Hirdetés


Tudtad, hogy a “Harmadik Birodalomban” tilos volt a Harmadik Birodalom kifejezést használni?


A bejegyzés becsült olvasási ideje 3 perc

A második világháborút felidézve már megszokhattuk, hogy Németországra gyakran hivatkoznak a “Harmadik Birodalom” kifejezéssel számos filmben és írásban. Az elnevezés eredete egészen 1923-ig nyúlik vissza, amikor Arthur Möller van den Bruck, főként kulturális témákkal foglalkozó kritikus először használta ezt a kifejezést. Könyvének a címe is ez, “Das Dritte Reich“, vagyis “A Harmadik Birodalom”. Ebben a művében Van den Bruck a német nacionalizmus és a szocialista-konzervatív eszmék összefonódását álmodta meg, mégpedig a Németország akkori politikai és társadalmi válságainak közepette.

Az SS-csapatok éves éjféli eskütétele a müncheni Feldherrnhalle-ban, 1938.

Hitler 1933-as hatalomra kerülése előtt már széles körben elterjedt a “Harmadik Birodalom” elnevezés, ami összefonódott Hitler mozgalmával, bár maga Hitler nem használta ezt a kifejezést, és a hivatalos propaganda sem ösztönözte a használatát. A magyar sajtóban például már 1930-ban említést tettek róla. Hitlernek már korábban is voltak ambíciói arra vonatkozóan, hogy az általa épített állam két előző birodalom nyomdokaiba lépjen. Ezek közül az egyik a Német-római Császárság ( Szent Római Birodalom ( 962–1806 ) )volt, melynek története több mint ezer évet ölel fel, és központi szerepet játszott Európa történelmében. A másik pedig az 1871-től 1918-ig működő Németország  ( Német Birodalom ) volt, melynek bukása az első világháborúval ért véget.

Hirdetés


A Harmadik Birodalom, Berlin: Verlag Der Ring, 1923, első kiadás ( A kép forrása: wikipedia.org )

Van den Bruck, aki a “Harmadik Birodalom” fogalmát először megfogalmazta, már nem élhette meg annak terjedését és változását, mert 1925-ben öngyilkosságot követett el. Írásában figyelmeztetett arra, hogy ez a fogalom lehet a legveszélyesebb illúzió, amit valaha is elfogadnak. A német sajtó propagandaminisztériuma által 1939. június 10-én kiadott rendelet határozottan tiltja a “Harmadik Birodalom” hivatalos használatát. Ennek értelmében Németország, amely egy ún. völkischer Staat, vagyis a faji eszméken alapuló állam, hivatalos neve “Nagynémet Birodalom” ( Großdeutsches Reich ). Ezenkívül fontos megjegyezni, hogy az SS által használt “Nagygermán Birodalom” ( Großgermanisches Reich ) elnevezést sem tekinthetjük hivatalosnak. A német sajtó propagandaminisztériuma által 1942. március 21-én kiadott körlevél pedig, valószínűleg a brit “Empire” mintáját követve, kimondja, hogy az “új Németország” hivatalos neve a jövőben egyszerűen csak “Birodalom” lesz. Ennek a megnevezésnek az a célja, hogy dokumentálja az “új Németország” zárt állami egységét a világ előtt, ideértve a Németországhoz csatolt, nemzetközi jogi érvényességgel nem rendelkező okkupált vagy annektált területeket is, melyek területe ebben az időben hozzávetőlegesen 841 000 négyzetkilométer volt. Ezen rendelkezés kihangsúlyozza, hogy a “Birodalom” kifejezés kizárólag Németországra vonatkozik, és hangsúlyozza, hogy csak egy “Birodalom” létezik, méghozzá Németország. A “Harmadik Birodalom” kifejezés pedig nem volt összeegyeztethető a nemzetiszocializmus imperialisztikus öntudatával, amely magát a német történelem betetőzőjének tartotta, és történelmi előzményekhez elődökhöz viszonyított, “sorszámozott” birodalmak felett állt. Mindenféleképpen meg kell említeni még, hogy Hitler és más náci vezetők az “ezeréves birodalom” ( Tausendjähriges Reich ) kifejezést is gyakran használták. 1933. szeptember 1-jén Adolf Hitler úgy fogalmazott, hogy az általa vezetett állam a „Harmadik Birodalom”, amely „ezer évig” fog tartani. Ugyanakkor később a náci propagandának tovább kellet gondolnia ezt a kijelentést, kifejezést, hisz az 1000 éves időtáv, mégiscsak véges. A nemzetszocializmusnak pedig csak akkor van értelme, ha az örök. Így beszélhetünk az „örök birodalom” kifejezésről is. Hitler 1935-ben avatta fel a Münchenben található Königsplatzon álló “Örök őrség” tiszteletbeli templomát. Ez a templom az első világháborúban elesett német katonák emlékére épült, és az itt található örök láng az emléküket őrzi. Hitler a templom felszentelésére szolgáltatott alkalmat arra, hogy a náci ideológiát és a hatalmat ünnepelje, és erősítse a német nemzet egységét és erejét. Az esemény propagandatermékké vált, amely a náci rezsim hatalmi megjelenését és a vallás szimbolikus kihasználását demonstrálta. A templom avatása azt is jelképezte, hogy a nácik a német katonák hősiességét és áldozatát használták fel saját politikai céljaik szolgálatában. Ezzel a felszentelési ceremóniával Hitler és a náci vezetők tovább erősítették hatalmukat és támogatottságukat a német társadalomban, amely elképzeléseik szerint örökké fog tartani!

Felhasznált forrás: epa.oszk.hu, A “Harmadik Birodalom” eszméje a német filozófai és politikai gondolkodásban

Hirdetés


Van véleményed? Valamit javítanál a cikkben? Vagy csak hozzászólnál?


Legfrissebb bejegyzések