Franciaország „történelmi” megállapodást jelentett be Új-Kaledóniával, amelynek értelmében a Dél-Csendes-óceáni tengerentúli terület – amelyet tavaly zavargások ráztak meg a vitatott választási reformok miatt – hivatalosan is új állammá válik.
A 13 oldalas egyezséget szombaton ( 07. 12. ) írták alá Párizsban, miután a francia kormány és a terület függetlenségét támogató, illetve ellenző csoportok képviselői tárgyalóasztalhoz ültek. Az egyezség értelmében létrejön az „Új-Kaledóniai Állam”, saját állampolgársággal, de a függetlenségtől elmaradva, amit sok őslakos, főként a kanak közösség követel. Emmanuel Macron francia elnök az X-en ( korábban Twitter ) úgy fogalmazott: „Új-Kaledóniai Állam a Köztársaságon belül – ez a bizalomra tett fogadás.” Hozzátette, hogy itt az idő a „tiszteletre, a stabilitásra és a jó szándékra egy közös jövő felépítéséhez.” Az egyezség értelmében Új-Kaledónia azonnali hatállyal átveszi a külpolitikai döntések jogát, és népszavazást írhat ki arról, hogy átvállalja-e a védelem, a valuta, a közbiztonság és az igazságszolgáltatás feletti teljes szuverenitást is – írja a Le Monde. Ez akár az ENSZ-tagság felé is utat nyithat.
A háttér
2024 májusában erőszakos tiltakozások törtek ki, miután Párizs olyan törvényt terjesztett elő, amely lehetővé tette volna több ezer, nem őslakos, de régóta a szigeteken élő lakos számára, hogy részt vegyenek a tartományi választásokon. Ez felhígította volna az 1998-as Nouméa-egyezményt, amely korlátozta a választójogot. A mintegy 300 ezres lakosságú területen a kanakok körülbelül 40%-ot tesznek ki. Sokan attól tartottak, hogy az új szabályozás végérvényesen kisebbségbe szorítja őket, csökkenti politikai befolyásukat, és ellehetetleníti a függetlenség elérését. A zavargásokban 14 ember vesztette életét, és a károk összértéke elérte a 2 milliárd eurót ( 2,3 milliárd dollárt ), ami a GDP 10%-át tette ki – közölte Manuel Valls, a tengerentúli területekért felelős francia miniszter.
„Az erőszak spiráljából való kilépés”
Tudtad? ( történelmi érdekességek )
| 1887-ben néhány politikus férfiember úgy döntött, hogy poénból felkérik Susanna M. Salter-t, hogy induljon ő is a közelgő polgármester választáson. A férfiak ezzel a megmozdulással azt akarták bizonyítani, hogy a város polgárai nem fogják hagyni, hogy egy nő irányítsa őket. A tervük azonban nem jött össze, ugyanis a nő a szavazatok 2/3-t megszerezte, amivel meg is nyerte a választást. |
A tárgyalásokon részt vevő Emmanuel Tjibaou, kanak törvényhozó úgy nyilatkozott: az egyezség segít „kilépni az erőszak ördögi köréből”. Nicolas Metzdorf képviselő – aki a francia fennhatóság megtartását támogatja – szerint a megállapodás egy „kemény tárgyalási folyamat” eredménye, és a kaledóniai állampolgárság elfogadása valódi engedmény. Franciaország mindkét háza várhatóan az idei év negyedik negyedévében szavaz a megállapodás elfogadásáról, majd azt 2026-ban népszavazásra bocsátják Új-Kaledóniában.
Francia kormánytisztviselők és Új-Kaledónia képviselői a párizsi Élysée-palotában, július 12-én ( A kép forrása: Tom Nicholson/Pool via AFP )
„Intelligens kompromisszum”
Új-Kaledónia csaknem 17 000 kilométerre fekszik Párizstól, és az 1800-as évek óta francia fennhatóság alatt áll. Sok őslakos kanak továbbra is sérelmezi a francia hatalmat, és teljesebb autonómiát vagy függetlenséget követel. A legutóbbi függetlenségi népszavazást 2021-ben tartották, ám a pro-függetlenségi csoportok bojkottálták azt, hivatkozva arra, hogy a COVID-19 világjárvány aránytalanul sújtotta a kanak lakosságot. Azóta a politikai helyzet megrekedt. Manuel Valls a szombati megállapodást „intelligens kompromisszumnak” nevezte, amely fenntartja Franciaország és Új-Kaledónia kapcsolatát, ugyanakkor nagyobb önállóságot biztosít a szigetnek. A dokumentum gazdasági és pénzügyi helyreállítási csomagot is előirányoz, amelynek része lenne a nikkel-feldolgozó ipar korszerűsítése is.
Hirdetés
