra.
Az összeesküvés-elmélet: Erzsébet már gyermekként meghalt, és fiúra cserélték
A történet szerint Erzsébet 1542-ben, kilencéves korában lázban elhunyt, miközben az angliai gloucestershire-i Bisley falu közelében, az Overcourt-házban tartózkodott. Londonban éppen pestisjárvány dúlt, így a hercegnőt vidékre vitték. Apja, VIII. Henrik váratlan látogatása előtt az udvarhölgy, Lady Katherine Ashley és Erzsébet gyámja, Thomas Parryvel pánikba esett a tragédia miatt ( félve a király haragjától ), ezért egy vöröshajú fiút ( Neville-t ) kerítettek a közeli faluból, aki hasonlított Erzsébetre. A lány holttestét titokban eltemették a birtokon, a „helyettes” fiú pedig felkészült a király fogadására – és ő vált később Anglia egyik leghíresebb uralkodójává: I. Erzsébetté.
Kat Ashley és Thomas Parry, az állítólagos bűntársak
A legenda forrása
Az elmélet a 19. század közepén bukkant fel, amikor Thomas Keble, Bisley lelkésze, egy kőkoporsóra bukkant az Overcourt-ház felújítása során. A sírban egy Tudor-korabeli ruhába öltöztetett lány csontváza feküdt. Hogy miért azonosították őt Erzsébetként, nem világos, ráadásul nincs kortárs bizonyíték arra, hogy a hercegnő valóban járt volna ott abban az időben. A történet felkeltette az író Bram Stoker figyelmét, aki 1910-ben Famous Impostors ( Híres imposztorok ) című könyvében részletesen tárgyalta az elméletet. Ő volt az, aki a „Bisley-fiú legendáját” szélesebb körben ismertté tette.
Miért ragadt meg az elmélet?
A 16. században női uralkodók ritkaságszámba mentek, a hatalom szinte kizárólag férfiak kiváltsága volt. Erzsébet soha nem ment férjhez és nem szült gyermeket – ez a tény már önmagában is elütött a korszak elvárásaitól.
Tudtad? ( történelmi érdekességek )
| IX. Gergely pápa a macskákat az ördögimádathoz társította. Ezután egész Európában tömegesen irtották ezeket az állatokat. A macskák hiánya aztán magával vonta a patkányok tömeges elszaporodását, amelyek nagyban hozzájárultak a pestis elterjedéséhez. A 14. századi nagy pestisjárványban a becslések szerint Európa lakosságának 30-60% meghalt, kb. 75-200 millió ember. |
A korabeli tudós Roger Ascham így írt róla: „Elméjében semmi nőies gyengeség nincs; kitartása egy férfiéval vetekszik.”
Bram Stoker éppen az ilyen, „férfiasnak” tartott tulajdonságokra alapozta teóriáját. A 19. századi Viktória királynő ( aki feleség és anya volt, kilenc gyermekkel ) uralkodása idején Erzsébet még inkább különösnek tűnhetett a korabeli szemlélet szerint. Stoker továbbá azt is állította, hogy Erzsébet kézírása 1542 és 1543 között drasztikusan megváltozott, ami szerinte az impostor-cserét igazolja. Sőt, szerinte a „Bisley-fiú” nem volt más, mint VIII. Henrik törvénytelen fiának, Henry Fitzroynak és Mary Howardnak a titkos gyermeke – noha Fitzroy gyermek nélkül halt meg.
Erzsébet vastag sminkben, nagy ruhákban és nagy fodros fejfedővel, ahogy az Armada portrén is látható. ( A kép forrása: WikiCommons )
A történészek válasza: Nincs bizonyíték a teória mellett
Tracy Borman szerint az elmélet megalapozatlan:
-
Semmilyen bizonyíték nincs arra, hogy Erzsébet gyermekként elhunyt volna.
-
Egy ilyen csere a Tudor-udvar szigorú szabályai és Erzsébet állandó kísérete mellett lehetetlen lett volna titokban tartani.
-
Diplomáciai okokból rendszeres orvosi vizsgálatok történtek Erzsébet termékenységével kapcsolatban, ezek nyomai a levéltárakban is megtalálhatók – például a menstruációs ciklusára vonatkozó következtetések, amelyeket követek is tudni akartak.
A legenda mögött álló szexizmus
Borman szerint az ilyen legendák gyakran azt a feltételezést tükrözik, hogy egy nő nem lehetett ennyire okos, határozott és sikeres, hacsak nem volt „valójában” férfi – vagy legalábbis férfiak irányították a háttérből.
Ez a gondolatmenet szomorú párhuzamot mutat Erzsébet édesanyjának, Boleyn Annának a megítélésével is: „Annát sem elméjéért vagy képességeiért bírálták, hanem a testével kapcsolatban hoztak ítéletet. És ez igaz sok női uralkodóra – ha nem teljesítik a hagyományos női szerepeket, akkor nehezen tudják elfogadni őket.”
A „Bisley-fiú legenda” inkább egy szenzációhajhász összeesküvés-elmélet, mintsem történelmi valóság. Bár Erzsébet királynő rendkívüli intelligenciája, politikai érzéke és házasság nélküli uralkodása sok kortársában – és utókorában – is értetlenséget és találgatásokat váltott ki, nincs semmilyen hiteles bizonyíték arra, hogy férfiként élte volna le életét. A legenda eredete egy viktoriánus kori romantikus kitalációban keresendő, amely inkább korának női szerepekről alkotott felfogását tükrözi, mintsem a Tudor-kor realitásait. Erzsébet magánéletét övező spekulációk végső soron elhomályosítják azt a tényt, hogy ő volt Anglia egyik legkiemelkedőbb uralkodója, aki rendkívüli kihívások közepette is képes volt megerősíteni a királyságot – nem azért, mert titokban férfi lett volna, hanem mert kivételes tehetséggel és államférfiúi bölcsességgel rendelkezett. Borman szerint az ilyen pletykák és legendák „elterelik a figyelmet Erzsébet valódi érdemeiről – külpolitikájáról, udvari életéről, vagy épp kulturális hozzájárulásáról”.
Hirdetés
