Az amerikai tőzsdék új csúcsokat döntenek, miközben a gazdaság mélyén egyre több a repedés. A látványos árfolyam-emelkedés mögött aggasztó jelek húzódnak: sorra jelennek meg a „vállalati zombik”, a túlzott eladósodottság miatt fuldokló cégek, miközben a kisbefektetők újra tőkeáttételes ügyletekkel hajszolják a gyors meggazdagodást. A mesterséges intelligencia köré épült eufória és a „buy the dip” mentalitás sokak számára a gazdasági optimizmus jele – mások szerint viszont a következő pénzügyi lufi előszobája.
Újra egyre több a “zombi cég”
Az amerikai gazdaságban ismét régi démonok élednek: a „vállalati zombik” száma 2022 eleje óta nem látott magasságba szökött. A Bloomberg októberi adatai szerint közel száz amerikai cég került ebbe a kategóriába – vagyis működési eredményük már arra sem elegendő, hogy fedezzék saját hitelkamatuk kifizetését. Ezek a vállalatok többségükben a pandémia időszakában adósodtak el, amikor a pénz gyakorlatilag „ingyen” volt. A likviditás bősége és a rendkívül alacsony kamatkörnyezet akkor életben tartotta ezeket a cégeket, ma azonban a magas kamatszint és a tartós amerikai vámok fokozatosan kiszívják belőlük az életet.
„Ezek a cégek már a nulla kamatkörnyezetben is épphogy túléltek – a mostani hitelköltségek mellett ez többé nem működik” – fogalmazott Liz Ann Sonders, a Charles Schwab vezető stratégája.
A zombi vállalatok között sok az egészségügyi és biotechnológiai cég, amelyekre különösen súlyosan hatott a költségek növekedése és az állami támogatások apadása. Emellett az ipari és exportorientált ágazatokban – például az építőiparban, a vegyiparban vagy az olaj- és gáziparban – is megszaporodtak a bajba jutott társaságok. Sokan még mindig a korábbi, olcsó hitelekkel finanszírozott kivásárlások ( LBO-k) örökségét cipelik.
„Ezeket a felvásárlásokat alacsony kamatokra tervezték, és egyszerűen nem működnek magas kamatok mellett” – mondta David Rosenberg, az Oaktree Capital szakértője.
A Fed decemberi kamatcsökkentése egyre kevésbé valószínű, az Egyesült Államok pedig új kereskedelmi megállapodásokkal hosszabbította meg a vámemeléseket. Mindez tovább nehezíti a finanszírozást, miközben az S&P Global már rontotta a gyengébb minőségű vállalatok eredményvárakozásait 2025 végére és 2026-ra is.
A King & Spalding ügyvédi iroda partnere, Carolyn Alford szerint: „A piacon nagyobb a baj, mint amennyit a szereplők hajlandók elismerni.”
Túlfűtött részvénypiac és a tőkeáttétel veszélye
Miközben a vállalati szektor egy része vérzik, a tőzsde mégis új csúcsokat dönt. Az S&P 500 és a Nasdaq ismét rekordmagasságban zárt, részben annak köszönhetően, hogy a vártnál enyhébb inflációs adatokat közöltek. A befektetők abban reménykednek, hogy a jegybank hamarosan véget vet a szigorításnak, és újra olcsóbbá válhat a pénz. A felszín alatt azonban komoly kockázatok húzódnak. A lakossági befektetők újra óriási tőkeáttétellel játszanak – sokan hitelből vásárolnak részvényeket, különösen az olyan népszerű technológiai papírokból, mint az Nvidia, az Apple, a Meta vagy az AMD. A tőzsdei „FOMO” ( Fear of Missing Out ) újra tombol: a félelem, hogy kimaradnak a nyereségből, elhomályosítja a józan ítélőképességet. A FINRA adatai szerint a tőkeáttételes részvénypozíciók összege elérte az 1,13 billió dollárt – ez a legnagyobb növekedés az utóbbi években. A Wall Street pedig szívesen kiszolgálja a keresletet: ma már nemcsak kétszeres vagy háromszoros, hanem akár ötszörös tőkeáttételű ETF-eket is kínálnak. Ezek az eszközök addig működnek, amíg a piac emelkedik – de egyetlen rossz nap alatt nullára is mehetnek.
„A tőkeáttétel olyan, mint a penge: amivel vágsz, az vág vissza” – jegyezte meg találóan egy piaci elemző.
A gond nem magában a tőkeáttételben rejlik, hanem abban, ahogyan a kisbefektetők használják: nem fedezeti eszközként, hanem szerencsejátékként. A „meme-részvények” újraéledése és a nullanapos opciók térnyerése – amelyekkel néhány óra alatt lehet vagyont nyerni vagy mindent elveszíteni – a piac túlhevülését jelzi.
