Kevés budapesti járókelő tudja, hogy a Hősök tere kövezete alatt ma is ott rejlik a főváros egyik legnagyobb mérnöki bravúrjának nyoma. A 19. század végén itt tört fel Európa egyik legmélyebb artézi kútja, amelyet Zsigmondy Vilmos bányamérnök több mint egy évtizedes kitartó munkával hozott létre. A 74 fokos hévíz feltárása nemcsak tudományos szenzáció volt, hanem megalapozta a budapesti gyógyfürdők aranykorát is. A forrás fölé később Ybl Miklós álmodott impozáns díszkutat – a Gloriette-et –, amely ma már csak emlék, hiszen helyét a millenniumi emlékmű vette át.
Zsigmondy Vilmos az 1860-as évek közepén arra a felismerésre jutott, hogy a budai hévforrások vízbázisa Pest alatt húzódhat. Elméletének igazolására 1868-ban, Pest városának engedélyével artézi kút fúrásába kezdett a Városliget szélén, a mai Hősök tere közelében. A munka rendkívüli kitartást igényelt: a fúrótörések, villámcsapások és technikai nehézségek miatt tíz évig tartott, mire 971 méteres mélységben elérte a forró vizet.
1878 januárjában 74 fokos, percenként 831 liter hozamú hévíz tört fel a mélyből – ez akkoriban világrekordnak számított. A kortárs sajtó így ünnepelte a sikert: „Magyarország fővárosa ez idén egy világnevezetességgel lett gazdagabb: neki van a legmélyebb kútja a földkerekségen.” – írta a Vasárnapi Újság.
A forrás fölé Zsigmondy egy egyszerű fabódét, úgynevezett „fúrházat” emelt, ahol a pesti polgárok kíváncsian kóstolták meg a gőzölgő vizet. A kúthoz vezető tornácon hosszú sorokban álltak az emberek, és a túl forró poharakat gyakran egyik kezükből a másikba kapkodták.
Budapesti Hírlap, 1884. november 18. ( A kép forrása: ADT )
A bányamérnök a víz gyógyító erejét is felismerte, s ennek hasznosítására fürdőt tervezett. Ennek nyomán 1881-ben megnyílt a Városligeti Artézi Fürdő, a mai Széchenyi Gyógyfürdő elődje. A fabódé azonban nem illett az elegáns Andrássy út ( akkor még Sugárút ) végébe, ezért 1884-ben a Fővárosi Közmunkák Tanácsa Ybl Miklóst bízta meg egy díszes kútház megtervezésével.
A városligeti ártézikút fölötti terrasse. Rückwardt, Hermann Oskar porosz kir. és bajor kir. udv. fényképész felvétele, 1889. ( A kép forrása: bpkep.fszek.hu )
Ybl tervei alapján született meg a Gloriette, egy 2,5 méter magas, balluszteres korláttal övezett terasz, amelyet két lépcsősor vezetett fel. Középen egy hengeres kútház állt, tetejéből 24 méter magas zászlórúd emelkedett – a városiak tréfásan csak „fogpiszkálónak” nevezték.
A mai Hősök terén állt a Gloriette. Fényképfelvétel az Andrássy út felől a Városliget felé nézve. A háttérben az Ybl-féle Gloriette ( díszkút ) látszik, ma Széchenyi-emlékmű és -kilátó a Széchenyi-hegyen. A felvétel az 1890-es évek elején készült. ( A kép forrása: Fortepan / Budapest Főváros Levéltára. Levéltári jelzet: HU.BFL.XV.19.d.1.07.140 )
A Gloriette a korabeli Budapest egyik látványossága lett. A homlokzatán maszkos vízköpőből folyt az ivókúrára alkalmas gyógyvíz, a teraszt oroszlános címer díszítette, a kupola pedig méltó lezárása volt a Sugárútnak. Azonban nem maradhatott sokáig a helyén.
Tudtad? ( történelmi érdekességek )
| A középkori udvari divat gyakran minden volt, csak kényelmes és praktikus nem. Kiválóan példázzák ezt a korszakról készült képeken gyakran látható hosszú orrú cipők, amelyekben járni is alig lehetett. 1366-ban V. Károly francia király kísérletet is tett eme eszement hóbort felszámolására és betiltotta az ilyesfajta cipők gyártását, azt remélve, hogy a készletek elapadásával a divat is átalakul – utólag azonban tudjuk, hogy törekvéseit kevés siker koronázta. |
Millenniumi emlékmű grafika, 1896 körül ( A kép forrása: FSZEK Budapest-képarchívum )
A millenniumi ünnepségek közeledtével a városvezetés 1895-ben elhatározta, hogy a téren nemzeti emlékművet és panteont emel – ez lett a Millenniumi emlékmű.
A millenniumi kiállítás főbejárata az Andrássy út végén 1896-ban. A felvétel készítésének pontos dátuma ismeretlen. ( A kép forrása: MTI, Reprodukció )
A díszkút nem illett az új, reprezentatív térképbe, ezért 1898-ban lebontották, majd köveit gondosan elszállították a Széchenyi-hegyre, ahol kilátóként állították fel újra.
Fővárosi Lapok, 1896. február 3. ( A kép forrás: ADT )
A Pesti Hírlap pedig így számolt be erről: „A csinos gloriettet, mely Ybl Miklós tervei szerint készült, most más helyen akarják fölállítani. A svábhegyi lakosok azt óhajtják, hogy a Széchenyi-hegy csúcsán helyezzék el, s a zászlórúd jelezze a főváros legmagasabb pontját.”
A Széchenyi-hegyen az építményt kissé átalakították, és 1926-ban fel is újították. Bár ma már a körülötte megnőtt fák erősen korlátozzák a kilátást, a helyiek még ma is ismerik a „Gloriette-kilátó” nevű különös építményt.
A Hősök tere kövezete alatt ma is ott bugyog az a forró víz, amely több mint másfél évszázada a világ egyik legmélyebb artézi kútjából tört elő.
A “Gloriette”, napjainkban, a Széchenyi-hegyen, 2020 ( A kép forrása: zergebarat.hu, A Széchenyi-hegyről az Ördögoromig )
Az egykori Gloriette helyét ma egy szerény réz emléktábla jelzi, rajta a felirat:„E helyen fakasztott 74°C-fokú, percenként 831 liter hozamú hőforrást tudományos vizsgálatai alapján végzett 971 méter mély fúrással 1878. január 21-én Zsigmondy Vilmos bányamérnök.”
A tér ma a magyar történelem nagy alakjait ünnepli, ám a mélyben még mindig ott él Zsigmondy Vilmos öröksége – az a hévforrás, amely nemcsak a Városliget, hanem egész Budapest fürdőkultúrájának szívében tovább lüktet. A Gloriette díszkút pedig, bár már csak emlékeiben él, ma is emlékeztet arra, hogy a tudomány, a mérnöki kitartás és az építészet találkozásából születnek a város igazi csodái.
Hirdetés
Van véleményed? Valamit javítanál a cikkben? Vagy csak hozzászólnál?