Nézzünk meg az alábbiakban néhány érdekességet a “bélás” kétforintosunkról, illetve azon belül is az 1973-as “ritka” évjáratról.
Honnan ered a név?
Az 1970 ( július 1. ), és 1995 ( június 30. ) között forgalomban lévő Boldogfai Farkas Sándor tervezésében ( Vári Dezső véste ) készült, réz, cink ötvözetből készült 2 Ft-os érméket hívták nemritkán, a közbeszédben, ” bélásnak”. Arra, hogy miért ezt a “becenevet” kapta, nehéz pontos választ adni. Több feltételezés is van erről. Mint személynév, úgy tűnik semmi kapcsolatot nem lehet találni, azonban volt egy olyan feltételezés, hogy volt olyan 2 Ft-os érménk forgalomban, amelyiken valamelyik Béla nevezetű királyunk arcképe volt látható. “Természetesen” IV Béla volt erre a “legesélyesebb jelölt”, azonban tudjuk, hogy ez a feltételezés nem valós. Bár elviekben az azért elképzelhető, hogy esetleg valamilyen különleges, korlátozott példányszámú veretet bocsátottak ki amiről nem tudunk, azonban épp a korlátozott példányszám miatt ha léteztek is volna ilyen érmék, azok nem forogtak volna annyira a nép kezén, hogy becenév tapadhatott volna hozzájuk. Ha ez a feltételezés igaz lenne, akkor igazán régről származna a még ma is használatos “bélés” kifejezés.
Íme az én 1973-as “bélásom”. A fotó nem lett túl jó, de ez esetben, most nem is az lényeg 🙂
Egy másik magyarázat szerint, ez egy úgynevezett börtönszleng. A francia–német ‘baj’, ‘szerencsétlenség’ jelentésű Mahleur, magyarul malőr szó alatt eredetileg a tízéves börtönbüntetést értették. Majd a rabok kezdték el a mallér ( ez önmagában már létező fogalom, régiesen jelenti a tízes-t ) névvel illetni a tízforintost, majd bémallér néven a húszast. A két elnevezés később a pesti szlengben is meggyökeredzett. A bélás a bémallér, azaz a húszas tovább becézett változata, ami a kétforintost jelentette.
A legvalószínűbb magyarázat azonban a következő: “Az érme hétköznapi bevett, nem hivatalos elnevezése valószínűleg a 19. században oly népszerű kalabriász ( Kalapbrisz: egy francia-olasz nyelvterülethez kapcsoló kártyajáték ( kalábriai játék ) ) nevezetű kártyajátékból származott, amelynek kései utóda az alsós, illetve az ulti. Itt a király és a felsős által alkotott kártyapárt hívták beau, belle, bella néven. A ‘szép’, ‘előnyös’ jelentéstartalom ment át aztán a két kártyalap kettősére, amelyből a köznyelvben a bélás elnevezésű számnév vált.” – írta Tóth Csaba elismert numizmatikus Adj egy bélást! című munkájában.
Az 1976. augusztus 10-i felvételen dolgozó vágja a kétforintos pénzérméket a pénzverdében a forint 30 éves születésnapján, Forrás: MTI / Várkonyi Péter
Tudtad? ( történelmi érdekességek )
| A neolitikus Európában élők már hatezer évvel ezelőtt is használtak rágógumit amely nyírfakéregből készült kátrányból állt, és szájápolásra, illetve fogtömésre is alkalmazták. Az ősi maják és aztékok a sapodilla fából készült chicle-t rágcsálták, előbbiek az éhség és szomjúság csökkentésére, utóbbiak pedig főként nők és gyermekek számára engedélyezték a rágást. Az első kereskedelmi forgalomba hozott rágógumit John B. Curtis alkotta meg 1848-ban, amely a lucfenyő gyantáján alapult. Később, az 1860-as években Thomas Adams kísérletei járultak hozzá a modern rágógumi megszületéséhez. A chicle alapanyagú rágógumi a 20. század közepéig dominált, míg az 1920-as években az Egyesült Államokban évi 105 rágógumit fogyasztottak fejenként. William Wrigley a rágógumival lett gazdag, 1893-ban piacra dobott „Wrigley’s Juicy Fruit” és „Wrigley’s Spearmint” márkái máig elérhetők. A buborékfújható rágógumit Frank H. Fleer vezette be 1906-ban, ami szórakoztatóvá tette a rágózást. A rágógumi világszerte a második világháború idején vált népszerűvé, amikor az amerikai katonák élelmiszercsomagjaiban szereplő rágót elcserélték helyi ételekre. |
Miért is ritka az 1973-as 2 Ft-os?
Nem ritka. 820 ezer darabot bocsátottak ki belőle, ez nem kevés, bár valóban az egyik legkevesebb darabszámban forgalomba hozott 2 Ft-os érménk. A “varázsa” talán abban lehet, hogy mivel nem ritka 🙂 ( a forint portál a “Még gyakori” kategóriába sorolja ) esélyes, hogy idővel a kezedbe kerülhet egy lot-ból, vagy viszonylag sokszor megveheted őket közvetlenül.
Van-e benne arany?
Egy időben az a hír terjedt róla, hogy összetételüket tekintve aranyat is tartalmaznak, ezért jóval értékesebbek. Nos ez egyáltalán nem igaz. Az összes évjáratot, kizárólag 72% Cu, 28% Zn ötvözetből készítették.
Van ennél ritkább évjárat?
Van ám. Amióta a forinportal.hu és más forinttal foglakozó oldalak is léteznek, az ilyen, vagy hasonló információknak, már nem túl nehéz utána nézni. Az 1986-os, és az 1990-es évjárat esetén is jóval kevesebbet hoztak forgalomba. A 86-os esetén 30 ezer db-ot, a 90-es esetében pedig, mindössze 10 ezer db-ot. Az 1990-es évjáraton, az addig megszokott “Magyar Népköztársaság” felirat helyett, a „Magyar Köztársaság” felirat szerepelt. Elvileg ez a sorozat nem került forgalomba, szóval ha ezeket vesszük figyelembe, akkor talán kijelenthetjük, hogy ez a “bélások” között a legritkább, és legértékesebb évjárat.
….és amit még fontosnak tartok megemlíteni a témában, azok a következők 🙂
- aluljárókban, telefonfülkékben: egykor három perc beszélgetést lehetett egyetlen érmével vásárolni, vagy utazni egyet a metrón, de
- egy bélás volt a betétdíja a sörösüvegeknek is, ahogy
- az időszak egyik slágere szerint egy dal is mindig két forint volt ( P. Mobil: Kétforintos dal );
- akik pedig akkor jártak iskolába, emlékezhetnek rá: az akkori szlengben nem elégségessel, hanem bélással úszta meg valaki a tantárgyi bukást 🙂
Hirdetés
Van véleményed? Valamit javítanál a cikkben? Vagy csak hozzászólnál?