Buborékveszély az AI-forradalom árnyékában
Tudtad? ( történelmi érdekességek )
| A japánok a második világháborúban különleges fegyverként használták fel a legyeket. Mindegyiket kolera vírussal fertőzött edénybe mártották és Kína határában engedték szabadon őket. Mivel a japánok beoltatták magukat a betegség ellen, ezért őket nem fertőzte meg. Ám a határ mellett élők közül, közel fél millióan kapták el a betegséget. |
A helyzetet tovább fokozza, hogy a mesterséges intelligencia köré épülő tőzsdei eufória egyre inkább emlékeztet a korábbi buborékok – a dotkom- és az ingatlanpiaci – előestéjére. Az olyan nagyvállalatok, mint az Nvidia, a Microsoft vagy a Meta hatalmas összegeket fektetnek adatközpontokba és AI-fejlesztésekbe. A Morgan Stanley becslése szerint az AI-infrastruktúrába világszerte mintegy 3 billió dollár áramlik majd, ami a tőzsdéket is felhajtja. Charles Kindleberger, a pénzügyi buborékok elméletének klasszikusa szerint az ilyen időszakokban a spekuláció mindig egy „új innovációval” indul – egy technológiai áttöréssel vagy gazdaságpolitikai változással –, ami magához vonzza a tőkét. A folyamat elején racionálisnak tűnik, ám ahogy az árak elszabadulnak, a befektetői eufória elszakad a valós fundamentumoktól. A fordulópontot mindig a hirtelen kijózanodás hozza el. Ma sokan úgy látják, hogy az AI már túljutott a racionális szakaszon, és közeledik a „mánia” fázisához. Bár a technológiai óriások még erős profitot termelnek, a piac egyre inkább a jövőbeli ígéretekre áraz – és ez mindig veszélyes kombináció.
Illusztráció a cikkhez ( A kép mesterséges intelligencia segítségével készült, 2025-07-09, ChatGPT )
Törékeny egyensúly – és a jövő kérdései
Az amerikai piac tehát egyszerre mutat életjeleket és aggasztó repedéseket. Az optimizmus a csúcson, de a gazdasági alapok gyengülnek, a vállalati adósságok nőnek, és a kamatok még mindig magasak. Az egész rendszer egyre inkább a spekulációra épül – arra a hitre, hogy az árak mindig csak emelkedhetnek.
Ahogy Howard Marks, a legendás befektető fogalmazott: „A hiányzó józan félelem a legnagyobb kockázat. A befektetők már nem attól félnek, hogy pénzt veszítenek, hanem attól, hogy kimaradnak a buliból.”
Az ilyen környezetben a piaci egyensúly törékeny. Ha a kamatok tartósan magasak maradnak, a „zombi cégek” hulláma elindíthat egy dominóhatást. Ha pedig a mesterséges intelligencia köré épülő eufória hirtelen kifullad, a mostani „mesterségesen felfújt” tőzsdei árfolyamok könnyen kártyavárként omolhatnak össze. Az amerikai gazdaság jelenlegi állapota így egyszerre emlékeztet a múlt árnyaira és egy jövőbeli korrekció előszelére. A kérdés már csak az, hogy ezúttal lesz-e, aki időben felismeri a buborék kipukkanását – vagy ismét csak utólag tudjuk majd meg, hol kezdődött a következő válság.
A mostani piaci helyzet szinte tankönyvi példája annak, amit Charles Kindleberger „mánia szakasznak” nevezett: a befektetők egyre kevésbé a fundamentumokra, és egyre inkább a reményre építenek. A mesterséges intelligencia köré szerveződő technológiai eufória tovább fűti az árfolyamokat, miközben a reálgazdaságban romlanak a kilátások, a kamatok magasak maradnak, és egyre több a „zombi” vállalat. Mindez azonban paradox módon azt is jelenti, hogy a részvényárfolyamok rövid távon akár tovább is emelkedhetnek, hiszen a piaci pszichológia jelenleg még mindig az optimizmus és a spekuláció irányába billen. A befektetők hajlamosak figyelmen kívül hagyni a figyelmeztető jeleket, és a „még egy utolsó hullám” reményében tolni tovább a piacot. Ám napról napra nő a kockázata egy nagyobb korrekciónak, és ezzel együtt napról napra csökken annak az esélye, hogy a tőzsdék újabb rekordmagasságokat érjenek el. A mostani emelkedés inkább a mánia lendületéből, semmint a gazdaság erejéből táplálkozik – és mint minden buborék esetében, a kijózanodás pillanata előbb-utóbb elkerülhetetlen.
Felhasznált források:
zerohedge.com, Retail Leverage Goes To Extremes
forbes.com, The Stock Market Is In A Bubble, When Will It Burst?
A cikk írásába besegített: ChatGPT ( OpenAI mesterséges intelligencia kutató laboratórium által kifejlesztett chatbot )
Hirdetés
Van véleményed? Valamit javítanál a cikkben? Vagy csak hozzászólnál?