Földünk egyik legelzártabb országának, a Bhutáni Királyság valutájának rövid története

Hirdetés

Tudtad? ( történelmi érdekességek )

A japán gyarmatosítók még 1913-ban olyan törvényt vezettek be, melynek lényege, hogy Koreában csak és kizárólag vak emberek alkalmazhatók masszőrként. Egyrészről ez azért volt jó, mert így a vak embereknek biztosítottak munkát, másrészről pedig a szégyenlős vendégeknek nem kellett feszélyezve érezniük magukat. Ha hiszitek, ha nem, a törvény mind a mai napig érvényben van.

Hirdetés

A bejegyzés olvasási ideje, körülbelül: 2 perc

A bhutáni kereskedelmet hagyományosan a rizs, vaj, sajt, hús, gyapjú, kézzel szőtt szövet és más helyi termékek cserekereskedelem rendszerén keresztül bonyolították le. Bhután a 18. század vége felé kezdett először ezüst érméket gyártani, amiket főleg a síkvidéki kereskedelemben használták.

Dzong of Bhutan, forrás: wikipedia.org

Bhután Ázsiában, India és Kína tibeti régiója által közrefogott ország, amely a Himalája keleti nyúlványától délre helyezkedik el. Területe kb. Magyarország felét teszi ki. Óind eredetű nevét („Bod vége”)Tibet-határvidéki elhelyezkedésének köszönheti. Helyi, dzongkha (bhutáni) nyelven Drukjul azaz „Sárkányország”. (A nemzeti lobogón is sárkány látható.) Felszínének nagy része magas hegyvidék, déli része alacsonyabb, medencékkel tagolt, erdős dombvidék. Földünk egyik legelzártabb országa. Soha nem gyarmatosították a történelem során.

A képen: Ugyen Wangchuck király – Punakhában, Bhután régi fővárosában, 1905-ben., forrás: wikipedia.org

Ezt követték az ötvözött ezüstbe, rézbe vagy sárgarézbe vert érmék, amelyeket kisebb helyi vásárlásokhoz használtak. Ezeket a „Ma-trum” vagy „Chhe-trum” néven ismert darabokat több helyi vezető bocsátotta ki, nem pedig a központi kormányzat. Az érmegyártás a 20. században is folytatódott az első király, Druk Gyalpo Ugyen Wangchuck (1907-26) uralkodása alatt, aki fokozatosan javította a verés minőségét.

1928/29-ben, a második király, Druk Gyalpo Jigme Wangchuck (1926-52) uralkodása alatt, finom gépveréses technikával ezüst és réz érméket bocsátottak forgalomba, ezzel kezdetét vette a modern pénzverés Bhutánban. Azonban ebben az időszakban az érmék használata korlátozott maradt, és a barter továbbra is a tranzakciók lebonyolításának meghatározó eszköze maradt, és még a kormánytisztviselőket is gyakran nem forgalmi pénzzel fizették ki. Az 1950-es évek közepén, a harmadik király, Druk Gyalpo Jigme Dorji Wangchuck (1952-72) uralkodása alatt a gazdaság fokozatosan egyre szélesebb körben monetizálttá vált, és elkészültek az első érmék, nikkelötvözetből. 1968-ban megalakult a Bank of Bhutan ami mérföldkőnek számított, ekkor kezdték a teljes monetizáció felé tett további lépések bevezetését. Ekkorra a legtöbb fizetést már készpénzben fizették ki, nem pedig egyéb módon.

Hirdetés

Kingdom of Bhutan. Ni 1/2 Rupee 1950.

A teljes monetáris reform 1974-ben, a 4. király, Druk Gyalpo Jigme Singye Wangchuck uralkodása idején indult meg, amikor a Pénzügyminisztérium 1974-ben bocsátotta ki az első bankjegyeket, ami egybeesett Őfelsége koronázásával. A pénzegységet ennek megfelelően szabványosították úgy, hogy 100 Chhetrum egyenlő 1 Ngultrummal. 1982-ben megalakult a Bhutáni Királyi Monetáris Hatóság (RMA), amely Bhután központi bankjaként működik. Az RMA 1983-ban kezdte meg működését, amikor a Pénzügyminisztérium által korábban kibocsátott összes bankjegyért és érméért felelősséget vállalt. A bankjegyek és érmék címlete Bhutánban. Jelenleg Bhutánban a bankjegyeket Nu.1, Nu.5, Nu.10, Nu.20, Nu.50, Nu.100, Nu.500 és Nu.1000 címletekben bocsátják ki. A Nu.2 címletű bankjegyek nyomtatása megszűnt, a Nu. 1 címlet került összeállításra. A még forgalomban lévő, korábban kibocsátott bankjegyek azonban továbbra is törvényes fizetőeszköznek minősülnek. Az érmék Ch.5, Ch.10, Ch.25, Ch.50 és Nu.1 címletekben kaphatók.

forrás: ༄༅ །། རྒྱལ་གཞུང་དངུལ་ལས་དབང་འཛིན།།, Royal Monetary Authority of Bhutan