Posted in

Szenzációs leletre bukkantak az egri várban!

Még pénteken jelentették be az “Egri vár” facebook oldalán, hogy egy több száz éves ágyút találtak a várban. A friss közlésről lemaradtunk, de most pótoljuk ezt. Az egri vár délkeleti ágyúdombján, a helyreállításokhoz kapcsolódó régészeti kutatások során bukkantak a több mint 400 éves ágyúra. 

Az ostromágyú bronzból készült, és egész jó állapotban került elő. A bejegyzés szerint a kőfallal körülvett ágyúdomb egy több mint 10 méter magas mesterséges domb, amelyet a XIX. század óta Szép bástyának neveznek. 1542 után kezdték építeni eredeti formájában a belső vár délkeleti sarkán amellett a Setét kapu mellett, amely a külső várba vezet. A most fellelt “cső” a régészek szerint a Rákóczi-szabadságharc idején kerülhetett a földbe. Az  ágyú felfedezése azért számít kuriózumnak, mivel teljes ágyúcsövek csak nagyon ritkán maradnak meg.


Tudtad? ( történelmi érdekességek )

1816-ban nem volt nyár a Földön. A "Dido building Carthage" című William Turner festményen egy szokatlanul ragyogó Napot láthatunk. talán a művész így próbálta meg ábráozlni az indonéz Tambora vulkán kitörése miatt keletkező szokatlan fényhatásokat. 1815 áprilisában szokatlan természeti katasztrófa következett be a Földön: a Tambora vulkán kitörése annyi gázt és hamut lövellt a légkörbe, ami éghajlatváltozást okozott az egész bolygón. 1816-ot ezért nyár nélküli évnek nevezik, és a mai napig ez volt a leghidegebb év az emberiség történelme során, amióta csak dokumentáljuk az időjárási megfigyeléseket. A hőmérséklet világszerte csökkent, ami hatalmas terméskiesést, állatpusztulást és globális élelmiszerhiányt okozott. A tudósok szerint az abnormális hideg oka az 1815-ös indonéz vulkánkitörés, valamint számos más nagyobb kitörés volt 1808 és 1814 között. A légkörben felhalmozódott jelentős mennyiségű hamu következtében kevesebb napfény jutott át a sztratoszférán. Több hónapba telt, mire a hamu teljesen szétterjedt a Föld légkörében, így az 1815-ben bekövetkezett hatalmas kitörés hatása ebben az évben még nem is volt igazán észlelhető Európában, 1816 márciusában azonban már annál inkább, amikor nem érkezett a tavasz, hanem továbbra is szokatlanul télies maradt a hőmérséklet. Áprilisban és májusban rengeteg hó, eső és jégeső esett, júniusban és júliusban pedig nulla fok alatti hőmérsékletek voltak az Egyesült Államokban: New Yorkban és New Englandben a hó is esett. Németországot szokatlanul erős viharok sújtották ebben az évben, sok folyó kiöntött, Svájcban pedig az év minden hónapjában esett a hó.

Hirdetés


Van véleményed? Valamit javítanál a cikkben? Vagy csak hozzászólnál?