A „Felszabadulás Napja” ( Liberation Day tariffs ) néven meghirdetett átfogó vámoktól a bírósági csatározásokon át a hirtelen visszakozásokig Donald Trump hivatalba való visszatérése rendkívül ingadozó évet hozott az amerikai kereskedelempolitikában. Az elmúlt évben az Egyesült Államok kereskedelempolitikája szinte folyamatosan vámfenyegetések, visszavonások és jogi viták között ingadozott. Donald Trump elnök 2025-ben új vámok egész sorát vezette be, amivel az Egyesült Államokat gyakorlatilag a világ szinte minden országával kereskedelmi konfliktusba sodorta. A fenyegetések és az egyre magasabb importadók gyakran kiszámíthatatlan módon jelentek meg. Trump rendszeresen azzal indokolta az azonnali bevezetésüket, hogy így lehet megszüntetni a kereskedelmi mérleghiányt, illetve visszaszerezni azt a vagyont, amelyet szerinte „elloptak” az Egyesült Államoktól. Ugyanakkor az elnök több esetben személyes sérelmek vagy politikai kritikák hatására is a vámokhoz nyúlt. Az ide-oda kapcsolgatott vámintézkedések – és az ezekre érkező megtorló lépések – komoly bizonytalanságot okoztak a vállalkozások és a fogyasztók számára, miközben a háztartások továbbra is az emelkedő árakkal szembesültek. Az alábbi összefoglaló hónapokra bontva mutatja be, hogyan alakultak Trump legfontosabb kereskedelmi lépései az elmúlt év során.
Január–március
Trump hivatalba való visszatérése utáni első hónapokban az új vámok elsősorban Amerika három legnagyobb kereskedelmi partnerét célozták: Kanadát, Mexikót és Kínát. Az időről időre bevezetett, majd visszavont vámok és az ezekre adott ellenlépések gyorsan elkezdték felkavarni a helyzetet. Ezzel párhuzamosan az Egyesült Államok világszerte 25 százalékra emelte az acél- és alumíniumimport vámját, kiterjesztve a még 2018-ban bevezetett intézkedéseket.
Április
Áprilisban a kereskedelmi háborúk új szintre léptek. Trump bejelentette a „Felszabadulás Napja” néven elhíresült, szinte az egész világra kiterjedő vámcsomagot, ami azonnali tőzsdei zuhanást váltott ki. A bizonytalanság tovább nőtt, miután az elnök befektetőknek azt mondta, hogy „remek alkalom vásárolni”, majd néhány órával később elhalasztotta számos súlyosabb importadó bevezetését. Kína kivételt jelentett: Washington és Peking egymás után vezette be a rekordmagas, kölcsönös vámokat, amelyek végül 145, illetve 125 százalékig emelkedtek. Ettől függetlenül elindultak a 25 százalékos autóipari vámok is, amelyek súlyos bizonytalanságba taszították az ágazatot, és újabb megtorló intézkedéseket váltottak ki például Kanadából.
Tudtad? ( történelmi érdekességek )
| A középkorban számos embert végeztek ki boszorkányság miatt, egy antropológus szerint számuk elérhette akár a 600.000 főt is. |
Május–július
A nyár nagy részét a Trump-adminisztráció azzal töltötte, hogy „kereskedelmi keretmegállapodásokról” beszélt olyan országokkal, mint Kína, az Egyesült Királyság vagy Vietnam. Ugyanakkor több tucat más országnak levelet küldtek, amelyben jelezték: hamarosan magasabb vámokra számíthatnak. Különösen Brazíliával és Indiával eszkalálódtak a konfliktusok. Mindeközben Trump tovább bővítette az ágazatspecifikus vámokat, az acél- és alumíniumimport terheit 50 százalékra emelve. Ezzel párhuzamosan egy fontos jogi kihívás is lendületet vett. Egy szövetségi bíróság megtiltotta Trumpnak, hogy a legsúlyosabb vámokat rendkívüli felhatalmazásra hivatkozva vezesse be, ám egy fellebbviteli bíróság ideiglenesen felfüggesztette ezt a döntést, így a vámok beszedése folytatódhatott az ügy bírósági tárgyalása alatt.
Augusztus
Hatályba léptek az Egyesült Államok megemelt vámjai több mint 60 ország és az Európai Unió ellen. Több halasztás után ezek többsége az áprilisi „Felszabadulás Napja” intézkedéseire vezethető vissza, de külön döntéssel Kanada esetében 35 százalékra emelték az importadót. Brazíliából és Indiából származó termékekre is életbe léptek az 50 százalékos büntetővámok, valamint világszerte 50 százalékos vámot vetettek ki a legtöbb importált rézre. Emellett megszűnt az alacsony értékű küldemények vámmentessége is, a „de minimis” szabály eltörlésével. Külön fejleményként az Egyesült Államok meghosszabbította a Kínával kötött kereskedelmi tűzszünetet. Egy fellebbviteli bíróság ugyanakkor kimondta, hogy Trump túl messzire ment, amikor nemzeti vészhelyzetekre hivatkozva indokolta a vámokat, de az intézkedéseket nem semmisítette meg teljesen, lehetővé téve, hogy az ügy a Legfelsőbb Bíróság elé kerüljön.
Szeptember–december
A Trump-adminisztráció hivatalosan is a Legfelsőbb Bíróság elé vitte a vámok ügyét. Az első szóbeli meghallgatások során a bírák láthatóan szkeptikusak voltak az elnök ilyen mértékű felhatalmazásával kapcsolatban. Trump eközben további ágazati vámokat helyezett kilátásba, és életbe léptek a 25 százalékos terhek a konyhabútorokra és más bútoripari termékekre. Más fenyegetések viszont halasztást szenvedtek. Az erősödő inflációs nyomás közepette az elnök néhány korábbi vámot csökkentett vagy teljesen eltörölt, különösen olyan termékek esetében, mint a marhahús vagy a gyümölcsök. Trump emellett azt is felvetette, hogy az amerikaiak fejenként 2000 dolláros „osztalékot” kaphatnak az új vámbevételekből – a részletek azonban mindmáig rendkívül homályosak maradtak.
Hirdetés
