Európa ( kontinens ) legmagasabban fekvő ( amennyiben eltekintünk attól, hogy jelenleg is megoszlanak a vélemények arról, hogy a kaukázusi ország úgy általában is Európához vagy Ázsiához tartozik-e ) települése Grúziában található, 2100 méter magasságban! A falu neve: Ushguli.
Annak megállapítása, hogy Grúzia Európa vagy Ázsia része, tényleg nehezebb, mint amilyennek elsőre látszik. Mivel az ott található kaukázusi hegyeket néha Európa keleti határának tekintik, Grúzia országa tulajdonképpen Ázsiában van. Ugyanakkor kulturális szempontból Grúzia lakossága Európa részét képezi. Az ország tagja az ENSZ-nek, a WTO-nak, az Európa Tanácsnak, az Európai Újjáépítési és Fejlesztési Banknak és a GAUM Demokrácia- és Gazdaságfejlesztési Szervezetének. Ázsiai “oldalon” pedig Grúzia az Ázsiai Fejlesztési Bank tagja. Szoros katonai kapcsolatokat tart fenn az európai államokkal, és szeretne csatlakozni a NATO-hoz és az EU-hoz.
Ushguli hivatalosan 4 kisebb falvat foglal magában: Zhibianit, Chvibianit, Chazhashit és Murqmelit. A tartományt, ahol találhatóak Szvanéti vagy Szvanétia néven hívják. Ez Grúzia egyik történelmi régiója, az ország északnyugati régiójában található, a Nagy-Kaukázus déli részében. A szvánok lakják, akik a grúzok egyik alcsoportja, de saját idenditásukat kitartóan őrzik és önálló ( a grúzzal rokon ) nyelvvel is rendelkeznek ( szván nyelv ). A szván nyelvet már 4 ezer éve!! beszélik a völgyben. Ha pedig ránézünk a következő képre, nem is csodálkozunk azon, hogy a régi, XII. századból fennmaradt épületeikkel felkerültek az UNESCO Világörökségi listájára is.
Ushguli tornyok Svanetiban, Grúzia ( A kép forrása: wikipedia.org )
Magas elhelyezkedésének köszönhetően Ushgulit átlagosan 6 hónapig hótakaró borítja, és néha a hóhelyzet olyan súlyos, hogy a hely közúton megközelíthetetlenné válik. A legközelebbi város 50 kilométerre van. A lakosok ősei több ezer éve élnek a magas hegyek között, így tudtak fent maradni az állandó perzsa, török megszállások alatt, ugyanis a háborúk tulajdonképpen nem érték el őket, “alattuk” zajlottak. Ennek ellenére magas kőfalakkal, és tornyokkal ( úgynevezett Svan-tornyok ) vették körbe magukat, ez látható a képeken! A faluban összesen 300 torony épült, de mára “csak” 30 maradt fenn, de azok igen jó állapotban.
Tudtad? ( történelmi érdekességek )
A neolitikus Európában élők már hatezer évvel ezelőtt is használtak rágógumit amely nyírfakéregből készült kátrányból állt, és szájápolásra, illetve fogtömésre is alkalmazták. Az ősi maják és aztékok a sapodilla fából készült chicle-t rágcsálták, előbbiek az éhség és szomjúság csökkentésére, utóbbiak pedig főként nők és gyermekek számára engedélyezték a rágást. Az első kereskedelmi forgalomba hozott rágógumit John B. Curtis alkotta meg 1848-ban, amely a lucfenyő gyantáján alapult. Később, az 1860-as években Thomas Adams kísérletei járultak hozzá a modern rágógumi megszületéséhez. A chicle alapanyagú rágógumi a 20. század közepéig dominált, míg az 1920-as években az Egyesült Államokban évi 105 rágógumit fogyasztottak fejenként. William Wrigley a rágógumival lett gazdag, 1893-ban piacra dobott „Wrigley’s Juicy Fruit” és „Wrigley’s Spearmint” márkái máig elérhetők. A buborékfújható rágógumit Frank H. Fleer vezette be 1906-ban, ami szórakoztatóvá tette a rágózást. A rágógumi világszerte a második világháború idején vált népszerűvé, amikor az amerikai katonák élelmiszercsomagjaiban szereplő rágót elcserélték helyi ételekre. |
A tornyok egy másik szögből ( A kép forrása: Thinkstock )
Ushgulit a nehéz körülmények miatt csupán 200-an lakják, akik nagyjából 70 családot tesznek ki. Van egy iskolájuk is, így gyermekeik megkaphatják a szükséges oktatást. Ushguli igazi “csemege” a turistáknak. Viszonylag sokan keresik fel, hisz itt valóban olyan látvány, és látnivaló fogadja az utazót, amit csak kevés helyen lehet már megtalálni a világban. Íme néhány videó erről:
Hirdetés
Van véleményed? Valamit javítanál a cikkben? Vagy csak hozzászólnál?