Az ezüst, mint értékmérő és csereeszköz, jelentős szerepet játszott már az ókori társadalmakban is. Az i.e. 3. évezred közepétől kezdődően a Közel-Keleten – a mai Izrael, Irak, Irán, Jordánia és Szíria területén – az ezüst fő fizetési és hiteleszközként, valamint közvetett csereformaként szolgált. A mezopotámiai…
Jelenleg úgy tartják a történészek, numizmatikusok, hogy a világ első, egyben legrégebbi érméit a Lüd Birodalomban, vagyis Lydia-ban verték. Erről itt írtunk részletesebben: A világ legrégebbi érméje ( Lüd Birodalom ). A Lüd Birodalom ezzel nagyon komoly előnyre tett szert más országokhoz képest, és így korának egyik…
Ha a görög városállamok tökéletesítették a Lydiában ( Lüd Birodalom ) kifejlesztett pénzverés technikáját, akkor Nagy Sándor terjesztette el a görög pénzverést egy birodalom területén, amely Egyiptomtól Indiáig, északon pedig Szamarkandig terjedt. Az egyiptomiak nem vertek pénzt Alexandert megelőzően, és a rómaiak sem kezdték el…
A próbakövek nemesfémek, például arany és ezüst tisztaságának tesztelésére használt kövek. A próbaköveket líd köveknek is nevezték, Lydia ( Lüd birodalom ) országa után, amely feltételezések szerint, a nemesfém pénzverés szülőhelye és az első ország, ahol ezeket a próbaköveket is használtak. Az aranyérmék elterjedése különösen növelte az…
A Haifai Egyetem és a Jeruzsálemi Héber Egyetem régészei azt állítják, hogy a közelmúltban fellelt, a középső bronzkorból származó ezüstdarabok érmék, nem pedig “csak” nemesfémek, amellyel primitív pénzként kereskedtek. A közelmúltban felfedezett ezüst „érméket” a mai Törökország területén található Anatóliában készítették, és a becslések szerint…
A világ legrégebbi érméje Lydia-ból, ( Lüd Birodalom, Kis-Ázsia ) származik, a mai Törökország területéről. Az érme ezüst és arany ötvözete ( electrum) volt, és kb. i.e. 630-620-ra tehető a verésének ideje. ( Itt megjegyezném, hogy ezek az időpontok elég zavarosak, ezért linkelek ide egy wikipédia oldalt, ott…
